Bejegyzését eltávolítottuk – technológiai óriáscégek és szólásszabadság

A könyv alapállítása, hogy a szólásszabadság bevett demokratikus normáit kell érvényesíteni az Interneten is. A digitális óriásplatformok moderálási politikája következtében ipari mértekben törölnek ki bejegyzéseket. Bár a kormányok gyakran ösztönzik ezt a moderálást – azzal az ürüggyel, hogy így a terrorizmus, a zaklatás, pornográfia, „gyűlöletbeszéd” és „álhírek” lassan el fognak tűnni – valójában ez lehetővé teszi, hogy a nagy technológiai cégek cenzúrázzák a társadalmat. Adva a közösségi média uralkodó szerepe az információs társadalmunkban, ez azzal a kockázattal jár, hogy a nyilvános térben folytatott vitáink alapelveinek meghatározását kiszervezzük magáncégeknek. Ahelyett, hogy csak a közösségi médiát szolgáltató cégekre hagynánk a cselekvést, a szerzők szerint a demokratikus intézményeknek kell aktív szerepet vállalniuk az Interneten megtalálható bűnözői tartalmak moderálásában. Ennek lehetővé tétele érdekében a tech-vállalatok esetében elemezni kell, hogy vajon monopolhelyzetűek-e. A monopóliumellenes törvények alkalmazásával el kell érni, hogy ezeket a monopóliumok demokratikus kormányzati felügyelet alá kerüljenek.
Forrás: Your Post has been Removed. Tech Giants and Freedom of Speech; Frederik Stjernfelt, Anne Mette Lauritzen; Springer; ISBN 978-3-030-25968-6 (a könyv nyílt hozzáférésű)
Doi: 10.1007/978-3-030-25968-6

Kategória: digitális köz-igazgatás, informatika, jog | Címke: , , , , | Bejegyzését eltávolítottuk – technológiai óriáscégek és szólásszabadság bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A fenntartható városok intelligens kormányzása: szisztematikus irodalmi áttekintés eredményei

A cikk szisztematikusan áttekinti az intelligens kormányzásról szóló irodalmat. Az intelligens kormányzást a polgárok és az önkormányzatok közötti technológiai alapú együttműködésként határozzák meg a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. Az intelligens városok / intelligens kormányzás pozitív eredményeire vonatkozó empirikus bizonyítékok hiánya volt a motiváció a jelen tanulmány megírására. A szakirodalmi áttekintés azt mutatja, hogy az állítólagos fenntarthatósági előnyök empirikus bizonyítéka kevés. Ezenkívül a kialakuló kép kétértelmű, mivel pozitív és negatív hatásokat is felfedezhetőek az intelligens kormányzás fenntarthatósági eredményeivel kapcsolatban. A tanulmány azonosítja az intelligens kormányzás kontextuális feltételeit, amelyek nélkülözhetetlenek ezeknek a vegyes eredményeknek a megértéséhez. Szükség van további empirikus kutatásra, ebben segíthet a tanulmány írói által  kidolgozott útmutató az intelligens kormányzás és a fenntarthatósági eredmények közötti kapcsolat kutatására.
Forrás: Smart Governance For Sustainable Cities: Findings from a Systematic Literature Review; Zsuzsanna Tomor, Albert Meijer, Ank Michels, Stan Geertman; Journal of Urban Technology; Volume 26, 2019 – Issue 4
Doi: 10.1080/10630732.2019.1651178

Kategória: digitális köz-igazgatás, fenntartható fejlődés | Címke: , , , , | A fenntartható városok intelligens kormányzása: szisztematikus irodalmi áttekintés eredményei bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hogyan használhatjuk ki a „digitális forradalom” előnyeit? Modularitás és közjavak

