MAGYARY ZOLTÁN
(Tata, 1888 – Héreg, 1945)
Katonatiszti családban született Tatán. A piaristáknál folytatott középiskolai tanulmányait követően államtudományi oklevelet (1910), majd jogtudományi (1912) doktorátust szerez. Kiváló adottságainak köszönhetően végigjárja a köztisztviselői ranglétrát. Pályájának első fele a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz és a Klebelsberg Kúnó által irányított tudománypolitikához kapcsolódik. Az 1930-as évektől egyetemi tanári és az általa alapított/vezetett közigazgatás-tudományi intézetben végzett kutató munkássága válik meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatási tudós. Több nyelven beszélt, saját képességeit folyamatosan fejlesztette (pénzügytan, szervezéselmélet, gyorsírás), több külföldi tanulmányúton vett részt (Németország, Olaszország, USA, Szovjet-Oroszország). Feleségével, dr. Techert Margit filozófussal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre az erdészházba költöznek. 1945. március 24-én – az átvonuló szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások hatására – az önkéntes halált választják. A tatai Környei úti temetőben alusszák örök álmukat. Gyermekük nem volt, Magyary utolsó oldalági leszármazottja 2002-ben halt meg.
Szakmai munkássága:
* 1910-1930 között a Klebelsberg Kúnó által vezetett Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium vezető munkatársa.
* 1918/1919-es tanévben meghívott előadó a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán.
* 1927-ben magántanári habilitációt szerez.
* 1930-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Közjogi és Közigazgatásjog Tanszékének vezetője, majd nyilvános rendes tanárrá nevezik ki.
* 1931-ben Közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kap. Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezet.
* 1932-1933-as év fordulóján amerikai tanulmányúton vesz részt, melyet angliai és belgiumi kapcsolatok felvételével egészít ki.
* 1933. Előadást tart az V. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszuson Bécsben.
* 1936. Főelőadó a VI. Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Kongresszuson Varsóban.
* Az 1937/1938-as tanévben a Pázmány Páter Tudományegyetem dékánja.
* 1936-1938 között végzi munkatársaival és tanítványaival a Tatai Járás tudományos vizsgálatát.
Tudományos tevékenységének fontos mutatója számtalan publikációja, amelyek közül a legjelentősebb szakmai összefoglalók a következők:
* A magyar tudománypolitika alapvetése. Bp. 1927.
* A magyar tudományos nagyüzem megszervezése. Pécs, 1931.
* A magyar közigazgatás tükre. Bp. 1932.
* A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a Tatai Járás közigazgatásáról. (Kiss Istvánnal közösen) Bp. 1939.
* Magyar közigazgatás. Bp. 1942.