Nagy nyelvi modellek és e-kormányzás

„Az ÁNTK félévzáró intézetközi konferenciája a mesterséges intelligencia lehetőségeiről – és veszélyeiről – a közszférában.

2023 a ChatGPT éve volt, aligha fér ehhez kétség. A mesterséges intelligencia technológiák, az emberéhez hasonló gondolkodási készségekkel és képességekkel felvértezett algoritmusok jó ideje velünk vannak, nekilendülésekkel és megtorpanásokkal fémjelzett fejlődésük sok évtizedes múltra tekinthet már vissza. Különböző formái és eszközei jó ideje beépültek már a mindennapjainkba – a pénzintézetek kockázatelemző szoftvereitől a mobiltelefonunkon futó „személyes asszisztensig” – legfeljebb nem nagyon tudatosult ez bennünk. Pedig óriási gazdasági potenciál szunnyad ezekben a csúcstechnológiás fejlesztésekben: az egyik legrangosabb nemzetközi tanácsadó óriás, a McKinsey becslése szerint az MI már ma is mintegy 3,5-5,8 billió dollárnyi összértéket teremt globálisan, és a tendenciák legalább ennyire szemkápráztatóak.

Ha tehát a mesterséges intelligencia ennyire behálózza ma már a társadalmi-gazdasági valóság megannyi szegletét, és ilyen hatalmas értékteremtő képességgel dinamizálhatja a globális gazdaságot, akkor mire föl ez a hirtelen támadt lelkesedés? Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézete, az egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetével és a Magyary Zoltán Egyesülettel erre kereste a választ a december elején megrendezett „ChatGPT és a magyar e-kormányzás: új lehetőségek és új kihívások” című közös konferenciáján. Mitől lett, ténylegesen szinte egyik napról a másikra, ennyire meghatározó ügy, téma, álomcél a mesterséges intelligencia? Olyan forradalmi fejlemény, amelyről szinte csakis végletek formájában eshet szó – akár, ha az új technológia ígéreteiről, vagy a vele kapcsolatos félelmekről gondolkodunk?

A rendezők szerették volna középpontba állítani a 2023-as év eufórikus lendületét, amelyet az OpenAI cég ChatGPT nevű eszközének bevezetése fémjelezett. A gyorsan közismertté és közkedveltté vált chatbot szimbólumnak remek – de ennél jóval többről van itt szó. Általában a generatív technológiák, sőt, még szélesebben, a mesterséges intelligencia univerzum egészére szeretett volna rálátást adni a konferencia. Ahogy az új technológiák transzformatív, mindent felforgató lehetőségeit sem csupán a szűken vett közigazgatás vonatkozásában, hanem a szélesebb kereteket jelentő közszféra kontextusban szerették volna a szervezők látni és láttatni.

A generatív mesterséges intelligencia új eszközei alapvetően megváltoztatják a tudásalapú munka természetét, ígéretes lehetőségeket teremtve a termelékenység jelentős növelésére és az innováció ösztönzésére egész gazdaságokban. A közigazgatás ráadásul az egyik olyan ágazat, ahol az új technológia a legnagyobb potenciállal bírhat.

Előadásban Nyáry Mihály (Magyary Egyesület) arról beszélt, hogy a generatív MI a mesterséges intelligencia olyan kategóriájára utal, amely képes új tartalmakat létrehozni: szöveget, képeket, hangot, programkódot. Ezek az eszközök nagyméretű nyelvi modelleken képzettek, amelyek hatalmas mennyiségű adatot dolgoznak fel, hogy utánozzák az emberi kommunikációt. Ez a képessége alkalmassá teheti őket arra, hogy nagy szervezetekben, így a közszférában kitágítsák az úgynevezett tudás alapú munka mai határait, javítva a munka termelékenységét, de az állampolgárokkal való interakciók hatékonyságát is. Az államok, szerte a világban, persze már jó ideje kísérleteznek az MI-technológiák közszféra alkalmazásaival.

Futó Iván (Magyary Egyesület) a hazai MI-fejlesztések hőskoráig, az első „szakértői rendszerek” fejlesztéséig visszatekintve mutatta be a mostani MI-robbanás gyökereit. A mesterséges intelligencia sokszor lenyűgöző képességei elképzelhetetlenek lennének a modellek tanítására használt adattömeg nélkül. Kun László (NKE, Magyary Egyesület) éppen a digitális világ „olaja” a big data adatfogalmát mutatta be, rávilágítva azokra a sokrétű (technikai, szerzői jogi, etikai) problémákra is, amelyek a tömeges adathasználattal óhatatlanul felvetődnek. Kiss József (Magyary Egyesület) ismertette: mi az, amit ma a közigazgatásban egy ilyen MI-modellnek tudnia kellene, és mi az, amit ténylegesen tudhat. Az igények és a lehetőségek közelebb hozásában a közszféra alkalmazások terén is sokat várnak a szakértők a 2024-es évtől.

Az est második részében, ahol a közszféra egyes alrendszereihez, a társadalmi lét sokszínű szegmenseihez kapcsolódó, kapcsolható MI-fejlesztések álltak a fókuszban. Király Gyula (Magyary Egyesület) előadásában arról értekezett, sokan az egészségügy területén várják (a gyógyszerkutatástól a terápiás eljárásokig) az új technológiák legtöbb közvetlen (tehát tömegesen átélhető) hatását.

Kevésbé közismert, de a bíróságok működése hasonlóan „átütő” terepe lehet az MI-technológiák, konkrétan a nagy nyelvi modellek térhódításának. Görög György (Magyary Egyesület) azt taglalta, hogyan alkalmazhatóak a GPT-technológiák a jogszolgáltatási tevékenység néhány specifikus, de tömeges problémájának segítésére. Sorbán Kinga (NKE EJKK ITKI) szerint a generatív MI-technológiák nemcsak lehetőségeket, de új kockázatokat is hoznak. Jól mutatja ezt, hogy a bűnözésben szinte az elsők között próbálgatták – természetesen törvénytelen célokra – az MI-chatbotok képességeit.

Nyáry Gábor (NKE ÁNTK KBKI, Magyary Egyesület) azt vizsgálta, hogyan használható a generatív MI-technológia az állami lét (és az államigazgatási munka) egy speciális, de napjainkban rohamosan növekvő fontosságú területén, a külpolitikában, diplomáciában. Ma a bonyolult esetpéldák tanulmányozására, holnap a kulcsfontosságú nemzeti döntések előkészítésére, szimulálására. Hasonlóan sordöntő terület a környezet fenntarthatósága és meglepő módon ez az MI-kérdéskörnek is fontos része.

Ferencz Bálint és Büki Bettina (Magyary Egyesület) közös előadása arra világított rá, hogy hogyan függ össze környezetünk minősége az erőforrás igényes MI-technológiák tömeges elterjedésével. Fási Csaba (NKE ÁNTK) előadása középpontjában az a kérdés állt, hogy hogyan maradjunk emberek ebben a gépek által talán túlságos mértékben, túlságosan gyors tempóban segített világban.”

Forrás:
Nagy nyelvi modellek és e-kormányzás; Nyáry Gábor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar; 2023. december 11.

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatás -- magyar, mesterséges intelligencia (MI), társadalom, technika, technika társadalmi-gazdasági hatásai, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.