A digitális forradalom jelentős potenciálját nem sikerült teljes mértékben kiaknázni. Olyan intézmények kialakítása felé kell elmozdulni, amelyek kihasználják a digitális technológiákat alapvetően jellemző modularitást. A cikk megmutatja, hogy a modularitás miért áll a digitális technológiák középpontjában, leírja az erősségeit és hátrányait. Ezenkívül tárgyalja a modularitáson alapuló kialakulóban termelési módot, amely egy eljövendő, fenntarthatóbb és inkluzívabb digitális átalakulás felé mutathat.
Forrás: How to reap the benefits of the “digital revolution”? Modularity and the commons; Vasilis Kostakis; Halduuskultur;  Vol 20 No 1 (2019)
Doi: 10.32994/hk.v20i1.228

Kategória: digitális köz-igazgatás, gazdaság, társadalom, technika társadalmi-gazdasági hatásai | Címke: , , , , , | Hogyan használhatjuk ki a „digitális forradalom” előnyeit? Modularitás és közjavak bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Úttörő szerepet szán az államnak a 2020 tavaszára elkészülő német adatstratégia

A digitális kabinet ülésén a szövetségi kormány döntött az adatstratégia sarokcéljairól és határidejéről.

A stratégia tartalmazni fogja az adat-etikai bizottság, a versenyjogi bizottság és más szakértői testületek ajánlásait is. Az adatstratégia célja, hogy jelentősen növelje az adatok felelősségteljes szolgáltatását és felhasználását, és ugyanakkor ne hozzon létre adatmonopóliumokat – állítja a Kancellária által készített dokumentum. Ezenkívül biztosítani kell a tisztességes részvételt és az adatokkal való visszaélést következetesen meg kell akadályozni. E célból összesen négy cselekvési területet kell kidolgozni: Javítani kell az adatszolgáltatást és az adatokhoz való hozzáférést, elő kell mozdítani a felelősségteljes adathasználatot, növelni kell az adattudást a társadalomban, és az államot az adatkultúra úttörőjévé kell tenni.

Az állam úttörő szerepe
Stratégiájával a szövetségi kormány nemcsak a társadalmat, a gazdaságot és a tudományt célozza meg. Magának a szövetségi kormánynak úttörővé kell válnia az adatok felelősebb felhasználása és szolgáltatása terén. Különösen a  nyílt adatok támogatásával, és az „adattudás” megvalósításával a szövetségi hatóságokon belül. Az adatok sokféleségének, az adatgazdaság valóságának elismerése következetes és régóta esedékes látványos lépés a német viszonyok között. Az a tény, hogy a kormány az adathasználat motiválójaként akar fellépni alapvető paradigmaváltás „- mondja Thomas Duhr, a Digitális Gazdaság Szövetségi Egyesületének alelnöke. Ugyanakkor a kormány elősegíti az anonimizálás és az álnévesítés biztonságos módszereinek fejlesztését.
Forrás:
Datenstrategie will Staat zum Vorreiter machen; Angelina Haack ; Behörden Spiegel; 2019. november 19.
Eckpunkte einer Datenstrategie der Bundesregierung; Bundesregierung; 2019 (PDF)

Kategória: adatpolitika, digitális köz-igazgatás, közigazgatás -- külföldön | Címke: , , , , | Úttörő szerepet szán az államnak a 2020 tavaszára elkészülő német adatstratégia bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Agilis Kormányzati Központ az Egyesült Államokban

A  National Academy of Public Administration és az IBM’s Center for the Business of Government összefogott, hogy egy olyan központot hozzanak létre, amely az agilis elvek előmozdítására összpontosít. A két alapító intézmény vezetője azt írja a bejelentésben, hogy az  Agile Government Center munkatársai a közszféra, a tudományos élet és az ipar képviselői közül fognak kikerülni. Azért fognak dolgozni, hogy megteremtsék, megosszák és végrehajtsák az agilis kormányzati elveket,  valamint esettanulmányokban dolgozzák fel a kormányzati programokat és a szakpolitikai tevékenységet.

Az Agile Government Center javasolt alapelvei: tényeken alapuló teljesítménymutatók, ügyfélközpontú működés, gondolkodás sokfélesége és gyors szolgáltatásnyújtás.

A központ teljesítményének mértéke Chenok és Gerton szerint az AGC teljesítményét azzal fogják mérni, hogy hány kormányzati program valósította meg az előbbi elveket, hogy „javítsa az ügyfelek részvételét, javítsa a teljesítményt, növelje az ügyfelek megelégedettségét”.
Forrás: IBM, NAPA Detail Principles for New Agile Government Center; Brenda Marie Rivers; Brenda Marie Rivers; ExecutiveBiz; 2019. november 11.

Kategória: digitális köz-igazgatás, közigazgatás -- külföldön, szervezet | Címke: , , , , , , , | Agilis Kormányzati Központ az Egyesült Államokban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Jog és autonóm gépek: a jogi felelősség és a technológia együttes fejlődése

A könyv felvázolja egyrészt a jogi felelősség, másrészről a mesterséges intelligencia,  és fejlődése mögött lévő gépek és rendszerek, együttes fejlődésének lehetséges illetve másfelől az általa vezetett gépek és rendszerek együttes fejlesztésének lehetséges útját. Ahogy az autonóm technológiák kifinomultabbá válnak, nehezebb lesz az általuk okozott károkat a tervezőiknek, vagy a velük dolgozó embereknek tulajdonítani. A szerző illusztrálja, hogy ezek a tényezők miként erősítik az ösztönzést, hogy még fejlettebb rendszereket hozzanak létre. Amelyek viszont erősítik a kibontakozó törekvéseket, hogy az autonóm gépek jogi és erkölcsi státust kapjanak. A könyv a jogelmélet, az etika és az autonóm technológiák területén dolgozó tudósok és gyakorlati szakemberek számára lehet hasznos. De a jogalkotók és politikai döntéshozók is haszonnal forgathatják.
Forrás: Law and Autonomous Machines. The Co-evolution of Legal Responsibility and Technology; Mark Chinen; Edward Elgar; Elgar Law, Technology and Society series; ISBN: 978 1 78643 658 0,  2019
Lásd még a szerző korábbi munkáját: Mark A. Chinen; The Co-Evolution of Autonomous Machines and Legal Responsibility; Virginia Journal of Law & Technology; Vol. 20, No. 02, Fall 2016 (PDF)

Kategória: digitális köz-igazgatás, jog, technika | Címke: , , , , | Jog és autonóm gépek: a jogi felelősség és a technológia együttes fejlődése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Stratégiai menedzsment a norvég és finn kormányzati ügynökségeknél

A cikk célja, hogy két skandináviai ország, Norvégia és Finnország közigazgatási szervezetei (ügynökségek) esetén keresztül megvizsgálja a stratégiai tervezés és a teljesítménymenedzsment kialakítását és megvalósítását. Az északi országok összehasonlító vizsgálata érdekes abból a szempontból is, hogy bár a közvélekedés szerint erőteljes megvalósítói az új közmenedzsment által inspirált közigazgatási reformoknak, egyben eltérő közigazgatási hagyományokkal is rendelkeznek. Finnországban az északi országcsoport keleti tagjaira jellemző közigazgatási hagyomány a jellemző, amelyben a decentralizáció és az ügynökségek önállósága a hangsúlyos. Norvégiában viszont az északi országcsoport nyugati tagjaira jellemző közigazgatási hagyománynak megfelelően hierarchikus az irányítás, és így nagyobb hangsúly helyeződik a teljesítménymenedzsmentre.  Ebből kiindulva arra számítottunk, hogy Finnországban decentralizáltabb stratégiai menedzsmentet találunk és hangsúlyozott értekelést, Norvégiában pedig sokkal központosítottabb, tervezéshez hasonló stratégiai menedzsmentet és teljesítményjelentést. Kutatásunk szerint mindkét országban kötelező volt a stratégiai tervezés, de egyben ez egy decentralizált folyamat volt. Azonban a finn közigazgatás erőteljesebb jogi irányultsága nehezebbé tette a stratégiai változásokat.
Forrás: Strategic Management in Finnish and Norwegian Government Agencies; Jan-Erik Johanson,  Åge Johnsen, Elias Pekkola, Stephen Affleck Reid; Administrative Sciences; 2019, 9(4), 80
Doi: 10.3390/admsci9040080

Kategória: digitális köz-igazgatás, közigazgatás -- külföldön | Címke: , , , , , , , | Stratégiai menedzsment a norvég és finn kormányzati ügynökségeknél bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Állami struktúra, társadalmi szervezet és technológiapolitika – három ázsiai ország összehasonlítása

Három országot vizsgál meg a cikk: Malajziát, Szingapúrt és Thaiföldet. Mindhárom ország hasonló innovációs kihívásokkal szembesült az elmúlt évtizedekben, de eltérő szakpolitikai intézkedésekkel válaszoltak ezekre. Közelebbről megvizsgálva, abban különböztek, hogy az alapvető technológiapolitikai eszközöket mennyire integrálták, és az innovációs kihívások kezelésére irányuló állami erőfeszítéseket hogyan kapcsolták össze más társadalmi-gazdasági reformokkal és fejlesztési stratégiákkal. A változatok megmagyarázására a cikk  megvizsgálja, hogy  a társadalmi-politikai intézmények hogyan reagáltak eltérően az innovációs stratégiák kialakítása során szükségszerűen fellépő irányítási problémák megoldása érdekében és hogyan hoztak létre eltérő technológiapolitikai folyamatokat és eredményeket.
Forrás: State Structure, Societal Organisation, and Technology Policy: A Comparison of Three Asian Countries; Xiaoke Zhang;  The Journal of Development Studies; Volume 56, 2020 – Issue 1
Doi: 10.1080/00220388.2018.1563684

Kategória: digitális köz-igazgatás, gazdaság, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Állami struktúra, társadalmi szervezet és technológiapolitika – három ázsiai ország összehasonlítása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

GovTech Fesztivál Párizsban

„Terjedő divatos (és modoros) szóhasználat szerint most minden „tech”. Ami régen „e” volt, aztán „i”, az most „tech”. Szóval a digitális kormányzatnak lesz nagy eseménye Párizsban, ahol vállalkozások, politikusok, tanácsadók fognak találkozni. A politikusok között nagyon nagy nevek is vannak – például az észt köztársasági elnöknő. Számos európai ország és nagyváros digitális kormányzatának vezetői is ott lesznek, továbbá az elmaradhatatlan start-up-ok. Érdekes áttekintést kapunk a dolgok aktuális állásáról. Az informatikai világmegváltás keveredik a tényleges jó munkával és az üzleti lehetőségekkel.”

Forrás:
LE SOMMET DES GOVTECH/THE GOVTECH SUMMIT, 14 NOV – PARIS 2019;
Van egy kísérő tanulmány is: GovTech. Europe’s next opportunity; Accenture & Public; 2019 (PDF)

Kategória: digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, gazdaság, informatika, közigazgatás -- külföldön | Címke: , , , , , | GovTech Fesztivál Párizsban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

EU DataViz 2019

„Az EU DataViz 2019 nemzetközi konferenciát, 2019. november 12-én rendezik Luxembourgban. Az első olyan esemény, amit az európai közszektor adatmegjelenítési igényeivel foglalkozók számára rendeznek, összehozva a szakértőket, a szakembereket és a megoldáskeresőket.”

Forrás:
EU DataViz 2019

Kategória: adatpolitika, digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, közigazgatás -- külföldön | Címke: , , , | EU DataViz 2019 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva