Előadók jelentkezését várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Közigazgatás Napjára

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számos szakmai szereplő bevonásával és támogatásával szervezi a Közigazgatás Napja Tudományos Konferenciát 2021. június 23. napján, amely idén online formában (Microsoft Teams környezetben) kerül megrendezésre és fókuszában a közigazgatás fejlesztése áll. A konferencia hivatalos nyelve: magyar. A konferencián való részvétel ingyenes.

A konferencia célja, hogy a közigazgatás fejlesztéséhez, a fejlesztések tudományos igényű megtervezéséhez szükséges új tudományos eredményeket, kutatási területeket és gyakorlatban alkalmazható új vagy újszerű megoldásokat tematikus formában összegyűjtse, továbbá az érdeklődők számára lehetőséget biztosítson ezeknek az eredményeknek és a fejlődési trendeknek az áttekintésére és kölcsönös megismertetésére, valamint a vélemények ütköztetésére.

Tervezett szekciók:

  1. A közigazgatás reformja (jogi szabályozás, szervezet, funkciók, működés, személyzet)
  2. Digitalizáció és innováció (digitális államkormányzás, új technológiák, hálózatok)
  3. Adatvédelem és biztonság (stratégiák, szabályozás, technológia, oktatás)

Előadók jelentkezését várja az NKE a szekciókba a Kozigazgatas.Konferencia@uni-nke.hu e-mail címen:

  • Az előadói jelentkezés és az absztraktok leadási határideje: 2021. április 16.,
  • A jelentkezés során meg kell adni: az előadó nevét, intézményét, besorolását/beosztását, az előadás címét, a rövid tartalmi összefoglalót (500-1500 karakter), 3-5 kulcsszót és a választott szekciót,
  • Szekció előadások időtartama: 20 perc/prezentáció (15 perc előadás + 5 perc hozzászólás, vita).

A szervezők a beküldött absztraktokat előzetesen elbírálják, amely esetleges negatív eredménye a jelentkezés elutasítását vonja maga után.

Az előadások lektorált és elfogadott tanulmányainak publikálását a konferenciát követően elektronikus konferenciakiadványban biztosítja az NKE.

Főszervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Kategória: digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, jog, közigazgatás -- magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Előadók jelentkezését várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Közigazgatás Napjára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kormányzást támogató tudás

„A Klaus Tschira Alapítványnak köszönhetően nyílt hozzáféréssel elérhetővé tett tanulmánykötet szerzői a kormányzás (governance) egy olyan, kiterjesztett fogalmára építenek, amelyet „a kollektív cselekvések koordinációja” fed le, messze túllépve a politikai-közigazgatási értelmezési tartományon. Olyan sajátosságok és jellegzetességek fakadnak ebből a kiindulópontból, mint az érintett cselekvők lehetősége és képessége, hogy egymás viselkedésére a kölcsönös függés és összekapcsoltság tudatában gyakorolhassanak hatást (ezt fejezi ki az irányítás hierarchikus modelljével szemben megformált heterarchia fogalma), az egyeztetés/álláspont-közelítés, a közösen végzett tevékenység szervezésének vagy a legitimációképzésnek az új generációs technikái és gyakorlatai.

Ahhoz, hogy ez a koordináció bármilyen szervezetben és „fizikailag szervezett terekben” egyaránt megfelelő módon működhessen, tudásfolyamatokra és tudástartalmakra van szükség, amelynek megújulása igazodik a környezet változásaihoz. A tudás mobilizálható és rekombinálható a kormányzásban résztvevők tapasztalatai vagy bizonyos kérdéskörök külső szakértői révén. S természetesen a megfelelő tudás birtokában megvalósuló kormányzási gyakorlat részben magára a tudásteremtésre és tudáshasználatra is irányulhat: ezt hívjuk tudáskormányzásnak (knowledge governance).

Abból, hogy minden érintett elismeri: a tudás a kormányzás nélkülözhetetlen erőforrása és előfeltétele, korántsem következik, hogy erre aranyszabályként tekintene maga a kormányzási gyakorlat (elég, ha csak a közszférára vagy a közigazgatásra gondolunk). S bár a tudásnak nagy hangsúlyt adni jellegzetes elemzői pozíció, még ez sem elég ahhoz, hogy önálló kutatás és vizsgálódás tárgyává válnának a kormányzást támogató tudás lényegi aspektusai. Nagyon nehéz termelődik meg a tudásra vonatkozó tudás.

Ezt a hiányt hivatott részben pótolni e tanulmánykötet, amely több témakör köré rendezi a tárgyát. Számos szerző foglalkozik a kormányzást támogató tudás elérhetőségével, irányításával (control), torzulásával és torzításával (a tartalom manipulálása és a tudás interpretációja). Áttekintik a kormányzást támogató tudások különböző típusait, és nagy hangsúlyt szentelnek a tudásgazdák, a tudások sokféle hordozóinak legitimációja közti különbségeknek.

A kulcshelyzetbe kerülő tudásoknak a személyes tapasztalat és a szakértői kompetenciák mellett a tudományos üzemek az alapvető forrásai. A kormányzással (vezetéssel, szervezéssel, irányítással, döntéssel) általában foglalkozó, jellemzően gazdaság-és társadalomtudományi beágyazású tudástermelés mellett a közszférában az ágazati-és szakpolitikák nyersanyagát jelentő tudományos tudásnak van nagy jelentősége. Nico Stehr a klímapolitika példáján mutatja be, mennyire nélkülözhetetlen a hatékonyságához a tudományos input. Ortwin Renn eközben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományos tudás sem tud válaszolni minden kérdésre. Hiszen a tudomány is termelhet ambivalens, bizonytalan ismereteket, s a kollektív cselekvés problémáinak csak némely vonatkozásaira érzékeny. A kiinduló pozíció tehát csakis a kockázatok megfelelő kezelése lehet. A kockázatok kormányzása (risk governance) egy olyan szakadatlan tanulási folyamat, amit a feldolgozó rendszerekbe újonnan belépő tudások és az azokból fakadó újraértékelési szükségletek táplálnak. Renn röviden ismerteti, hogyan tett ebbe az irányba nagy lépést a részletes ajánlásokat kidolgozó, genfi székhelyű Nemzetközi Kockázatkormányzási Tanács (International Risk Governance Council).[1]

Számos további tanulmányt hivatkozhatnánk még a kötetből, amelyek közös jellemzője, hogy nem a tudás központi, megkülönböztetett szerepéről prédikálnak napjaink politikai, gazdasági és társadalmi életének különböző szervezeti színterein. Ehelyett olyan, tipikus problémákra mutatnak rá, amelyek okát a nem megfelelő tudástartalmakban és tudásfolyamatokban kell keresni.

[1] http://www.irgc.orgNem összetévesztendő a Lausanne-i székhelyű International Risk Governance Centerrel https://www.epfl.ch/research/domains/irgc/

Forrás:
Knowledge for Governance; Johannes Glückler, Gary Herrigel, Michael Handke; DOI https://doi.org/10.1007/978-3-030-47150-7; DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-47150-7; Springer; 2020
Az ismertetés Z. Karvalics László munkája.

Kategória: szakirodalom | Címke: , , , , , , | Kormányzást támogató tudás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Európai Unió: Az adatkormányzásról szóló törvény és a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv végrehajtásának társadalmi vitája

Az adatkormányzásról szóló törvény

2020. november 25-én az Európai Bizottság az európai adatstratégiáról ( European Strategy for Data)szóló nyilvános konzultációra válaszul közzétette az adatkormányzásról szóló törvényt (Data Governance Act, DGA). A konzultáció az érdekelt felek adatstratégiával (többek között nyílt hozzáférésű adatokkal, adatmegosztással és adatterekkel) kapcsolatos véleményeinek felmérésére, valamint az adatokhoz való hozzáféréssel és azok további felhasználásával kapcsolatos számos tervezett kezdeményezés inputjaként szolgált. A konzultáció részét képezte a közös európai adatterekre vonatkozó jogi keret, valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (Open Data Directive) szerinti nagy értékű adatkészletek jegyzékére vonatkozó végrehajtási jogi aktus is.

Konzultáció az európai adatstratégiáról

Az európai adatstratégiáról szóló nyilvános uniós konzultáció (EU Public Consultation on the European Strategy for Data )különböző érdekelt felektől, köztük kkv-któl, uniós polgároktól, vállalkozói szövetségektől, tudományos köröktől, kutatóintézetektől, valamint hatóságoktól kapott észrevételeket. A konzultáció eredményei négy kategóriába sorolhatók:

Az adatstratégia, amelyből a 806 válaszadó 97,2 %-a megerősítette, hogy az EU-nak átfogó adatstratégiára van szüksége a társadalom digitális átalakulásának lehetővé tételéhez, 91,5 %-uk egyetértett az alábbi állítással:
„Több olyan adatnak kellene rendelkezésre állnia, amely a közjót – például a mobilitás javítását, a személyre szabott orvoslást, az energiafogyasztás csökkentését és társadalmunk környezetbarátabbá tételét – szolgálja.”

Adatirányítás/adatkormányzást, ideértve az adatszabványosítást, az adatok másodlagos felhasználását, az adatadományozást és az adatközvetítőket. A 806 válaszadó közül 772 válaszolt erre a szakaszra. A 772 %-a mérlegeli az adatokban rejlő hatalmas potenciál kiaknázásához szükséges adatkormányzási mechanizmusokat, különösen az ágazatközi adatfelhasználás tekintetében.

Nagy értékű adatkészletek, a 806 válaszadó közül mintegy 761-en járultak hozzá ehhez a részhez. E válaszadók 82,2 %-a azt válaszolta, hogy a nagy értékű adatkészletek listája (ingyenesen, korlátozások nélkül és az alkalmazásprogram interfészein keresztül hozzáférhető) jó módja annak, hogy a közszféra adatai pozitív hatást gyakoroljanak az EU gazdaságára és társadalmára. Nagy értékű adatkészletek azok, amelyek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és képesek felgyorsítani az értéknövelő információs termékek kifejlesztését szerte az EU-ban.

A számítási felhő (ön/társ) szabályozási környezete, ahol a válaszadók 61 %-a állítja, hogy a jelenlegi felhőalapú piac olyan technológiai megoldásokat kínál, amelyekre a vállalkozásoknak szükségük van ahhoz, hogy tovább növekedjenek és innovatívak legyenek. A 444 érdekelt fél 48 %-a azonban azt válaszolta, hogy egy adott időpontban problémákba ütközött a felhőalapú piac működésében, és a 449 érdekelt fél 68 %-a számít a jövőre nézve kockázatoknak. A válaszadó felhasználók 59 %-a, a válaszoló szolgáltatók 64 %-a pedig azt állítja, hogy az önszabályozás megfelelő a számítási felhőre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását szolgáló bevált gyakorlatok meghatározásához.

A nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (Open Data Directive)

Az európai adatstratégia részeként a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv a kormányzat birtokában lévő adatok (közszféra információi) közös jogi kereteként működik, és az európai piac két kulcsfogalmával kapcsolatos: átláthatóság és a tisztességes verseny. Ez az irányelv az elkövetkező években nemzeti szinten kerül bevezetésre, és végső soron a következőket fogja elérni:

  • A dinamikus adatok közzétételének és az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) elterjedésének ösztönzése;
  • Csökkenti azokat a kivételeket, amelyek most lehetővé teszik az állami szervek számára, hogy az adatok további felhasználásáért a terjesztés határköltségeit meghaladó díjat számítsanak fel;
  • Az irányelv hatályának kiterjesztése a közvállalkozások (köztulajdonú vállalatok) birtokában lévő adatokra, különös szabályok alapján, valamint az állami finanszírozásból származó kutatási adatokra; valamint
  • Erősítse meg az állami és magánfelek között a közszféra információit érintő megállapodásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket, elkerülve ezáltal a kizárólagos megállapodásokat.

Ezen túlmenően az irányelv tartalmazza a nagy értékű adatkészletek ingyenes listájának az Európai Bizottság általi elfogadását. A konzultáció azt mutatja, hogy az érdekelt felek körében nagy szükség van az ilyen típusú adatkészletekre. Az irányelv mellékletében külön tematikus kategóriákba sorolják őket, és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldások építőköveiként fognak szolgálni.

A nagy értékű adatkészletek az elkövetkező években egyre elterjedtebb témává válnak, és a digitális kormányzásról szóló jogszabály, valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv kezdeti keretet biztosít érkezésükhöz és végrehajtásukhoz.”

Forrás:
The Data Governance Act & The Open Data Directive; Európai Adatportál; 2021. február 3.

Kategória: adatpolitika, digitális kormányzat, Európai Unió | Címke: , , , , , , , | 1 hozzászólás

Elismerő oklevél a Mesterséges Intelligencia Koalíciótól

2020. november 26-án a Mesterséges Intelligencia Koalíció plenáris ülésén Jakab Roland, a Koalíció elnöke, elismerő oklevéllel tüntette ki Sikolya Zsoltot, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségének tagját – aki az Egyesület kapcsolattartója is a Koalícióban – a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája adatpolitikai megalapozásához nyújtott tevékeny hozzájárulásáért. Sikolya Zsolt vezetésével az Egyesület tagjai, külsős kollégákkal kiegészülve, színvonalas szakmai anyaggal támogatták a Stratégia elkészítését.

Az elkészült dokumentumok
Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon
Szerkesztő: Sikolya Zsolt (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület)
Szerzők: Börcsök Sándor (PwC Magyarország), Dr. Kovács A. Tamás (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Dr. Micsik András (MTA SZTAKI), Nyáry Mihály (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Dr. Sántha György (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Sikolya Zsolt (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Tóth Veronika (eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.)
2019. június 27.

Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030
2020. szeptember 8.

Kategória: egyesületi hírek, mesterséges intelligencia (MI), tudomány | Címke: , , , | Elismerő oklevél a Mesterséges Intelligencia Koalíciótól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről – egyesületünk szakembereinek közreműködésével

„Tózsa István: Az önkormányzat, mint tanuló szervezet egyes technológiai kérdései
Kovács Róbert: Az intelligens település és a jó önkormányzás technológia megközelítése
Szittner Károly: Önkormányzati e-ügyintézés
Mike Szabolcs: Mi-ért legyünk kép-ben. Mesterséges intelligencia a közigazgatásban?
Csuth Sándor: A közigazgatási technológia jogi és munkaszervezési összefüggései
Weinek Leonárd: Integrált közösségi és szolgáltatási platformok
Gelencsér Ádám: A virtuális valóság lehetőségei a jó önkormányzatban
Szemerey Samu – Kis Zoltán: Internet of Things a városüzemeltetésben
Bajnai László: A településfejlesztés támogatása a jelen és jövő technológiáival
Hajnal Virág: Technológiai pillér: a helymárkázás támogatása az online felületek használatával a jó önkormányzásban
Zsolt Péter: Új agora a társadalmi részvétel számára
Tarr Zoltán: Telepresence megoldások a jó önkormányzás támogatásában
Sikolya Zsolt: Önkormányzati adatpolitika
Devecseri Anikó: Autonóm közlekedés, szállítás
Turányi József: Épületinformációs modellezés:az épített környezeti adatok kezelésének új módszertana
Weszelovits Gergő: Térinformatika, téradat és drónok
Szabó Zoltán: A smart grid – okoshálózat és a benne rejlő lehetőségek bemutatása
Nyitrai Ákos: A lokális gazdálkodás ökologikus megoldásai. Az alkalmazási lehetőség megjelenítése a közösség döntési folyamataiban résztvevők számára”

Forrás:
A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában; Gáspár Mátyás, Kovács Róbert (szerk.); Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet; 2020 (PDF)
Gratulálunk Szittner Károly és Sikolya Zsolt kollégánknak!
Lásd még:
A Jó Településfejlesztés; Mohai V. Lajos; Városfejlesztés Zrt.; 2020
Önkormányzatok a kiválóság felé; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. október 26.

Kategória: adatpolitika, digitális köz-igazgatás, egyesületi hírek, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről – egyesületünk szakembereinek közreműködésével bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai

E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09.

A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület két tagja is előadóként vett részt a szokásos konferencia ez évi eseményén, amelyet a koronavírus-járvány miatt online rendeztek meg.

„Adatmenedzsment a közigazgatásban”
Dr. Sántha György, CMC, elnökségi tag – az előadás letölthető (PDF)

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közigazgatásban
Sikolya Zsolt, elnökségi tag – az előadás letölthető (PDF)

A konferencia eredeti weboldala (még a járvány előtt hirdették meg)”

Forrás:
E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2020. június 11.

Kategória: adatpolitika, egyesületi hírek, közigazgatás -- magyar, mesterséges intelligencia (MI) | Címke: , , , | E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kiberdiplomácia: A hatalmi küzdelem 5. dimenziója – kerekasztal beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2019

„„Kiberbiztonság”, „kiberhacktivizmus”, „kibercenzúra”, sőt akár „kiberháborúság” – naponta kerül elénk a sajtóban, közbeszédben, híradásokban. A politizálódó, sőt geopolitizálódó digitális tér nemzetközi rendjének kialakítása talán kevésbé izgalmas, és ezért hátrébb is szorul a nyilvánosságban, jelentősége azonban nagy, sokak szerint egyenesen kulcsfontosságú. Ez a ma már önálló terület, a „kiberdiplomácia” került terítékre az idei INFOTÉR Konferencia keretén belül ötödik alkalommal megszervezett Magyary-színpadán, 2019. október 15-én. A kerekasztal beszélgetés résztvevői Gecse Mariann, a Huawei közkapcsolati igazgatója, Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem rektora, Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetője, Nyáry Mihály, a Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület szakértője, és Zala Mihály, az Ernst and Young kiberüzletág igazgatója voltak, a beszélgetését a Magyary Egyesület digitális diplomácia szakértője, Nyáry Gábor moderálta.

A kibertér, tehát az Internet, a hálózatba kapcsolódó eszközök és alkalmazók, a futtatott szoftverek összessége jó ideig technikai tématerületként szerepelt, alapvetően mérnökök foglalkoztak problémáival. A 2000-es évek első évtizedének végétől azonban egyre inkább hatalmába kerítette ezt a békés teret a politikum. Azóta a szereplők, köztük állami aktorok eltérő érdekei, normái és értékei formálják a kiberdimenzió viszonyait. A kibertér a nemzeti érdekek érvényesítésének terepe lett, olyannyira, hogy ma már egyenesen a geopolitika 5. dimenziójának szokás tekinteni.

A terület nemzetközi szabályozására fókuszáló kiberdiplomácia olyan, résztémákat tűz napirendjére, mint a kiberbiztonság, a kiberbűnözés, a technológiai bizalomépítés. az Internet cenzúra/Internet szabadság, az Internet kormányzás, és bizony a kiberszuverenitás.

A kibertér közös normarendjének kialakítása és biztosítása azonban különös nehézségekbe ütközik: a kibertér sok szempontból a geopolitikai játszmák sajátos terepeként jelenik meg, s ezért a nemzetközi kapcsolatépítés és működtetés hagyományos mechanizmusai itt kevéssé alkalmazhatók. A kibervilág az anonimitás terepe, ahol nehéz egyértelműen azonosítani a normaszegő szereplőket (kibertámadókat, kiberbűnözőket). Ebből következik az is, hogy a nemzetközi kapcsolatok máshol jól bevált alapeszköze, az elrettentés, itt legfeljebb csak korlátozottan alkalmazható. S ami a legfontosabb jellemző: a kibertér egyfajta „digitális közlegelő”, valami, ami mindenkié, mint az óceánok, vagy a világűr. Épp ezért markáns ütközési terepe azoknak, akik az e térre vonatkozó (nemzetközi) szabályozást a minimumra korlátoznák; mások viszont, a nagyhatalmak, éppen sajátos (hatalmi) érdekeiket, társadalomelméleti-, morális-, politikai értékeiket szeretnék megjeleníteni ebben a dimenzióban is.”

Forrás:
Készítette: Dr. Nyáry Gábor, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, a Magyary Színpad moderátora, 2019. október 15.
Lásd még: Infotér 2019

Kategória: digitális diplomácia, egyesületi hírek | Címke: , , , , , | Kiberdiplomácia: A hatalmi küzdelem 5. dimenziója – kerekasztal beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2019 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon

Amint arról már hírt adtunk, egyesületünk a Mesterséges Intelligencia Koalíció alapító tagjaként vezető szerepet vállalt egy olyan adatpolitikai stratégiai javaslat elkészítésében, amely többek között alkalmas a mesterséges intelligencia alapú innováció beindítására is Magyarországon. Most a szerzők hozzájárulásával közzé is tesszük magát az elkészült javaslatot. A közzétételt különösen aktuálissá teszi, hogy a napokban jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában az ún. PSI-irányelv átdolgozása, amely a közszféra információinak további felhasználásán túl már a nyílt hozzáférésű adatokkal is foglalkozik. Ezt az irányelvet a kialakítandó magyar adatpolitika számára is „alapműnek” lehet tekinteni.

A most közzétett dokumentum úgy tesz javaslatot a hazai adatpolitika kialakításához, hogy figyelembe veszi az EU legújabb adatpolitikai kezdeményezéseit, a mesterséges intelligencia adatigényét, és 22 uniós tagállam legjobb adatpolitikai gyakorlatából gyűjti össze a legjobban bevált elemeket.

Tekintettel arra, hogy céltudatos adatpolitikai szándékok hiányában Magyarország adatpolitikai mutatóival a legtöbb rangsorban – így az EU által nemrég közzétett, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatók (DESI) 2018. évre vonatkozó rangsorában is – a sereghajtók között szerepel, ezért a dokumentum megkerülhetetlennek tartja egy, a Kormány által elfogadott adatpolitikai stratégia megalkotását. Ennek ki kell tűznie a legfontosabb célokat, indikátorokat kell meghatároznia az előrehaladás rendszeres méréséhez, meg kell neveznie a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, az intézkedésekhez felelősöket kell kijelölnie és meg kell határoznia a szükséges erőforrásokat. A dokumentum lényegében egy ilyen stratégia tartalmára tesz javaslatot. A javaslat kiterjed a megfelelő szabályozási környezet létrehozására és a célszerű szervezet kialakítására is.

Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. július 15.

A stratégia letölthető PDF-formátumban

Korábbi bejegyzésünk:
Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. június 23.
Háttér:
Adatpolitikai háttér; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Szakmai kalauz az adatpolitika legfontosabb magyar és nemzetközi információihoz
Az adatpolitika hírei; eGov Hírlevél

Kategória: adatpolitika | Címke: , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével

„A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület a 2018-ban alapított Mesterséges Intelligencia Koalíció egyik alapító tagja. Az egyesület a koalíció mind a hat munkacsoportjába delegált egy vagy több tagot, de a legtevékenyebb az Adatipar, adatvagyon munkacsoportban. 2019 februárjában mintegy 30 projekt indításáról döntött a koalíció. Ezek közé az egyesület tagjainak javaslatára került be egy olyan projekt, amelyiknek a célja egy adatpolitikai stratégiai javaslat kidolgozása az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon. A projekt vezetését az egyesület egyik elnökségi tagja vállalta el, és további három egyesületi tag is közreműködött a projekt munkájában. A projektcsapat április 15-ére lett kész a több mint 100 oldalas stratégiai javaslattal. A koalíció projektjei közül ez a projekt szolgáltatta elsőként a vállalt végeredményt.

Az adatpolitikai stratégia szükségessége
A projektjavaslat abból a megfontolásból született, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nélkülözhetetlen hajtóanyagát jelentik az adatok. Amellett, hogy az uniós tagállamok többségének van adatstratégiája, ami mentén összehangolt intézkedéseket tesz az adatokban rejlő hatalmas gazdasági és társadalmi lehetőségek kiaknázására, egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyek már készítettek MI-stratégiát vagy egy azt megalapozó elemző tanulmányt. Az MI-központú stratégiai anyagok mind részletesen foglalkoznak az adatok szerepével, hangsúlyozzák a jól működő adat-ökoszisztéma kialakításának fontosságát, és hogy a kormányok adatpolitikájának mennyire meghatározó szerepe van ebben. Az egyes országok MI-t is támogató adatpolitikájának lényege egyrészről az, hogy a közszféra azon adatai közül, amelyek nyilvánosságát nem korlátozza valamilyen adatvédelmi, titokvédelmi jogszabály, minél több nyílt adat legyen. Másrészről ösztönözni kell az üzleti szférát is, hogy adatait ossza meg más szereplőkkel is. Külön kategóriát képeznek a személyes adatok, amelyek védettek ugyan, de anonimizálva már megoszthatók, és egyre több MI-alapú alkalmazás igényli a használatukat.

Sajnos Magyarország sereghajtó az Európai Unióban az adatpolitikai mutatókat tekintve. Ezt az egyes adatpolitikai országrangsorok is világosan mutatják. Ha ezen az állapoton nem javítunk sürgősen, akkor az MI terén is menthetetlenül lemaradunk.

2019 elején jelent meg Program a versenyképesebb Magyarországért címmel a Kormány legújabb versenyképességi programja, amelynek tervezett akciói között szerepel „a mesterséges intelligencia stratégia kialakítása, a széles körű alkalmazás feltételeinek biztosítása”. Ezen belül végrehajtandó feladat a Fehér könyv adatpolitikájának kiterjesztése, és kiemelten vizsgálandó a közadatok közfeladatok érdekében történő hatékonyabb, valamint kereskedelmi célú hasznosítása. A Kormány tehát az MI-vel együtt már versenyképességi tényezőnek tartja az adatpolitikát is, aminek célirányos kezeléséhez nyilvánvalóan szükség van egy kormányzati stratégiára is.

A javasolt stratégia viszonya a 2016-ban elkészült Fehér könyvhöz
A stratégiai javaslat az EU-ban elindult adatpolitikai folyamatok, a 2016-ban elkészült Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című dokumentum javaslatai, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével világos célrendszert és egy feszített intézkedési tervet kínál a gyors előrelépéshez egy jól működő nemzeti adat-ökoszisztéma megteremtése érdekében, amely hajtómotorja lehet az MI-alapú innováció beindításának is Magyarországon.

Amellett, hogy a javaslat épít a Fehér könyvre, jelentős mértékben túl is lép azon: figyelembe veszi az azóta bekövetkezett fejleményeket, új törekvéseket – pl. az ún. PSI-irányelv átdolgozását vagy a nem személyes adatok szabad áramlásával foglalkozó uniós rendeletet –, és természetesen számos MI-specifikus szempontra is tekintettel van. Mára már az adatpolitika – különösen a MI-t is támogató adatpolitika – jelentősen túllépett azon a megközelítésen, hogy a kormányoknak csak a közadatokkal kell foglalkozniuk. A gazdaságnak és a közszférának egyre inkább szüksége van az üzleti és a tudományos szféra adataira, sőt a közösségi adatokra is, ezért az adatpolitikának már ezekre az adatokra is ki kell terjeszkednie – bár Magyarországon még a közadatok hasznosítása sem megoldott. Az EU és az egyes országok adatpolitikájában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak olyan kérdések is, mint az interoperabilitás, szabványosítás, adatminőség, kutatás, oktatás, tudatosságnövelés.

Míg a Fehér könyv egy stratégia megalapozását szolgálta, a most elkészült dokumentum egy komplex adatpolitikai stratégiára tesz javaslatot, ezért számos tartalmi többletet is felmutat a Fehér könyvhöz képest. Az EU-s és a magyarországi adatpolitikai helyzetkép bemutatása mellett 22 uniós tagország adatstratégiáját, MI-stratégiájának adatokra vonatkozó részét, adatpolitikai szabályozását, szervezetrendszerét és intézkedéseit elemzi.

A legjobb nemzetközi tapasztalatok és a magyar sajátosságok figyelembevételével egy komplex célrendszerre tesz javaslatot, és minden célhoz indikátorokat is társít. A dokumentum részletes javaslatokat is ad arra vonatkozóan is, hogy a célok eléréséhez milyen szabályozási környezetre és szervezeti támogatásra lenne szükség Magyarországon.

A stratégia megvalósítását lehetővé tevő jogi környezet
A javaslat jogi, valamint nem jogszabályi szintű szabályozási cselekményekre ad számos javaslatot. Fontos, hogy a szabályozási célú dokumentumok egységes fogalmi rendszert használjanak. Tisztázni kell néhány, most még bizonytalan jogdogmatikai alapkérdést (pl. az adatok tulajdonolhatósága, értéke, az adatvagyon fogalma, a közadatok egységes licencjoga). Az eredeti vagy anonimizált személyes adatok használatával kapcsolatosan is számos tisztázandó jogi és szakmai kérdés merül fel. El kell majd végezni a PSI-irányelv új átdolgozásának átültetését. Jogszabályban kell szabályozni az adatpolitikai szervezetrendszert, az adatgazdák jogait, felelősségét, kötelezettségeit, a közszféra nyilvántartásaira vonatkozó közös normákat, valamint a nemzeti adatportállal kapcsolatos fontosabb kérdéseket. Szükség lesz a közadatokkal kapcsolatos jogsértések szankcionálására is. Az anyag számos „puha” szabályozási dokumentum (irányelv, szabvány, ajánlás, specifikáció, útmutató, tájékoztatás stb.) kidolgozására is javaslatot tesz.

A megvalósítást támogató szervezet
A javaslat fontosnak tartja, hogy ki legyen jelölve a Kormány statútumrendeletében az adatpolitikáért felelős miniszter. A miniszter munkáját egy tárcaközi bizottság, egy, a tudományos és szakmai szervezetekre is kiterjedő tanács, valamint egy végrehajtó szervezet segíti. Ez utóbbi hatósági, szakmai, igazgatási és koordinációs feladatait is számba veszi a dokumentum.

A szervezetrendszert a közszféra egyes szerveinél kinevezendő adatpolitikai felelősök teszik teljessé. Az ő feladatuk többek között az éves közzétételi tervek és adatpolitikai jelentések összeállítása is. Az anyag tehát nem tűz ki olyan célszerűtlen és irreális feladatot, hogy minden közadat egy csapásra nyílt adatként legyen elérhető, hanem ésszerű, reális és mindenki által megismerhető éves közzétételi tervek mentén javasolja azt elérni, hogy az igényeknek megfelelően növekedjen a nyílt közadatok mennyisége.

A célok eléréséhez szükséges intézkedések
Végül a dokumentum 21 olyan intézkedést javasol – lehetséges felelősökkel és becsült erőforrásigénnyel –, amelyek ugyancsak szükségesek a célok eléréséhez. Az egyik fontos intézkedéshez, a nemzeti adatportál megvalósításához azt is részletezi, hogy milyen elvárásokat kellene kielégítenie a portálnak. A javaslat végül kitér az intézkedések végrehajtásának, a stratégia megvalósításának nyomon követésére is.

Hogyan ismerhető meg a javasolt adatstratégia?
A projektről és az elkészült stratégiajavaslatról a projekt vezetőjénél, Sikolya Zsolt egyesületi elnökségi tagnál lehet érdeklődni (sikolya.zsolt@magyary.hu).

Az egyesület adatpolitikai tevékenységéről röviden
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület már 2015 óta foglalkozik intenzíven adatpolitikai kérdésekkel. Tagjai a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértőiként meghatározó szerepet játszottak a Fehér könyv létrejöttében, és számos publikációjuk jelent meg a témában. Az egyesület rendezte 2016-ban az Adatrobbanás – DataBoom nemzetközi konferenciát és a Databoom Hackathon programozási versenyt, és 2015 óta minden évben adatpolitikai szekciót szervez az Infotér konferenciákon.”

Forrás:
Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. június 23.
Lásd még:
Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. július 15.
(maga a stratégia)

Kategória: adatpolitika, egyesületi hírek | Címke: , , , , , , | 1 hozzászólás

Kitüntetés a nemzeti ünnep alkalmából

Gratulálunk kollégánknak!

„Áder János,
Magyarország köztársasági elnöke
– a belügyminiszter előterjesztésére –
nemzeti ünnepünk, március 15-e, alkalmából
a Magyar Ezüst Érdemkereszt Polgári Tagozatát adományozza
a hazai kormányzati informatikai fejlesztések, valamint az elektronikus közigazgatás területén végzett szakmai tevékenysége elismeréséül
SIKOLYA ZSOLT ISTVÁN úrnak,
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértőjének””

Életrajz
1967 – BME Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika szak, okleveles villamosmérnök
1974 – ELTE TTK, Alkalmazott Matematika Szak, okleveles alkalmazott matematikus

1996-ig CAD, valós idejű, majd térinformatikai szoftverek fejlesztését vezette (Infelor, Vilati, Kreutler-VILATI Systems, Geoview Systems). 1996-tól foglalkozik kormányzati informatikával, e-közigazgatással és adatpolitikával – sorrendben a Miniszterelnöki Hivatal, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, majd az eGov Kft. munkatársaként.
2018-ig éveken át a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértője volt.
Az NHIT-ben az utóbbi években az adatpolitikai munkacsoportot vezette, amelynek munkája nyomán jött létre 2016-ban a Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című dokumentum.
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesületnek megalakulásától, 2005-től elnökségi tagja.
A HUNAGI Magyar Térinformatikai Társaságnak egy időben elnöke volt, jelenleg az ellenőrző bizottság elnöke.
Jelenleg a Mesterséges Intelligencia Koalíció „Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon” című projektjét vezeti.

Munkásságáért a kormányzattól 2004-ben AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMÉRT szakmai érmet, 2014-ben Puskás Tivadar-díjat, 2019. március 15-én pedig a köztársasági elnöktől magyar ezüst érdemkereszt kitüntetés kapott. Közel 140 konferencia-előadásának, cikkének legnagyobb részét az e-közigazgatás és az adatpolitika témakörében publikálta magyar és külföldi konferenciákon, folyóiratokban.
Forrás:
Belügyminisztérium; 2019. március 14. (PDF)

Kategória: digitális kormányzat, egyesületi hírek, közigazgatás -- magyar | Kitüntetés a nemzeti ünnep alkalmából bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva