Elismerő oklevél a Mesterséges Intelligencia Koalíciótól

2020. november 26-án a Mesterséges Intelligencia Koalíció plenáris ülésén Jakab Roland, a Koalíció elnöke, elismerő oklevéllel tüntette ki Sikolya Zsoltot, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségének tagját – aki az Egyesület kapcsolattartója is a Koalícióban – a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája adatpolitikai megalapozásához nyújtott tevékeny hozzájárulásáért. Sikolya Zsolt vezetésével az Egyesület tagjai, külsős kollégákkal kiegészülve, színvonalas szakmai anyaggal támogatták a Stratégia elkészítését.

Az elkészült dokumentumok
Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon
Szerkesztő: Sikolya Zsolt (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület)
Szerzők: Börcsök Sándor (PwC Magyarország), Dr. Kovács A. Tamás (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Dr. Micsik András (MTA SZTAKI), Nyáry Mihály (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Dr. Sántha György (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Sikolya Zsolt (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Tóth Veronika (eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.)
2019. június 27.

Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030
2020. szeptember 8.

Kategória: egyesületi hírek, mesterséges intelligencia (MI), tudomány | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről – egyesületünk szakembereinek közreműködésével

„Tózsa István: Az önkormányzat, mint tanuló szervezet egyes technológiai kérdései
Kovács Róbert: Az intelligens település és a jó önkormányzás technológia megközelítése
Szittner Károly: Önkormányzati e-ügyintézés
Mike Szabolcs: Mi-ért legyünk kép-ben. Mesterséges intelligencia a közigazgatásban?
Csuth Sándor: A közigazgatási technológia jogi és munkaszervezési összefüggései
Weinek Leonárd: Integrált közösségi és szolgáltatási platformok
Gelencsér Ádám: A virtuális valóság lehetőségei a jó önkormányzatban
Szemerey Samu – Kis Zoltán: Internet of Things a városüzemeltetésben
Bajnai László: A településfejlesztés támogatása a jelen és jövő technológiáival
Hajnal Virág: Technológiai pillér: a helymárkázás támogatása az online felületek használatával a jó önkormányzásban
Zsolt Péter: Új agora a társadalmi részvétel számára
Tarr Zoltán: Telepresence megoldások a jó önkormányzás támogatásában
Sikolya Zsolt: Önkormányzati adatpolitika
Devecseri Anikó: Autonóm közlekedés, szállítás
Turányi József: Épületinformációs modellezés:az épített környezeti adatok kezelésének új módszertana
Weszelovits Gergő: Térinformatika, téradat és drónok
Szabó Zoltán: A smart grid – okoshálózat és a benne rejlő lehetőségek bemutatása
Nyitrai Ákos: A lokális gazdálkodás ökologikus megoldásai. Az alkalmazási lehetőség megjelenítése a közösség döntési folyamataiban résztvevők számára”

Forrás:
A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában; Gáspár Mátyás, Kovács Róbert (szerk.); Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet; 2020 (PDF)
Gratulálunk Szittner Károly és Sikolya Zsolt kollégánknak!
Lásd még:
A Jó Településfejlesztés; Mohai V. Lajos; Városfejlesztés Zrt.; 2020
Önkormányzatok a kiválóság felé; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. október 26.

Kategória: adatpolitika, digitális köz-igazgatás, egyesületi hírek, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről – egyesületünk szakembereinek közreműködésével bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Búcsúzunk dr. Papp Zoltántól

A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület búcsúzik régi tagjától.

Dr. Papp Zoltán (1946-2020) az állami szervek között az egyik legnagyobb informatikai szervezet vezetőjeként, nagy tudású és tapasztalatú közigazgatási informatikai szakemberként csatlakozott egyesületünkhöz.

Nyugdíjba menetele után sem tudott szakítani a szakmájával, és elvállalta egy európai uniós megaprojekt vezetését. Azonban mint aki szervezeti vezetőként megszokta és el is várta munkatársaitól, hogy a közös cél érdekében félretesznek minden egyéni érdeket, és maximálisan együttműködnek, nem számolt azzal, hogy a projekt sok állami és piaci szereplője képtelen lesz ugyanerre. Ez nem az ő kudarca volt ugyan, mert projektvezetőként nem kapott olyan hatáskört, hogy ezen változtatni tudjon, mégis annyira kedvét szegte, hogy egyik napról a másikra hátat fordított a teljes szakmai múltjának, és visszavonult vidékre, szülőföldjére olvasni, zenét hallgatni és kertészkedni.

(A kép forrása: Kiosztották az „Év Főinformatikusa 2003-ban” díjat; Piac&Profit; 2003. augusztus 28.)

Egyesületünktől azzal búcsúzott 2010-ben, hogy egy új világba lép be, és hálás a sorsnak, hogy az informatikával tölthette aktív életét.

Dr. Papp Zoltán – Zoli –, nyugodj békében!

Utóirat

Nem lenne a megemlékezés teljes, ha nem említenénk meg dr. Papp Zoltán közreműködését az egyesületünk által gondozott kötetben:
A „hiteles helyektől” az elektronikus közigazgatásig. Mérföldkövek a hazai közigazgatás automatizálásának és a kormányzati számítástechnika kialakulásának történetében. 2014
(Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület. Tanulmányok a magyar e-közigazgatásról, 1. kötet)
A 3.5. fejezeten belül a ZALASzÁM történetét írta meg.
Elérhető itt

Kategória: egyesületi hírek | Búcsúzunk dr. Papp Zoltántól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai

E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09.

A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület két tagja is előadóként vett részt a szokásos konferencia ez évi eseményén, amelyet a koronavírus-járvány miatt online rendeztek meg.

„Adatmenedzsment a közigazgatásban”
Dr. Sántha György, CMC, elnökségi tag – az előadás letölthető (PDF)

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közigazgatásban
Sikolya Zsolt, elnökségi tag – az előadás letölthető (PDF)

A konferencia eredeti weboldala (még a járvány előtt hirdették meg)”

Forrás:
E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2020. június 11.

Kategória: adatpolitika, egyesületi hírek, közigazgatás -- magyar, mesterséges intelligencia (MI) | Címke: , , , | E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kiberdiplomácia: A hatalmi küzdelem 5. dimenziója – kerekasztal beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2019

„„Kiberbiztonság”, „kiberhacktivizmus”, „kibercenzúra”, sőt akár „kiberháborúság” – naponta kerül elénk a sajtóban, közbeszédben, híradásokban. A politizálódó, sőt geopolitizálódó digitális tér nemzetközi rendjének kialakítása talán kevésbé izgalmas, és ezért hátrébb is szorul a nyilvánosságban, jelentősége azonban nagy, sokak szerint egyenesen kulcsfontosságú. Ez a ma már önálló terület, a „kiberdiplomácia” került terítékre az idei INFOTÉR Konferencia keretén belül ötödik alkalommal megszervezett Magyary-színpadán, 2019. október 15-én. A kerekasztal beszélgetés résztvevői Gecse Mariann, a Huawei közkapcsolati igazgatója, Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem rektora, Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetője, Nyáry Mihály, a Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület szakértője, és Zala Mihály, az Ernst and Young kiberüzletág igazgatója voltak, a beszélgetését a Magyary Egyesület digitális diplomácia szakértője, Nyáry Gábor moderálta.

A kibertér, tehát az Internet, a hálózatba kapcsolódó eszközök és alkalmazók, a futtatott szoftverek összessége jó ideig technikai tématerületként szerepelt, alapvetően mérnökök foglalkoztak problémáival. A 2000-es évek első évtizedének végétől azonban egyre inkább hatalmába kerítette ezt a békés teret a politikum. Azóta a szereplők, köztük állami aktorok eltérő érdekei, normái és értékei formálják a kiberdimenzió viszonyait. A kibertér a nemzeti érdekek érvényesítésének terepe lett, olyannyira, hogy ma már egyenesen a geopolitika 5. dimenziójának szokás tekinteni.

A terület nemzetközi szabályozására fókuszáló kiberdiplomácia olyan, résztémákat tűz napirendjére, mint a kiberbiztonság, a kiberbűnözés, a technológiai bizalomépítés. az Internet cenzúra/Internet szabadság, az Internet kormányzás, és bizony a kiberszuverenitás.

A kibertér közös normarendjének kialakítása és biztosítása azonban különös nehézségekbe ütközik: a kibertér sok szempontból a geopolitikai játszmák sajátos terepeként jelenik meg, s ezért a nemzetközi kapcsolatépítés és működtetés hagyományos mechanizmusai itt kevéssé alkalmazhatók. A kibervilág az anonimitás terepe, ahol nehéz egyértelműen azonosítani a normaszegő szereplőket (kibertámadókat, kiberbűnözőket). Ebből következik az is, hogy a nemzetközi kapcsolatok máshol jól bevált alapeszköze, az elrettentés, itt legfeljebb csak korlátozottan alkalmazható. S ami a legfontosabb jellemző: a kibertér egyfajta „digitális közlegelő”, valami, ami mindenkié, mint az óceánok, vagy a világűr. Épp ezért markáns ütközési terepe azoknak, akik az e térre vonatkozó (nemzetközi) szabályozást a minimumra korlátoznák; mások viszont, a nagyhatalmak, éppen sajátos (hatalmi) érdekeiket, társadalomelméleti-, morális-, politikai értékeiket szeretnék megjeleníteni ebben a dimenzióban is.”

Forrás:
Készítette: Dr. Nyáry Gábor, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, a Magyary Színpad moderátora, 2019. október 15.
Lásd még: Infotér 2019

Kategória: digitális diplomácia, egyesületi hírek | Címke: , , , , , | Kiberdiplomácia: A hatalmi küzdelem 5. dimenziója – kerekasztal beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2019 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon

Amint arról már hírt adtunk, egyesületünk a Mesterséges Intelligencia Koalíció alapító tagjaként vezető szerepet vállalt egy olyan adatpolitikai stratégiai javaslat elkészítésében, amely többek között alkalmas a mesterséges intelligencia alapú innováció beindítására is Magyarországon. Most a szerzők hozzájárulásával közzé is tesszük magát az elkészült javaslatot. A közzétételt különösen aktuálissá teszi, hogy a napokban jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában az ún. PSI-irányelv átdolgozása, amely a közszféra információinak további felhasználásán túl már a nyílt hozzáférésű adatokkal is foglalkozik. Ezt az irányelvet a kialakítandó magyar adatpolitika számára is „alapműnek” lehet tekinteni.

A most közzétett dokumentum úgy tesz javaslatot a hazai adatpolitika kialakításához, hogy figyelembe veszi az EU legújabb adatpolitikai kezdeményezéseit, a mesterséges intelligencia adatigényét, és 22 uniós tagállam legjobb adatpolitikai gyakorlatából gyűjti össze a legjobban bevált elemeket.

Tekintettel arra, hogy céltudatos adatpolitikai szándékok hiányában Magyarország adatpolitikai mutatóival a legtöbb rangsorban – így az EU által nemrég közzétett, a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatók (DESI) 2018. évre vonatkozó rangsorában is – a sereghajtók között szerepel, ezért a dokumentum megkerülhetetlennek tartja egy, a Kormány által elfogadott adatpolitikai stratégia megalkotását. Ennek ki kell tűznie a legfontosabb célokat, indikátorokat kell meghatároznia az előrehaladás rendszeres méréséhez, meg kell neveznie a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, az intézkedésekhez felelősöket kell kijelölnie és meg kell határoznia a szükséges erőforrásokat. A dokumentum lényegében egy ilyen stratégia tartalmára tesz javaslatot. A javaslat kiterjed a megfelelő szabályozási környezet létrehozására és a célszerű szervezet kialakítására is.

Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. július 15.

A stratégia letölthető PDF-formátumban

Korábbi bejegyzésünk:
Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. június 23.
Háttér:
Adatpolitikai háttér; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Szakmai kalauz az adatpolitika legfontosabb magyar és nemzetközi információihoz
Az adatpolitika hírei; eGov Hírlevél

Kategória: adatpolitika | Címke: , , , , , , , , | 1 hozzászólás

Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével

„A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület a 2018-ban alapított Mesterséges Intelligencia Koalíció egyik alapító tagja. Az egyesület a koalíció mind a hat munkacsoportjába delegált egy vagy több tagot, de a legtevékenyebb az Adatipar, adatvagyon munkacsoportban. 2019 februárjában mintegy 30 projekt indításáról döntött a koalíció. Ezek közé az egyesület tagjainak javaslatára került be egy olyan projekt, amelyiknek a célja egy adatpolitikai stratégiai javaslat kidolgozása az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon. A projekt vezetését az egyesület egyik elnökségi tagja vállalta el, és további három egyesületi tag is közreműködött a projekt munkájában. A projektcsapat április 15-ére lett kész a több mint 100 oldalas stratégiai javaslattal. A koalíció projektjei közül ez a projekt szolgáltatta elsőként a vállalt végeredményt.

Az adatpolitikai stratégia szükségessége
A projektjavaslat abból a megfontolásból született, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nélkülözhetetlen hajtóanyagát jelentik az adatok. Amellett, hogy az uniós tagállamok többségének van adatstratégiája, ami mentén összehangolt intézkedéseket tesz az adatokban rejlő hatalmas gazdasági és társadalmi lehetőségek kiaknázására, egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyek már készítettek MI-stratégiát vagy egy azt megalapozó elemző tanulmányt. Az MI-központú stratégiai anyagok mind részletesen foglalkoznak az adatok szerepével, hangsúlyozzák a jól működő adat-ökoszisztéma kialakításának fontosságát, és hogy a kormányok adatpolitikájának mennyire meghatározó szerepe van ebben. Az egyes országok MI-t is támogató adatpolitikájának lényege egyrészről az, hogy a közszféra azon adatai közül, amelyek nyilvánosságát nem korlátozza valamilyen adatvédelmi, titokvédelmi jogszabály, minél több nyílt adat legyen. Másrészről ösztönözni kell az üzleti szférát is, hogy adatait ossza meg más szereplőkkel is. Külön kategóriát képeznek a személyes adatok, amelyek védettek ugyan, de anonimizálva már megoszthatók, és egyre több MI-alapú alkalmazás igényli a használatukat.

Sajnos Magyarország sereghajtó az Európai Unióban az adatpolitikai mutatókat tekintve. Ezt az egyes adatpolitikai országrangsorok is világosan mutatják. Ha ezen az állapoton nem javítunk sürgősen, akkor az MI terén is menthetetlenül lemaradunk.

2019 elején jelent meg Program a versenyképesebb Magyarországért címmel a Kormány legújabb versenyképességi programja, amelynek tervezett akciói között szerepel „a mesterséges intelligencia stratégia kialakítása, a széles körű alkalmazás feltételeinek biztosítása”. Ezen belül végrehajtandó feladat a Fehér könyv adatpolitikájának kiterjesztése, és kiemelten vizsgálandó a közadatok közfeladatok érdekében történő hatékonyabb, valamint kereskedelmi célú hasznosítása. A Kormány tehát az MI-vel együtt már versenyképességi tényezőnek tartja az adatpolitikát is, aminek célirányos kezeléséhez nyilvánvalóan szükség van egy kormányzati stratégiára is.

A javasolt stratégia viszonya a 2016-ban elkészült Fehér könyvhöz
A stratégiai javaslat az EU-ban elindult adatpolitikai folyamatok, a 2016-ban elkészült Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című dokumentum javaslatai, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével világos célrendszert és egy feszített intézkedési tervet kínál a gyors előrelépéshez egy jól működő nemzeti adat-ökoszisztéma megteremtése érdekében, amely hajtómotorja lehet az MI-alapú innováció beindításának is Magyarországon.

Amellett, hogy a javaslat épít a Fehér könyvre, jelentős mértékben túl is lép azon: figyelembe veszi az azóta bekövetkezett fejleményeket, új törekvéseket – pl. az ún. PSI-irányelv átdolgozását vagy a nem személyes adatok szabad áramlásával foglalkozó uniós rendeletet –, és természetesen számos MI-specifikus szempontra is tekintettel van. Mára már az adatpolitika – különösen a MI-t is támogató adatpolitika – jelentősen túllépett azon a megközelítésen, hogy a kormányoknak csak a közadatokkal kell foglalkozniuk. A gazdaságnak és a közszférának egyre inkább szüksége van az üzleti és a tudományos szféra adataira, sőt a közösségi adatokra is, ezért az adatpolitikának már ezekre az adatokra is ki kell terjeszkednie – bár Magyarországon még a közadatok hasznosítása sem megoldott. Az EU és az egyes országok adatpolitikájában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak olyan kérdések is, mint az interoperabilitás, szabványosítás, adatminőség, kutatás, oktatás, tudatosságnövelés.

Míg a Fehér könyv egy stratégia megalapozását szolgálta, a most elkészült dokumentum egy komplex adatpolitikai stratégiára tesz javaslatot, ezért számos tartalmi többletet is felmutat a Fehér könyvhöz képest. Az EU-s és a magyarországi adatpolitikai helyzetkép bemutatása mellett 22 uniós tagország adatstratégiáját, MI-stratégiájának adatokra vonatkozó részét, adatpolitikai szabályozását, szervezetrendszerét és intézkedéseit elemzi.

A legjobb nemzetközi tapasztalatok és a magyar sajátosságok figyelembevételével egy komplex célrendszerre tesz javaslatot, és minden célhoz indikátorokat is társít. A dokumentum részletes javaslatokat is ad arra vonatkozóan is, hogy a célok eléréséhez milyen szabályozási környezetre és szervezeti támogatásra lenne szükség Magyarországon.

A stratégia megvalósítását lehetővé tevő jogi környezet
A javaslat jogi, valamint nem jogszabályi szintű szabályozási cselekményekre ad számos javaslatot. Fontos, hogy a szabályozási célú dokumentumok egységes fogalmi rendszert használjanak. Tisztázni kell néhány, most még bizonytalan jogdogmatikai alapkérdést (pl. az adatok tulajdonolhatósága, értéke, az adatvagyon fogalma, a közadatok egységes licencjoga). Az eredeti vagy anonimizált személyes adatok használatával kapcsolatosan is számos tisztázandó jogi és szakmai kérdés merül fel. El kell majd végezni a PSI-irányelv új átdolgozásának átültetését. Jogszabályban kell szabályozni az adatpolitikai szervezetrendszert, az adatgazdák jogait, felelősségét, kötelezettségeit, a közszféra nyilvántartásaira vonatkozó közös normákat, valamint a nemzeti adatportállal kapcsolatos fontosabb kérdéseket. Szükség lesz a közadatokkal kapcsolatos jogsértések szankcionálására is. Az anyag számos „puha” szabályozási dokumentum (irányelv, szabvány, ajánlás, specifikáció, útmutató, tájékoztatás stb.) kidolgozására is javaslatot tesz.

A megvalósítást támogató szervezet
A javaslat fontosnak tartja, hogy ki legyen jelölve a Kormány statútumrendeletében az adatpolitikáért felelős miniszter. A miniszter munkáját egy tárcaközi bizottság, egy, a tudományos és szakmai szervezetekre is kiterjedő tanács, valamint egy végrehajtó szervezet segíti. Ez utóbbi hatósági, szakmai, igazgatási és koordinációs feladatait is számba veszi a dokumentum.

A szervezetrendszert a közszféra egyes szerveinél kinevezendő adatpolitikai felelősök teszik teljessé. Az ő feladatuk többek között az éves közzétételi tervek és adatpolitikai jelentések összeállítása is. Az anyag tehát nem tűz ki olyan célszerűtlen és irreális feladatot, hogy minden közadat egy csapásra nyílt adatként legyen elérhető, hanem ésszerű, reális és mindenki által megismerhető éves közzétételi tervek mentén javasolja azt elérni, hogy az igényeknek megfelelően növekedjen a nyílt közadatok mennyisége.

A célok eléréséhez szükséges intézkedések
Végül a dokumentum 21 olyan intézkedést javasol – lehetséges felelősökkel és becsült erőforrásigénnyel –, amelyek ugyancsak szükségesek a célok eléréséhez. Az egyik fontos intézkedéshez, a nemzeti adatportál megvalósításához azt is részletezi, hogy milyen elvárásokat kellene kielégítenie a portálnak. A javaslat végül kitér az intézkedések végrehajtásának, a stratégia megvalósításának nyomon követésére is.

Hogyan ismerhető meg a javasolt adatstratégia?
A projektről és az elkészült stratégiajavaslatról a projekt vezetőjénél, Sikolya Zsolt egyesületi elnökségi tagnál lehet érdeklődni (sikolya.zsolt@magyary.hu).

Az egyesület adatpolitikai tevékenységéről röviden
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület már 2015 óta foglalkozik intenzíven adatpolitikai kérdésekkel. Tagjai a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértőiként meghatározó szerepet játszottak a Fehér könyv létrejöttében, és számos publikációjuk jelent meg a témában. Az egyesület rendezte 2016-ban az Adatrobbanás – DataBoom nemzetközi konferenciát és a Databoom Hackathon programozási versenyt, és 2015 óta minden évben adatpolitikai szekciót szervez az Infotér konferenciákon.”

Forrás:
Javaslat készült egy, a mesterséges intelligencia igényeit is figyelembe vevő nemzeti adatpolitikai stratégiára a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagjainak vezetésével és aktív közreműködésével; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. június 23.
Lásd még:
Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2019. július 15.
(maga a stratégia)

Kategória: adatpolitika, egyesületi hírek | Címke: , , , , , , | 1 hozzászólás

Kitüntetés a nemzeti ünnep alkalmából

Gratulálunk kollégánknak!

„Áder János,
Magyarország köztársasági elnöke
– a belügyminiszter előterjesztésére –
nemzeti ünnepünk, március 15-e, alkalmából
a Magyar Ezüst Érdemkereszt Polgári Tagozatát adományozza
a hazai kormányzati informatikai fejlesztések, valamint az elektronikus közigazgatás területén végzett szakmai tevékenysége elismeréséül
SIKOLYA ZSOLT ISTVÁN úrnak,
a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértőjének””

Életrajz
1967 – BME Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika szak, okleveles villamosmérnök
1974 – ELTE TTK, Alkalmazott Matematika Szak, okleveles alkalmazott matematikus

1996-ig CAD, valós idejű, majd térinformatikai szoftverek fejlesztését vezette (Infelor, Vilati, Kreutler-VILATI Systems, Geoview Systems). 1996-tól foglalkozik kormányzati informatikával, e-közigazgatással és adatpolitikával – sorrendben a Miniszterelnöki Hivatal, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, majd az eGov Kft. munkatársaként.
2018-ig éveken át a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértője volt.
Az NHIT-ben az utóbbi években az adatpolitikai munkacsoportot vezette, amelynek munkája nyomán jött létre 2016-ban a Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról című dokumentum.
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesületnek megalakulásától, 2005-től elnökségi tagja.
A HUNAGI Magyar Térinformatikai Társaságnak egy időben elnöke volt, jelenleg az ellenőrző bizottság elnöke.
Jelenleg a Mesterséges Intelligencia Koalíció „Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon” című projektjét vezeti.

Munkásságáért a kormányzattól 2004-ben AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMÉRT szakmai érmet, 2014-ben Puskás Tivadar-díjat, 2019. március 15-én pedig a köztársasági elnöktől magyar ezüst érdemkereszt kitüntetés kapott. Közel 140 konferencia-előadásának, cikkének legnagyobb részét az e-közigazgatás és az adatpolitika témakörében publikálta magyar és külföldi konferenciákon, folyóiratokban.
Forrás:
Belügyminisztérium; 2019. március 14. (PDF)

Kategória: digitális kormányzat, egyesületi hírek, közigazgatás -- magyar | Kitüntetés a nemzeti ünnep alkalmából bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Beszámoló az Infotér 2018 konferenciáról: Magyary Színpad – Adatmenedzsment a közigazgatásban – ma és holnap

„Az 2018. október 10-én, Balatonfüreden megtartott szekció kerekasztal beszélgetésének résztvevői voltak:

  • Dr. Csiszér Gábor, főosztályvezető, Innovációs és Technológiai Minisztérium
  • Éberling Tamás, country manager Hungary, Veritas
  • Jobbágy László, állandó szakértő, Digitális Jólét Program
  • Kocsis Ádám, szolgáltatási vezérigazgató-helyettes, IdomSoft Zrt.
  • Pajna Sándor, vezérigazgató, eKözig Zrt.
  • Tóth Csaba, üzletfejlesztési igazgató, Oracle
  • Prof. Dr. Risztics Péter, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • Sikolya Zsolt, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács
  • Tóth József, főosztályvezető, Pénzügyminisztérium
  • moderátor: dr. Sántha György, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Összefoglaló
A beszélgetésen kialakult konszenzus szerint be kell vezetni Magyarországon is a a tudatos közigazgatási adatmenedzselést, mint általános szervezeti tevékenységet, mert a magánigazgatás most már komolyan előbbre tart ezen a területen
Maga az adatmenedzsment a szervezet belső adatvagyonát érintő vezetési-irányítási tevékenység. Szoros értelemben egy szervezeten belüli szolgáltatás, mely azzal segíti a szervezet információkkal való történő ellátását, hogy irányítja és/vagy koordinálja a megbízható és szükséges adatok meghatározását és felhasználást.
Az alábbiakat foglalja magában

  • szervezeti adatigények felmérése (eseti/rendszeres),
  • adatgyűjtés,
  • adatszolgáltatás (eseti/rendszeres),
  • adathasznosítás,
  • adattovábbítás, publikálás,
  • adattárolás, archiválás, törlés.

Továbbá az adatmenedzsment abban segít, hogy tudja a szervezet, hogy “mije van”, az “hol van”, az “milyen értéket képvisel”, továbbá, hogy “merje használni” azt, amije van.
Itt további szempontokat határoztak meg a kerekasztal résztvevők:

  • első lépésben adatvagyon felmérést kell végezni, ahol klasszifikálni kell az adatokat (az adatnyilvántartásban pl. tudni kell, hogy hol van a személyes adat (ld. GDPR)),
  • második lépésben el kell végezni az adatok elemzését és ki kell alakítani egy közös, közigazgatási ontológiát, egy egységes szemantikai rendszert
  • az adatnak gyorsan kell rendelkezésre állni, különben nőni kezdenek az adatfelhasználási költségek és az egész értelmét veszti,
  • az adatelérés költségén felül az információ és IT biztonságra nagyon kell ügyelni, ez az adatok értékét is befolyásolja,
  • figyelni kell az adatok “életciklusára” is (friss, régi, elavult, történeti értékű)
  • az adatmenedzsment tervezett, szabályozott tevékenység (ld. data management framework),
  • az adatmenedzselésnek mindig van egy konkrét célja, amit sohasem lenne szabad szem elől téveszteni (mit akarunk ezzel az egésszel (hatékonyabb kormányzást?, döntéstámogatást?, bevételeket?)
  • az adatmenedzsment irányító funkciói között át kell gondolni a jogosultságokat, a szabványokat, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat
  • a versenyszféra minden megszerzett adatot igyekszik felhasználni és nincs olyan, hogy nem használja az adatait

A piachoz képest a közigazgatás esetében az lesz egy jellegzetesség, hogy az adatmenedzsmentnek nem csak intézményi, hanem intézményrendszeri szintje is lesz. Tehát a több kis szervezetből összeálló közigazgatási rendszer szintjén is meg kell lennie az adatmenedzsment rendszer egyes elemeinek.

Minden ilyen új téma bevezetését meg kell, hogy előzze egy framework (“keretrendszer” vagy “keretmódszertan”) kidolgozása és elfogadása. A data management esetében a számos létező keretrendszer alapján nekünk kell végig gondolni és leírni a következőket:

  • Szereplők (kinek milyen feladata, felelőssége van a közigazgatási adatmenedzselésben – munkamegosztás)
  • Struktúrák (milyen intézményeket, szervezeti megoldásokat hozunk létre az adatmenedzselési feladatok végrehajtására, koordinálására, irányítására, monitorozására, szakmai felügyeletére)
  • Folyamatok (milyen eljárásokat alakítunk ki)
  • Eszközök (milyen eszközöket használunk, pl. a nyilvántartások rendbe tétele, az adatvagyon kataszter vagy a BM NyENY projekt az egyik első és legfontosabb eszközünk, de ettől még nem lesz tudatos adatmenedzselés Magyarországon; az IÁSZ készítés és a KKSZB szeüsz folyamatokba integrálása is egy nagyon jó eszköz, ugyanígy a KÖFOP-ból fejlesztett adattárház megoldások, vezetői információs rendszerek, de még sok más megoldást is ki kell kifejlesztenünk ahhoz, hogy teljes legyen az adatmenedzsment eszközkészlete. Nem utolsó sorban a legfontosabb eszköz itt a képzés, tájékoztatás lesz.
  • A menedzsment rendszerbe egy PDCA logikán felépülő, önmagát fejlesztő irányítási ciklust kell bekódolni (“Plan, Do, Check, Act”). – A PDCA-ciklus egy ismétlődő, négylépéses menedzsment módszer, amelyet a termékek és folyamatok kontrolljára és folyamatos fejlesztésére használnak. Deming-ciklusként vagy Shewhart-ciklusként ismert. PDCA: plan – tervezés, do – cselekvés, check – ellenőrzés, act – beavatkozás [Wikipédia]

A fentieket a terület generális szabályozásánál muszáj lesz figyelembe venni.

A Közigazgatási adatmenedzsment bevezetésének javasolt lépései:

  1. Adatvagyon felmérése (közadatnyilvántartás)
  2. Adatmenedzsment koncepció megfogalmazása
  3. Szabályozási háttér megteremtése
  4. Szervezeti rendszer kialakítása (data officer-ek)
  5. Általános adat-összehangolás kialakítása (szemantika, szintaktika)
  6. Törzsadat-kezelés kialakítása
  7. Nyilvántartások konszolidálása (forrás rendszerek)
  8. Rendszeres adatátadások (akadálymentesített adatcserék – elsődleges adathasznosítás)
  9. Rendszeres adatelemzés és riportolás (adattárház rendszerekkel – elsődleges adathasznosítás)
  10. Adatok publikálása (másodlagos adathasznosítás)

Forrás:
Készítette: Sántha György, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, a Magyary Színpad moderátora, 2018. október 17.
Lásd még: Infotér 2018

Kategória: adatpolitika, digitális kormányzat, egyesületi hírek, közigazgatás -- magyar | Címke: , , , , , , , | Beszámoló az Infotér 2018 konferenciáról: Magyary Színpad – Adatmenedzsment a közigazgatásban – ma és holnap bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Egyesületünk megkoszorúzta Magyary Zoltán szobrát

Dr. Sántha György, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségi tagja, megkoszorúzta Magyary Zoltán szobrát, 2018. június 8-án, Tatán.

Koszorúzás

Kategória: egyesületi hírek, Magyary Zoltán | Egyesületünk megkoszorúzta Magyary Zoltán szobrát bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva