Internet and Jurisdiction Global Status Report 2019

Közzétéve 2019. november 29. | Szerző: Egyesület

„Az Internet and Jurisdiction Policy Network 2019. november 27-én Berlinben tette közzé első, globális helyzetjelentését.

Az úttörő globális helyzetjelentést az idei Internet Governance Forum-hoz időzítették, és az Internet and Jurisdiction Policy Network munkáját mutatja be. Ez a tendenciák, szereplők és kezdeményezések feltérképezésével kapcsolatos információkat foglalja magában a kibertérben esetlegesen felmerülő, határokon átnyúló jogi kihívásokkal kapcsolatban.

A jelentés mélyreható kutatásokon és példátlan adatgyűjtésen alapszik, amely több mint 150 kulcsfontosságú érdekelt féltől származik, ideértve a különböző államokat, internetes vállalatokat, műszaki szereplőket, civil társadalmat, tudományos köröket és öt kontinens nemzetközi szervezetekeit.

Az internet létrehozása után 50 évvel a jelentés növekvő számú állami és magánjogi szabályozási kezdeményezést mutat be, amelyek célja a transznacionális kérdések kezelése. Ezek a dezinformációtól és a biztonságtól az adatvédelemig és a mesterséges intelligenciáig terjednek.”

Forrás:
Internet and Jurisdiction Global Status Report 2019; European Commission, Digital Single Market; 2019. november 27.
Lásd még: Internet & Jurisdiction Policy Network
Internet Governance Forum
Release of World’s First Internet & Jurisdiction Global Status Report; Internet & Jurisdiction Policy Network; 2019. november 27. (a jelentés különböző letölthető anyagai)

Kategória: digitális köz-igazgatás, gazdaság, jog | Címke: , , , , , | Internet and Jurisdiction Global Status Report 2019 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az Új Közmenedzsment hatása a teljesítmény javítására

Közzétéve 2019. november 29. | Szerző: Egyesület

„Az új-zélandi kormány teljesítményjavító keretrendszerének (Performance Improvement Framework – PIF) célja a közszektor szervezeti fejlesztése. A PIF szemlélteti, hogy az Új Közmenedzsment (New Public Management – NPM) jellemzői hogyan kérdőjelezik meg a teljesítménymenedzsment meghaladására törekvő teljesítményrendszerek fejlődését. A cikk empirikus példát mutat a PIF működésére, az irodalomból származó elméleti keret felhasználásával. Az elemzés azt sugallja, hogy a PIF kialakítása még nem enyhíti a teljesítmény fokozását gátló tényezők hatását. Az esettanulmány arról szól, hogy az ígéretes kiigazítások ellenére a teljesítmény javítására irányuló erőfeszítéseket továbbra is akadályozzák az NPM korlátai.”

Forrás:
Holding on tight – NPM and the New Zealand performance improvement framework; Barbara Allen, Elizabeth Eppel; Australian Journal of Public Administration; 2019. november 4.
DOI: https://doi.org/10.1111/1467-8500.12405
Lásd még: Performance Improvement Framework (PIF); State Services Commission

Kategória: digitális köz-igazgatás, közigazgatás -- külföldön | Címke: , , , , , , | Az Új Közmenedzsment hatása a teljesítmény javítására bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Rekviem egy álomért: az emberi jogok ügyének előmozdítása az Internet architektúrája segítségével

Közzétéve 2019. november 29. | Szerző: Egyesület

„Egyre több tudós és politikai döntéshozó hívja fel a figyelmet a technológiai szabványok, a protokollok, az emberi jogok, az etika és az értékek közötti kapcsolatra – azt állítva, hogy az emberi jogok az internet szabványainak és architektúrájának köszönhetően biztosíthatók (vagy megsérthetők). Azonban ez a elképzelés túlságosan leegyszerűsíti a technológia és a társadalom közötti összetett kapcsolatot. A cikk alapvető állítása az, hogy az emberi jogok elsősorban politikai és intézményi tevékenységet feltételeznek, nem pedig egyszerű műszaki tervezést. Azt remélik a cikkírók, hogy azzal, hogy megkérdőjelezik a szabványalkotást és protokollfejlesztést az „értékekkel” és az emberi jogokkal összekötő kritikátlan és hiányos elméleti erőfeszítéseket, elősegítik az internetes szabványosítási és irányítási folyamatok reálisabb megközelítését, valamint a kiegyensúlyozottabb és tájékozottabb elméleti vitát. A tudomány, a technológia és a társadalom elméleti irodalmára alapozott az elemzésük, melyet a szabványosítási és az internetes irányítási folyamatok kiterjedt empirikus vizsgálata támaszt alá. Két rövid esettanulmányt is tartalmaz a cikk, amelyekben a szabványok kidolgozása és az emberi jogi kérdések ütköztek a jogok és a szabványok közötti kapcsolatot megvilágító módon, és amelyek felhasználhatók egyes állítások meghamisítására.”

Forrás:
Requiem for a Dream: On Advancing Human Rights via Internet Architecture; Milton L. Mueller, Farzaneh Badiei; Policy & Internet; Volume 11, Issue1; March 2019; Pages 61-83
(Special Issue: Internet Architecture and Human Rights)
DOI: https://doi.org/10.1002/poi3.190

Kategória: politika, társadalom, technika | Címke: , , , , , , | Rekviem egy álomért: az emberi jogok ügyének előmozdítása az Internet architektúrája segítségével bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Magán- vagy önkormányzati vízszolgáltatás, visszavétel önkormányzati tulajdonba és vízdíjak

Közzétéve 2019. november 29. | Szerző: Egyesület

„Nemzetközi jelenség a törekvés, hogy a korábban privatizált közszolgáltatásokat ismét önkormányzati tulajdonba vegyék (remunicipalization). Azonban ennek mozgatóiról és hatásairól kevés bizonyítékkal rendelkezünk. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a vízszolgáltatás visszavételét tárgyaló korábbi elemzésekre támaszkodva szétválasszuk a különféle tényezők – leginkább a magántulajdonba került szolgáltatásokat kísérő túlárazást és korrupciót kell itt említenünk – szerepét a döntésekben, amelyek elvezettek a közszolgáltatások ismételt önkormányzati tulajdonba vételéhez. Ezenkívül megvitatjuk, hogy a jelenleg még vázlatos bizonyítékok fényében milyen hatásai lehetnek az ismételten önkormányzati szolgáltatásnak. Speciálisan a vízdíjaknál az elemzésünk szerint némileg kétséges, hogy az önkormányzati tulajdonba való visszavételkor bevezetett kezdeti árcsökkentések mennyire lesznek tarthatóak a későbbiek során.”

Forrás:
Public versus private water delivery, remunicipalization and water tariffs; Germà Bel; Utilities Policy; Volume 62, February 2020
DOI: https://doi.org/10.1016/j.jup.2019.100982

Kategória: digitális köz-igazgatás, gazdaság, közigazgatás -- külföldön | Címke: , , , , , , | Magán- vagy önkormányzati vízszolgáltatás, visszavétel önkormányzati tulajdonba és vízdíjak bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A közigazgatás-tudomány megújulása Németországban?

Közzétéve 2019. november 28. | Szerző: Egyesület

„Úgy tűnik, hogy a német közigazgatás-tudomány válságban van. Néhány fejlemény azonban azt jelzi, hogy lehetséges a megújulás. A dolgozat elemzi a válság okait és felvázolja a megújulás követelményeit. Kiemeli a közigazgatás-tudomány németországi történetét, részletezi a közigazgatás-tudomány különféle integrációs szintjeit. Ezeket potenciális jövőbeli forgatókönyveknek tekinti, és fenntarthatóságuk szempontjából értékeli őket. Miután megvizsgálta az új közigazgatási jog („Neue Verwaltungsrechtswissenschaft”) hatását a németországi közigazgatás-tudomány reneszánszára, a cikk a közigazgatás-tudomány mint szakterület lényegének meghatározására tesznek kísérletet: a közigazgatás-tudományt interdiszciplináris, és nem transzdiszciplináris projektnek tekintik. Két példával mutatja meg az ebben az elképzelésben rejlő lehetőségeket: a menekültügyi igazgatás reformja, valamint a Mesterséges Intelligencia (MI) közigazgatási felhasználása. A cikk a közigazgatás-tudomány jogosultságáról és jó hírnevéről szóló megjegyzésekkel zárul.”

Forrás:
Renaissance der Verwaltungswissenschaft?; Enrico Peuker; Die Verwaltung; Vol. 52 (2019), Iss. 2: pp. 157–180
DOI: https://doi.org/10.3790/verw.52.2.157
Szerkesztői kiegészítés:
1. A „Neue Verwaltungsrechtswissenschaft” problémájához, lásd: ; Andreas Voßkuhle, Thomas Wischmeyer; 2016 (megjelenés előtti változat PDF-ben), megjelenés: Comparative Administrative Law, 2nd. edition; Susan Rose-Ackerman, Peter L. Lindseth, Blake Emerson (szerk.); Edward Elgar; Research Handbooks in Comparative Law series; 2017
2. Az interdiszciplinaritás és transzdiszciplinaritás kérdéséhez: Transdisziplinarität és Interdisziplinarität mindkettő a német Wikipédiából, illetve lásd Kaiser Tamás véleményét – Az államkutatások helye a társadalomtudományok rendszerében; Államtudományi Műhelytanulmányok; 2016. évi 1. szám (PDF): „Módszertani tekintetben az államtudományt nem interdiszciplináris (szakmaközi, határterületi), de még csak nem is multidiszciplináris (több tudományt, szakterületet érintő), hanem transzdiszciplináris (integrációs) tudományként határozzuk meg. A módszer újszerűsége, a célokhoz kötött, gyakorlati megfontolásokon alapuló, transzdiszciplináris megközelítés hoz létre új (fő és hibrid) tárgyakat, tartalmakat és eredményeket. A módszertani komplexitás eredményezi a kutatási tárgyak újszerűségét és azok tudománytani önállóságát.”

Kategória: digitális köz-igazgatás, jog, közigazgatás -- külföldön, szakirodalom | Címke: , , , , , , , | A közigazgatás-tudomány megújulása Németországban? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A digitális átalakulás mint a német közszektor reformprojektje

Közzétéve 2019. november 28. | Szerző: Egyesület

„A közigazgatás digitális átalakulása magában foglalja a belső és külső közszolgáltatások átalakítását. Németországban ezt a reformprojekt elsősorban az online hozzáférési törvény (Onlinezugangsgesetz – OZG) kezdeményezte, amelynek alapján az összes közigazgatási szolgáltatást digitalizálni kell 2022-ig. A német közigazgatás digitalizálási szakértőivel készített interjúk alapján ez a cikk javításokat javasol az OZG megvalósításához, hogy a digitális közigazgatási szolgáltatások (digitale Verwaltungsleistungen) a felhasználók javára újratervezhetők legyenek.”

Forrás:
Digitale Transformation als Reformvorhaben der deutschen öffentlichen Verwaltung; Ines Mergel; dms – der moderne staat – Zeitschrift für Public Policy, Recht und Management; 12(1-2019), 162-171.
DOI: https://doi.org/10.3224/dms.v12i1.09
Szerkesztői kiegészítés:
Gesetz zur Verbesserung des Onlinezugangs zu Verwaltungsleistungen; Bundesministerium für Justiz und für Verbarucherschutz, Bundesamt für Justiz
Onlinezugangsgesetz (OZG); Bundesministerium des Innern, für Bau und Heimat (BMI)
Flächendeckende Digitalisierung der Verwaltung Deutschlands bis 2022; IT-Planungsrat („Umsetzung des OZG”)
OZG-Leitfaden
Föderale IT-Kooperation (FITKO)
Föderales Informationsmanagement (FIM)
Ines Mergel az eGov Hírlevél archívumában

Kategória: digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, közigazgatás -- külföldön | Címke: , , , , | A digitális átalakulás mint a német közszektor reformprojektje bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Irányítási lehetőség nélküli felelősség? Az értelmes emberi cselekvési lehetőség biztosítása az automatizált döntési rendszerekben

Közzétéve 2019. november 28. | Szerző: Egyesület

„Az automatizált döntéshozatal a társadalom nagy részében normává válik. A technológiai rendszerek felett növekvő mértékben válik korlátozottabbá az emberi ellenőrzés, és ez érdekes kihívásokat teremt a felelősségvállalás területén. A cikk bevezeti a „kvázi automatizálás” fogalmát. Ezen azt értik, hogy egy egyébként teljesen automatizált döntéshozási folyamatba az ember is bele van foglalva, mint végső engedélyező. A cikk a „rubber-stamping” kifejezést használja, azaz az emberi beavatkozás lehetősége minimális, a jóváhagyásra korlátozódik. A kvázi-automatizálás három esetét vizsgálják, ahol az emberi cselekvés szerepe a döntéshozatalban jelenleg vita tárgyát képezi: önálló vezetésű autók, az utasnevek nyilvántartásán alapuló keresések a határőrizeti eljárásban és a tartalom moderálása a közösségi médiában. Noha vannak külön szabályozási mechanizmusok a tisztán automatizált döntéshozatalra, ezek a szabályozási mechanizmusok nem alkalmazandók, ha az emberek is az automatizált döntéshozatal részét képezik (rubber-stamping). Általánosabban véve, a legtöbb szabályozási mechanizmus a bináris felelősség mintáját követi, amikor megpróbálják szabályozni az emberi vagy a gépi cselekvési lehetőségeket, ahelyett, hogy mindkettőt szabályoznák. Ennek következtében jelennek meg a szabályozás szürke területei, ahol a szabályozási mechanizmusok nem alkalmazandók. Ez sérti az emberi jogokat azáltal, hogy megakadályozzák a társadalmi-műszaki döntések meghozataláért viselt értelmes felelősségét. A cikk végül olyan kritériumokat javasol, amelyek célja az értelmes cselekvési lehetőség biztosítása azokban az esetekben, amikor az embereket bevonják az automatizált döntéshozatali rendszerekbe, és összekapcsolja ezt azzal a jelenleg folyó vitával, amelynek célja az emberi jogok biztosítása az internetes infrastruktúra segítségével.”

Forrás:
Liable, but Not in Control? Ensuring Meaningful Human Agency in Automated Decision‐Making Systems; Ben Wagner; Policy & Internet; Volume 11, Issue 1; Pages 104-122; March 2019
DOI: https://doi.org/10.1002/poi3.198
A cikk a „Special Issue: Internet Architecture and Human Rights” tematikus különszám része.

Kategória: informatika, jog, szakirodalom, technika, tudomány | Címke: , , , , , , , | Irányítási lehetőség nélküli felelősség? Az értelmes emberi cselekvési lehetőség biztosítása az automatizált döntési rendszerekben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Digitalizáció, túlzások nélkül – bibliometriai elemzés

Közzétéve 2019. november 28. | Szerző: Egyesület

„A digitalizációval foglalkozó kutatások összetettek, strukturálatlanok és túlzások jellemzik. Ennek következtében hiányzik az a szilárd szakmai-tudományos alap a kutatás és a gyakorlat számára. Ez a kutatás bibliometriai elemzés segítségével tárja fel a digitalizáció területének megjelent, publikált kutatási eredményeit. Ezt a módszert alkalmazva meghatározták a legfontosabb cikkeket, és így lehetővé vált, hogy a különböző, egymással összefüggő digitalizációs fogalmakat meg tudják különböztetni. A következő lépésben a digitalizáció különböző szintjeinek megfelelő osztályozást (taxonómiát) vezettek be. Az osztályozás segítségével leírhatók és értelmezhetők a digitalizációhoz kapcsolódó különböző szintű és minőségű üzleti és szervezeti lehetőségek és kihívások. A taxonómia előnyös kiindulási pontot jelent a digitalizációs témák további empirikus és elméleti kutatása számára, különösen az innovációval és a stratégiai döntésekkel kapcsolatos területeken.”

Forrás:
Beyond the Hype: A Bibliometric Analysis Deconstructing Research on Digitalization; Andrea Holand, Silje Svadberg, Karl Joachim Breunig; TIM Review (Technology Innovation Management); 9(10): 48.; 2019. október
DOI: https://doi.org/10.22215/timreview/1274

Kategória: gazdaság, informatika, szakirodalom, szervezet, társadalom, technika, technika társadalmi-gazdasági hatásai | Címke: , , , , , | Digitalizáció, túlzások nélkül – bibliometriai elemzés bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Design in Government Conference

Közzétéve 2019. november 22. | Szerző: Egyesület

2019. november 18-20-a között tartották Rotterdamban a „Design in Government Conference”-t, amely része volt a nemzetközi „ International Design in Government Community Programme”-nak.

Néhány téma a gazdag programból:

  • A digitális,kormányzás jövője;
  • Az állampolgár-központú digitális kormányzás európai perspektívája;
  • Digitálisan tervezni a felhasználói igények kielégítését;
  • Sikertényezők a a kormányzati szervezetekben alkalmazott szolgáltatástervezés esetében;
  • Hogyan alakíthatja az állampolgári vélemény a kormányzati digitális szolgáltatásokat?

Forrás: Design in Government Conference; Európai Adatportál; 2019. november 18.
International Design in Government Conference in Rotterdam, 18-20 November 2019
International Design in Government community
International – Design in government blog; Gov.uk

Kategória: digitális kormányzat | Címke: , , , , , | Design in Government Conference bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A 100 legbefolyásosabb ember a digitális kormányzat területén 2019-ben

Közzétéve 2019. november 22. | Szerző: Egyesület

Minden ilyen válogatás erősen szubjektív és esetleges, de az Apolitical válogatása hasznos tájékozódásul szolgál. Ha másban nem is, abban biztosan, hogy mivel is foglalkoznak a meghatározónak tartott személyiségek.
Forrás: Digital Government: The 100 Most Influential People 2019; Apolitical

Kategória: digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás | Címke: | A 100 legbefolyásosabb ember a digitális kormányzat területén 2019-ben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva