Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma – előadások és kerekasztal-beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2021. október 20.

Október 19. és 21. között került megrendezésre a 12. INFOTÉR Konferencia, mely keretében a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület hatodik alkalommal tarthatott önálló szekciót az adatok hasznosításáról. Idén a nemzeti adatvagyon, nemzeti adat-ökoszisztéma, illetve állam és piac közti együttműködés jelentősége került górcső alá.

A panel résztvevői:

  • Goldfárthné Veres Edit, főosztályvezető, Oktatási Hivatal
  • Prof. Dr. Nyikos Györgyi, tanszékvezető egyetemi tanár, a NAVÜ Nkft. ügyvezetője
  • Dr. Sántha György, Ph.D., elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, a Salamon Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa
  • Dr. Tomor Tamás, Ph.D., tudományos főmunkatárs, Debreceni Egyetem, Távérzékelési Szolgáltató Központ, az Envirosense Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa

Házigazda:

  • Molnár Szilárd, elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Moderátor:

  • Sikolya Zsolt, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Dr. Sántha György felvezető előadását a nemzeti adat-ökoszisztéma fogalmi keretrendszerének bemutatásával kezdte, amelyet a nemzetközi szakirodalomban elterjedt módon az állami, önkormányzati intézmények, illetve a lakosság, vállalkozások, azaz nem kormányzati típusú szervek részvételével, adataival, továbbá együttműködésük rendszereként írhatunk le. Ehhez rendelkezésre áll a kapcsolódó jogi, módszertani és infrastrukturális keret, amelyben – lévén, hogy ökoszisztémáról van szó – az említett szereplők együttesen mozognak, és egymásra hatnak, adnak és kapnak is bizonyos adatokat.

Szintén fontos fogalomként merült fel a nemzeti adatvagyon, amely a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény értelmező rendelkezése szerint a közfeladatokat ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok, közérdekből nyilvános adatok összessége. Ebbe a halmazba tartoznak az állami nyilvántartások, jogi nyilvántartások adatbázisai, szervezeti szintű szabályozások, de a statisztikai adatok, téradatok és kulturális adatok egyaránt. Az adatvagyon fogalma és a jelenleg működő ún. versengő modell értelmében egy állami és nem állami oldalról beszélhetünk, ezek között pedig egy kvázi „fal” húzódik. A felek adatszolgáltatási szabályrendszere több megoldást tesz lehetővé: ingyenesen, illetve ellenérték fejében kapott adatáramlást. A két világ összekapcsolásában pedig rendkívül fontos szerepe lehet egy központi intézménynek, amely elősegíti a két oldal közti kapcsolatok szorosabbá válását, és a kívánatos, együttműködésen alapuló, kooperáló modell kialakítását.

Jelenleg az adatelőállítás már „iparszerűen” működik, továbbá az is biztosított, hogy az adatok zárt és biztonságos hálózatokon keresztül áramoljanak. Ami kérdéses, hogy ezen adatok elemzése, feldolgozása milyen módon történjen. Amennyiben az elemzésre és feldolgozásra igény van, szükség lehet olyan szolgáltatásokra, amelyek értékesíthetők, illetve amelyek társadalmi és gazdasági hasznot termelnek.

Prof. Dr. Nyikos Györgyi, a nemrég újraalakult Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője, előadásában a szervezet adatgazdálkodással kapcsolatos feladatairól beszélt (amelyekről szintén a nemzeti adatvagyonról szóló törvény rendelkezik), továbbá arról, hogy a NAVÜ jelenleg hol tart az adat-ökoszisztéma létrehozásában. Az intézmény szerepe első körben az, hogy felmérje, melyek a hasznosítható adatok, illetve hogy biztosítsa a hasznosításhoz szükséges, működő rendszert. Problémaként jelentkezik, hogy ugyan a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény (Közadat tv.) kapcsán lehetőség van az adatok újrahasznosítási célú igénylésére, könnyen lehet, hogy a folyamat technikai akadályokba, szabályozási korlátokba, bizonytalanságokba ütközik. Jelentős nehézséget jelent továbbá az is, ha pl. kutatásokhoz olyan komplex adatelemzésre van szükség, amelynek forrásadatai más-más szervnél lelhetők fel, és amelyek összefűzést igényelnek. A NAVÜ célja ezekre az esetekre is megoldást találni.

Az adathasznosítási folyamatok megfelelő működéséhez szükséges egy olyan rendszer kialakítása, ahol a NAVÜ koordinátorként kezeli az igényeket, és segíti az igénylők számára az információk eljuttatását – akár kormányzati, akár magánszektorról van szó. Elhangzott, hogy az adatszolgáltatási, elemzési, feldolgozási tevékenységek elősegítése érdekében a NAVÜ partnerként és szervezőként lép fel.

A közigazgatás szereplői jelenleg is rendkívül sok adatot hoznak nyilvánosságra, azonban ezek feldolgozhatósága, fellelhetősége nem mindig biztosított. Utóbbiban segíthet egy egységesített metaadat-katalógus. Egy ilyen katalógus létrehozása kapcsán az ügyvezető egy evolúciós folyamatban hisz, ami először a jelenleg is már publikált adatok összegyűjtésével kezdődne (külső és szervezeten belüli adatoké is), majd ennek folyamatos frissítése útján állna elő egy naprakész, központi metaadat-nyilvántartás. Kiindulásként azonban nagyon fontos az átfogó ismeret arról, hogy mi áll jelenleg rendelkezésre. Ehhez elengedhetetlen a hálózatosodás, a kooperáció, egyrészt az adatgazdákkal, másrészt – a modern felhasználási, elemzési megoldások alkalmazása érdekében – az egyetemekkel és egyéb adatelemző piaci szereplőkkel. „Azt gondolom, hogy képesek vagyunk rá, és ebben kérném a jelenlévő többi kollégának a segítségét és együttműködését.” – hangzott el az előadás zárásaként.

A képen szöveg, beltéri, fal, személy látható Automatikusan generált leírás

A kerekasztal-beszélgetés arról szólt, hogy mit várhat a gazdaság a magyar adatpolitikától. Goldfárthné Veres Edit, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a főosztály működteti a Diplomás Pályakövetési Rendszert (DPR), amely az ország egyik legnagyobb, adatintegráción alapuló kutatási adatbázisa (600 ezer végzett hallgató 2 milliárd adata). A napi szintű használat mellett a főosztály által alkalmazott adatintegráció egyben döntéstámogató eszköz is. Pl. 2022-re ezzel az eszközzel már támogatható volt a felsőoktatási intézmények finanszírozásának tervezése. Az előremutató együttműködés jegyében főosztályvezető asszony hozzátette: „Mi nagyon boldogan lennénk az első fecskéi az új NAVÜ-s adatintegrációnak.”

Dr. Tomor Tamás bemutatkozásában a piaci szektort képviselve a téradatok fontosságát emelte ki. Mint elmondta, a Debreceni Egyetemen dolgozó kollégáival együtt az egész országot lefedő, strukturált téradatok előállításával foglalkoznak. A céljuk egy olyan modell kialakítása, melyben a gazdasági szereplők is szerepet vállalhatnak az adatok előállításában. Ebben az esetben az adatok az állami megoldásokhoz képest jóval olcsóbban visszajuthatnak a gazdaságba, és ezzel vélhetően nagyobb hasznosíthatóságot lehet elérni.

A panel kérdéseit Sikolya Zsolt, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségi tagja tette fel a kerekasztal résztvevőinek.

Dr. Nyikos Györgyi az első, a NAVÜ feladatainak a következő időszakra tervezett ütemezését érintő kérdésre elmondta:

  • A Nemzeti Közadatportál – a beszerzési, fejlesztési és egyéb befolyásoló tényező változatlansága mellett – a tervek szerint remélhetőleg tavaszra készülhet el.
  • Az Európai Unió Nyíltadat-irányelvének (korábbi PSI-irányelv) átültetése idén nyáron lett volna esedékes, amit Magyarországhoz hasonlóan – a végrehajtási szabályok hiányában – sok tagország nem tett meg. Ezen irányelv a nagy értékű adatok újrahasznosítása szempontjából is jelentős, de szükséges hozzá a magyar jogszabályi alap. Jelenleg kormányzati egyeztetés zajlik az átültetésről, amihez minimálisan a Közadat tv. módosítására van szükség.
  • A piaci tájékoztatási szolgáltatások a nemzeti adatvagyonról szóló törvény értelmében gazdasági szereplőket céloznak meg, hogy onnan érkezhessenek piaci megrendelések a NAVÜ felé. Az ilyen jellegű adatigénylés, válaszadás, illetve adatösszefűzés, tisztítás és megfelelő elemzés folyamatának megvalósítására a hatályos jogszabály 2023-ig biztosít időt, de a NAVÜ célja, hogy ezt korábban teljesítse. Számos olyan terület van, ahol adatokra építve lehet gazdasági értéket teremteni.

Sikolya Zsolt elmondta, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló törvény egyik elődje, a 2007. évi CI. törvény a közfeladatot ellátó szervek számára lehetővé tette, hogy döntés-előkészítési célból egymástól ingyenesen igényelhessenek adatokat összekapcsolásra, elemzésre. Ezt a törvényt azonban nem sokan alkalmazták a gyakorlatban. Arra a kérdésre, hogy az Oktatási Hivatal (OH) milyen elemzéseket készített a korábbi jogszabály keretein belül, Goldfárthné Veres Edit válaszában kiemelte a felvi.hu portálon található felsőoktatási elemzések körét, ahol minden publikációjuk olvasható. A Felsőoktatási Elemzési Jelentések negyedéves periodikájában megismerhető az összes adatintegráció eredménye tematikus számokban (az elemzések a következő linken érhetők el: https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/folyoirataink/fej). Az OH napi szinten többször használja a rendelkezésre álló adatbázist.

Az OH gyakorlati tapasztalatait megosztva példákkal szemléltette, hogy a piaci szereplők milyen kérdésekkel, problémákkal jelentkeztek:

  • Az egyik kérdés egy szakmai szövetség irányából érkezett azzal a problémával, hogy hova tűnik a műszaki területről az ilyen képzést kapott kb. 600 ezer hallgató. Miután a szövetség a FEOR-ból kijelölte a műszaki képzési területeket, az elemzési adatbázisból kiderült, hogy a pályaelhagyás valójában milyen mértékű.
  • Szintén piacról – multinacionális cégtől – érkező kérdés volt, hogy a megcélzott, toborzásra alkalmas egyetemi szakokon végzett pályakezdőknek általuk felkínált bér megfelel-e a feltételezhető igényeknek. Az illető szakokon végzett pályakezdők kereseti adataiból kiderült, hogy az ajánlani kínált bér alacsony.
  • A hiányszakmákat illetően felmerült, hogy egyes munkakörökbe kizárólag a célszakokon végzettek célozhatók-e meg. A konkrét kérdés a minőségbiztosítási mérnökökre vonatkozott, és az elemzésből kiderült, hogy a szakmában foglalkoztatottak majdnem 10%-a élelmiszermérnöki végzettséggel rendelkezik. Ezek átlagbére 23%-kal alacsonyabb, mint a gyógyszeripari minőségbiztosítási mérnökök átlagbére (hasonló készségek elsajátítása mellett), így levonható a következtetés, hogy az élelmiszeripari mérnökképzések is toborzási területek lehetnek.

Az elemzési szolgáltatásoknak egyértelműen a NAVÜ a letéteményese, de továbbra is megvan a lehetőség azon szervekkel való közös munkára, ahol rendelkezésre állnak bizonyos adatok, információk és értékes tapasztalatok. Dr. Tomor Tamás a gazdasági szereplők és a NAVÜ közti együttműködési lehetőségeket elsősorban az információs transzferben látja. Mint fogalmazott, nem az adat az érték, hanem az az információ, amit az adat hordoz. Az információt pedig leginkább a gazdasági szereplők tudják előállítani. Kiemelte, hogy az oktatásra érdemes összpontosítani, hiszen a fiataloknak át kell adni egy újfajta tudást. Ebben a folyamatban ugyanakkor a gazdasági szereplők olyan előnyökkel rendelkezhetnek, melyekkel az állam nem, ezért is kiemelten fontos a szereplők közötti együttműködés.

A közszféra adatai tekintetében az önkormányzatok sokszor külön sejtként működnek. Dr. Sántha György 2021 tavaszán részt vett egy kísérleti projektben, ahol a kutatók négy önkormányzat (Kecskemét, Kaposvár, Monor, Visegrád) adatvagyonát mérték fel. A kutatás azt a korábbi feltevést nem igazolta vissza, hogy a kisebb városok önkormányzatai is kb. 200-250 adatbázissal rendelkeznek. Ezzel szemben megállapítható volt, hogy a megyei jogú városok bevallottan mintegy 120-130, míg a kisebb városok 60-70 nyilvántartást/adatbázist kezelnek. A vártnál alacsonyabb számok oka a központi és a helyi igazgatási szervek közötti új feladatmegosztás, amelynek eredményeként az önkormányzati feladatok jelentős részét az államigazgatási szervek vették át. Ez abban is megnyilvánul, hogy a felmért adatok körében 50-55%-ot képviselnek a központi, állami adatbázisok, amelyek helyi szintű adatbevitellel töltődnek. Ezen felül az adatvagyon 10%-a papíralapú, digitálisan nem hasznosítható formában létezik. Körülbelül 30%-ot képviselnek az Microsoft Office (Excel) formátumú táblázatok.

A kutatás konklúziója, hogy a valódi, helyi önkormányzati adatvagyon jelentős része nem helyi informatikai rendszerekben van nyilvántartva. Az adatvagyonnak csak 10-11%-át kezelik helyi informatikai rendszerek, és többnyire olyan helyeken (pl. megyei jogú városokban), ahol városüzemeltetési projektek eredményeként térinformatikai rendszerek működnek. Informatikai fejlesztések tekintetében tehát van egy szűk piaci rés, azonban jelenleg láthatóan nincs meg hozzá helyben a szükséges fejlesztési forrás.

Pajna Sándor, az eKÖZIG Zrt. vezérigazgatója – aki a hallgatóság soraiban foglalt helyet – az elhangzottakra reflektálva hozzátette, hogy a saját gyakorlatukban két irányban indultak el. Az egyik a teljes joganyag tanulmányozásából állt, amely alapján önkormányzati feladat-hatásköri rendszer készült, a másik irány pedig az adatkezelések áttekintése volt. Végeredményben elmondható, hogy azáltal, hogy az önkormányzati feladatok megyei, járási hivatalokhoz kerültek, felére csökkentek az önkormányzatok által használt adatbázisok.

Az összefoglalót írta Sánta Márk, a DX Digital Transformation Solutions Zrt. tanácsadója

Kategória: adatpolitika, közigazgatás -- magyar | Címke: , , , , , , | Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma – előadások és kerekasztal-beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2021. október 20. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben – A Budapesti Egyezmény értékelése

„Egy kiberbiztonsággal foglalkozó szakembernek Magyarországgal kapcsolatban egészen biztosan a kiberbűnözés visszaszorítását célzó Budapesti Egyezmény jut először az eszébe. Az Európa Tanács 2001-ben elfogadott Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Egyezménye világszerte olyan referenciaként szolgál, mely a kibertér számos szabályozási hiányossága mellett szinte egyetlenként világos feladatrendszert szab a csatlakozó államok számára azzal kapcsolatban, hogy nemzeti jogukban hogyan kezeljék az egyre jobban elharapódzó kiberbűncselekményeket. Meg kell tehát becsülni ezt a megállapodást, mely felett azonban egyes vélemények szerint eljárt az idő, és ezért egyes keleti nagyhatalmak jelentős erőfeszítéseket tesznek egy új megállapodás elérése érdekében. Jelen tanulmány célja összefoglalni az egyezmény húszéves tapasztalatait és bemutatni annak jövőképét.”

Forrás:
Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben – A Budapesti Egyezmény értékelése; Krasznay Csaba; Külügyi Szemle; 2021/1; 2021 (PDF)
Lásd még: 2004. évi LXXIX. törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről
Szerkesztői megjegyzés: A szerző a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja.

Kategória: digitális kormányzat, informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , | Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben – A Budapesti Egyezmény értékelése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

E-közigazgatás Konferencia – Budapest, 2021. október 7.

„ 8:30-tól Regisztráció

9:00 – Az IIR Magyarország köszöntője

9:10 – 9:50
Elért eredmények a mesterséges intelligencia alkalmazások terén, az e-közigazgatás építőelemeiben
Az új technológiák szerepe
MI alapú építőelemek
Videókonferencia rendszer
Közigazgatási feladatok MI alapú támogatása
Előadó: Hajzer Károly, Informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium

9:50 – 10:30
Felelős magyar adatvagyon-gazdálkodás a digitális államkormányzás keretrendszerében
Az adat a digitális gazdaság üzemanyaga
A digitalizáció mint a legfontosabb globális versenyképességi faktor és szuverenitási tényező
A megfelelő állam doktrínája
A digitális államkormányzás fogalma és beavatkozási területei
A mesterséges intelligencia és az adatpolitika
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség eddigi eredményei és további tervei
Személyre szabott és kezdeményező közigazgatás és közszolgáltatás
Előadó: dr. Gál András Levente, Ügyvezető, Neumann János Nonprofit Kft. – NAVÜ

10:30 – 11:00 Kávészünet

11:00 – 11:40
A papír alapú dokumentumoktól az adatalapú döntéshozatalig
Dokumentumkezelő rendszerek szerepe a digitális transzformációban
A digitalizáció nélkülözhetetlen, de nem elégséges
Nemcsak az iratokat, hanem a belső működésünket is digitálisan konvertálni kell
Hogyan használjuk fel adatainkat a döntéseink megalapozására?
Előadó: Kiss Péter, Szakmai igazgató, DMS One Zrt.

11:40 – 12:20
A járványhelyzet alatt online térbe költöztetett/költöző közigazgatási és ügyintézési területek és feladatok
Milyen fejlesztések történtek az elmúlt ~1 évben?
Min dolgoznak most?
Mi várható a jövőben?
Előadó: Bányai Zsolt, Operatív vezérigazgató-helyettes, IdomSoft Zrt.

12:20 – 12:50
eIDAS rendelet módosítása, időszerű új bizalmi szolgáltatások
Előadó: Urbán Viktor, Elnök, ITOSZ

12:50 – 13:50 Ebédszünet

13:50 – 14:20
A Digitális Bíróságokkal kapcsolatos aktualitások
Előadó: dr. Péter Zoltán János, Főosztályvezető, Informatikai és Elektronikus Ügyintézési Főosztály, Országos Bírósági Hivatal

14:20 – 15:00
A digitális állam tervezése a járvány utáni évekre az Unióban és Magyarországon
Hogyan gyorsította meg a járvány a digitális állam fejlődését?
A digitális állam fejlődésének uniós hangsúlyai: akadálymentesség, mobil eszközök, biztonság, digitális szuverenitás, interoperabilitás, adatpolitika, emberközpontú innovatív technológiák, határokon átnyúló szolgáltatások stb.
A készülő európai e-közigazgatási stratégiát megalapozó európai szakpolitikák, nyilatkozatok: Tallini nyilatkozat (2017), Berlini nyilatkozat (2020), Európa digitális jövőjének megtervezése (2020), Mesterséges intelligencia stratégia és cselekvési terv (2018), Európai adatstratégia (2020) stb.
A digitális állam helyzete Magyarországon
A digitális állam fejlődését megalapozó magyar szakpolitikák: Mesterséges Intelligencia Stratégia (2020), Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2021)
A legfontosabb kitörési pontok Magyarország számára
Előadó: Sikolya Zsolt, Elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

15:00 – 15:30
Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezet
Előadó: Kulcsár Zsolt, ÁAFK csapatvezető, IdomSoft Zrt.

15:30 – 15:50 Kávészünet

15:50 – 16.20
Nyomtatni, csak ha elkerülhetetlen!
Papír alapú hiteles másolat előállítás – elektronikus dokumentumoktól a postai küldeményig
A hitelesség garanciái
A szolgáltatás igazolásai
Tapasztalatok, előnyök
Miért nyomtatnak, és hogyan lehetne ezt elkerülni, átalakítva a korábbi szokásokat?
Előadó: Váradi András, Senior projektmenedzser, Magyar Posta Zrt.

16:20 – 16.40
Esettanulmány
Előadó: Solcz-Újvári Magdolna , Dokumentum menedzsment és digitalizációs szakértő, FŐTÁV Zrt

16.40 A rendezvény vége ”

Forrás:
E-közigazgatás Konferencia; IIR Magyarország; 2021. szeptember
Szerkesztői megjegyzés: A program egyik legfontosabb előadója Sikolya Zsolt, Elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület (A digitális állam tervezése a járvány utáni évekre az Unióban és Magyarországon).

Kategória: digitális kormányzat, közigazgatás -- magyar | Címke: , , | E-közigazgatás Konferencia – Budapest, 2021. október 7. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Közigazgatás Napja Konferencia, 2021. június 23. (szerda)

„„Tisztelettel meghívjuk Önt a Közigazgatás Napja Konferenciára!

A Konferencia fővédnöke: Dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

A rendezvény ideje: 2021. június 23. (szerda)
Plenáris előadások: 9:00-11:00
Szekció előadások: 13:00-16:30

A rendezvény helyszíne: Online, MS Teams rendszeren keresztül

Program:

Plenáris előadások:

  • Dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
  • Dr. Gál András Levente szakmai vezető, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) és Digitális Jólét Program (DJP)
  • Dr. Pándi Boglárka Szolgáltatásfejlesztés és termékmenedzsment igazgató, NISZ Zrt.
  • Dr. Smuk Péter dékán, egyetemi tanár, NKE ÁNTK

Moderátor: Dr. Budai Balázs tanszékvezető, egyetemi docens, NKE ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék

Szekcióelőadások öt szekcióban:

  • Közigazgatás reformja (szekcióvezető: Dr. Hazafi Zoltán tanszékvezető, egyetemi tanár, NKE ÁNTK)
  • Adatvédelem és biztonság (szekcióvezető: Rigó Ernő HunCert vezetője, SZTAKI)
  • Digitális állam (szekcióvezető: Jobbágy László ügyvezető, Digitális Jólét Nonprofit Kft.)
  • Digitális társadalom (szekcióvezető: Molnár Szilárd elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület)
  • Közigazgatás digitális infrastruktúrája (szekcióvezető: Szittner Károly e-közigazgatási szakértő, Conszittner Kft.)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az online konferencián való részvétel ingyenes.

Kapcsolat: Kozigazgatas.Konferencia@uni-nke.hu

További információk megtekintéséhez és regisztrációhoz keresse fel a Ludevent felületet (https://ludevent.uni-nke.hu/category/258/ ).

Társszervezők: eGov Tanácsadó Kft., Digitális Jólét Nonprofit Kft., Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ)

Az Egyetem jogos érdeke alapján a rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül, melynek célja az Egyetem rendezvényeinek megörökítése, valamint a rendezvények megtörténtének igazolása. Az elkészült felvételek az Egyetem honlapján, folyóirataiban, online közösségi felületein, valamint további egyetemi kiadványokban is közzétételre kerülhetnek. Amennyiben e felvételeken nem kíván szerepelni, azt jelezze az adatvedelem@uni-nke.hu címen. A rendezvényre vonatkozó részletes adatkezelési tájékoztató az Egyetem honlapján elérhető.”

Forrás:
Közigazgatás Napja Konferencia 2021; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar; 2021

Kategória: digitális kormányzat, közigazgatás -- magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Közigazgatás Napja Konferencia, 2021. június 23. (szerda) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mesterséges intelligencia a közigazgatásban – az érdemi ügyintézés támogatása

„A mesterséges intelligencia (MI) egyre népszerűbb fogalom, bár gyakran csak marketingeszközként használják olyan tevékenységek megcímkézésére, amelyek igencsak távol állnak a MI-től. A cikk célja, hogy bemutassa, valójában milyen mesterségesintelligencia-eszközök – szakértői rendszerek – alkalmazhatók érdemi ügyintézésre a közigazgatásban. Az érdemi ügyintézés vége mindig valamilyen döntés, amelyet a törvényi előírások szerint részletesen indokolni kell. A szakértői rendszerek ezt megteszik. Az MI-eszközök másik nagy csoportja, a gépi tanuláson alapuló megoldások, fekete dobozként működnek, bemeneti adatokat képeznek le kimeneti adatokra, a megoldás indoka így nem ismert. Ezért ezek az eszközök közvetlenül érdemi ügyintézésre nem alkalmasak, de támogathatják a szakértői rendszerekkel történő ügyintézést. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a technológiák alkalmazásának komoly feltételei és hozadékai vannak.”

Forrás:
Mesterséges intelligencia a közigazgatásban – az érdemi ügyintézés támogatása; Fejes Erzsébet, Futó Iván; Pénzügyi Szemle; 2021/1. Különszám; 2021. május 20.; 24-51. o.
Szerkesztői megjegyzés: A szerzők egyike, Futó Iván, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja.

Kategória: digitális kormányzat, közigazgatás -- magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , | Mesterséges intelligencia a közigazgatásban – az érdemi ügyintézés támogatása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben

„Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy – felépítésében és tartalmában – ez egy rendhagyó doktori értekezés, melynek már a címe is magyarázatra szorul.
A címmel kapcsolatban induljunk ki abból, hogy az elmúlt évtizedekben szokás lett sokféleképpen címkézni az állam fogalmát: „jó állam”, „erős állam”, „fejlesztő állam”, „gondoskodó állam” stb. „Menedzselt” vagy pláne „jól menedzselt” állam szóösszetétellel ugyanakkor két évtizedes pályafutásom során még nem találkoztam. Annak ellenére, hogy nagyon is időszerűnek tartom a közigazgatás- és az államtudomány továbbfejlődését egy olyan irányba, amely nem csupán a „mit?” és a „miért?” kérdéseire keresi a válaszokat, hanem a „hogyan?” tekintetében is ad érdemi támpontokat azoknak, akiknek lehetősége, felhatalmazása van a mindennapok alakítására.
Fontosnak tartom előrebocsátani, hogy a címmel nem a Magyarországon „lapos karrierívet” befutó új közmenedzsment (new public management) irányzat iránt érzett nosztalgikus érzéseket kívánom felerősíteni. Éppen ellenkezőleg: a jó kormányzás (good governance) paradigmába illesztetten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az üzleti tudományokban elterjedt menedzsment és menedzsmentciklus fogalmaknak az állam működtetésében is van helye, tere, illetőleg karrierlehetősége.
Dolgozatommal egy új „szerethetőbb” értelmet is szeretnék adni ezeknek az idegen hangzású, angolszász kifejezéseknek. Az igazgatástudomány piaci és állami fogalomrendszerének egymáshoz közelítésére irányuló törekvéseimben különösen megtisztelő lenne számomra, ha azt a vonalat rajzolhatnám tovább, amely 1945. március 24-én, Héregen – Magyary Zoltán professzor halálával – megszakadt…”

Forrás:
A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben; Sántha György; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2021-V-19 16:00; helye: Microsoft Teams rendszeren
A doktori dolgozat szerzője a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja.

Kategória: digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, közigazgatás -- magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , | A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Előadók jelentkezését várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Közigazgatás Napjára

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számos szakmai szereplő bevonásával és támogatásával szervezi a Közigazgatás Napja Tudományos Konferenciát 2021. június 23. napján, amely idén online formában (Microsoft Teams környezetben) kerül megrendezésre és fókuszában a közigazgatás fejlesztése áll. A konferencia hivatalos nyelve: magyar. A konferencián való részvétel ingyenes.

A konferencia célja, hogy a közigazgatás fejlesztéséhez, a fejlesztések tudományos igényű megtervezéséhez szükséges új tudományos eredményeket, kutatási területeket és gyakorlatban alkalmazható új vagy újszerű megoldásokat tematikus formában összegyűjtse, továbbá az érdeklődők számára lehetőséget biztosítson ezeknek az eredményeknek és a fejlődési trendeknek az áttekintésére és kölcsönös megismertetésére, valamint a vélemények ütköztetésére.

Tervezett szekciók:

  1. A közigazgatás reformja (jogi szabályozás, szervezet, funkciók, működés, személyzet)
  2. Digitalizáció és innováció (digitális államkormányzás, új technológiák, hálózatok)
  3. Adatvédelem és biztonság (stratégiák, szabályozás, technológia, oktatás)

Előadók jelentkezését várja az NKE a szekciókba a Kozigazgatas.Konferencia@uni-nke.hu e-mail címen:

  • Az előadói jelentkezés és az absztraktok leadási határideje: 2021. április 16.,
  • A jelentkezés során meg kell adni: az előadó nevét, intézményét, besorolását/beosztását, az előadás címét, a rövid tartalmi összefoglalót (500-1500 karakter), 3-5 kulcsszót és a választott szekciót,
  • Szekció előadások időtartama: 20 perc/prezentáció (15 perc előadás + 5 perc hozzászólás, vita).

A szervezők a beküldött absztraktokat előzetesen elbírálják, amely esetleges negatív eredménye a jelentkezés elutasítását vonja maga után.

Az előadások lektorált és elfogadott tanulmányainak publikálását a konferenciát követően elektronikus konferenciakiadványban biztosítja az NKE.

Főszervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Kategória: digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, jog, közigazgatás -- magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Előadók jelentkezését várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Közigazgatás Napjára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kormányzást támogató tudás

„A Klaus Tschira Alapítványnak köszönhetően nyílt hozzáféréssel elérhetővé tett tanulmánykötet szerzői a kormányzás (governance) egy olyan, kiterjesztett fogalmára építenek, amelyet „a kollektív cselekvések koordinációja” fed le, messze túllépve a politikai-közigazgatási értelmezési tartományon. Olyan sajátosságok és jellegzetességek fakadnak ebből a kiindulópontból, mint az érintett cselekvők lehetősége és képessége, hogy egymás viselkedésére a kölcsönös függés és összekapcsoltság tudatában gyakorolhassanak hatást (ezt fejezi ki az irányítás hierarchikus modelljével szemben megformált heterarchia fogalma), az egyeztetés/álláspont-közelítés, a közösen végzett tevékenység szervezésének vagy a legitimációképzésnek az új generációs technikái és gyakorlatai.

Ahhoz, hogy ez a koordináció bármilyen szervezetben és „fizikailag szervezett terekben” egyaránt megfelelő módon működhessen, tudásfolyamatokra és tudástartalmakra van szükség, amelynek megújulása igazodik a környezet változásaihoz. A tudás mobilizálható és rekombinálható a kormányzásban résztvevők tapasztalatai vagy bizonyos kérdéskörök külső szakértői révén. S természetesen a megfelelő tudás birtokában megvalósuló kormányzási gyakorlat részben magára a tudásteremtésre és tudáshasználatra is irányulhat: ezt hívjuk tudáskormányzásnak (knowledge governance).

Abból, hogy minden érintett elismeri: a tudás a kormányzás nélkülözhetetlen erőforrása és előfeltétele, korántsem következik, hogy erre aranyszabályként tekintene maga a kormányzási gyakorlat (elég, ha csak a közszférára vagy a közigazgatásra gondolunk). S bár a tudásnak nagy hangsúlyt adni jellegzetes elemzői pozíció, még ez sem elég ahhoz, hogy önálló kutatás és vizsgálódás tárgyává válnának a kormányzást támogató tudás lényegi aspektusai. Nagyon nehéz termelődik meg a tudásra vonatkozó tudás.

Ezt a hiányt hivatott részben pótolni e tanulmánykötet, amely több témakör köré rendezi a tárgyát. Számos szerző foglalkozik a kormányzást támogató tudás elérhetőségével, irányításával (control), torzulásával és torzításával (a tartalom manipulálása és a tudás interpretációja). Áttekintik a kormányzást támogató tudások különböző típusait, és nagy hangsúlyt szentelnek a tudásgazdák, a tudások sokféle hordozóinak legitimációja közti különbségeknek.

A kulcshelyzetbe kerülő tudásoknak a személyes tapasztalat és a szakértői kompetenciák mellett a tudományos üzemek az alapvető forrásai. A kormányzással (vezetéssel, szervezéssel, irányítással, döntéssel) általában foglalkozó, jellemzően gazdaság-és társadalomtudományi beágyazású tudástermelés mellett a közszférában az ágazati-és szakpolitikák nyersanyagát jelentő tudományos tudásnak van nagy jelentősége. Nico Stehr a klímapolitika példáján mutatja be, mennyire nélkülözhetetlen a hatékonyságához a tudományos input. Ortwin Renn eközben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományos tudás sem tud válaszolni minden kérdésre. Hiszen a tudomány is termelhet ambivalens, bizonytalan ismereteket, s a kollektív cselekvés problémáinak csak némely vonatkozásaira érzékeny. A kiinduló pozíció tehát csakis a kockázatok megfelelő kezelése lehet. A kockázatok kormányzása (risk governance) egy olyan szakadatlan tanulási folyamat, amit a feldolgozó rendszerekbe újonnan belépő tudások és az azokból fakadó újraértékelési szükségletek táplálnak. Renn röviden ismerteti, hogyan tett ebbe az irányba nagy lépést a részletes ajánlásokat kidolgozó, genfi székhelyű Nemzetközi Kockázatkormányzási Tanács (International Risk Governance Council).[1]

Számos további tanulmányt hivatkozhatnánk még a kötetből, amelyek közös jellemzője, hogy nem a tudás központi, megkülönböztetett szerepéről prédikálnak napjaink politikai, gazdasági és társadalmi életének különböző szervezeti színterein. Ehelyett olyan, tipikus problémákra mutatnak rá, amelyek okát a nem megfelelő tudástartalmakban és tudásfolyamatokban kell keresni.

[1] http://www.irgc.orgNem összetévesztendő a Lausanne-i székhelyű International Risk Governance Centerrel https://www.epfl.ch/research/domains/irgc/

Forrás:
Knowledge for Governance; Johannes Glückler, Gary Herrigel, Michael Handke; DOI https://doi.org/10.1007/978-3-030-47150-7; DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-47150-7; Springer; 2020
Az ismertetés Z. Karvalics László munkája.

Kategória: szakirodalom | Címke: , , , , , , | Kormányzást támogató tudás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Európai Unió: Az adatkormányzásról szóló törvény és a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv végrehajtásának társadalmi vitája

Az adatkormányzásról szóló törvény

2020. november 25-én az Európai Bizottság az európai adatstratégiáról ( European Strategy for Data)szóló nyilvános konzultációra válaszul közzétette az adatkormányzásról szóló törvényt (Data Governance Act, DGA). A konzultáció az érdekelt felek adatstratégiával (többek között nyílt hozzáférésű adatokkal, adatmegosztással és adatterekkel) kapcsolatos véleményeinek felmérésére, valamint az adatokhoz való hozzáféréssel és azok további felhasználásával kapcsolatos számos tervezett kezdeményezés inputjaként szolgált. A konzultáció részét képezte a közös európai adatterekre vonatkozó jogi keret, valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (Open Data Directive) szerinti nagy értékű adatkészletek jegyzékére vonatkozó végrehajtási jogi aktus is.

Konzultáció az európai adatstratégiáról

Az európai adatstratégiáról szóló nyilvános uniós konzultáció (EU Public Consultation on the European Strategy for Data )különböző érdekelt felektől, köztük kkv-któl, uniós polgároktól, vállalkozói szövetségektől, tudományos köröktől, kutatóintézetektől, valamint hatóságoktól kapott észrevételeket. A konzultáció eredményei négy kategóriába sorolhatók:

Az adatstratégia, amelyből a 806 válaszadó 97,2 %-a megerősítette, hogy az EU-nak átfogó adatstratégiára van szüksége a társadalom digitális átalakulásának lehetővé tételéhez, 91,5 %-uk egyetértett az alábbi állítással:
„Több olyan adatnak kellene rendelkezésre állnia, amely a közjót – például a mobilitás javítását, a személyre szabott orvoslást, az energiafogyasztás csökkentését és társadalmunk környezetbarátabbá tételét – szolgálja.”

Adatirányítás/adatkormányzást, ideértve az adatszabványosítást, az adatok másodlagos felhasználását, az adatadományozást és az adatközvetítőket. A 806 válaszadó közül 772 válaszolt erre a szakaszra. A 772 %-a mérlegeli az adatokban rejlő hatalmas potenciál kiaknázásához szükséges adatkormányzási mechanizmusokat, különösen az ágazatközi adatfelhasználás tekintetében.

Nagy értékű adatkészletek, a 806 válaszadó közül mintegy 761-en járultak hozzá ehhez a részhez. E válaszadók 82,2 %-a azt válaszolta, hogy a nagy értékű adatkészletek listája (ingyenesen, korlátozások nélkül és az alkalmazásprogram interfészein keresztül hozzáférhető) jó módja annak, hogy a közszféra adatai pozitív hatást gyakoroljanak az EU gazdaságára és társadalmára. Nagy értékű adatkészletek azok, amelyek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és képesek felgyorsítani az értéknövelő információs termékek kifejlesztését szerte az EU-ban.

A számítási felhő (ön/társ) szabályozási környezete, ahol a válaszadók 61 %-a állítja, hogy a jelenlegi felhőalapú piac olyan technológiai megoldásokat kínál, amelyekre a vállalkozásoknak szükségük van ahhoz, hogy tovább növekedjenek és innovatívak legyenek. A 444 érdekelt fél 48 %-a azonban azt válaszolta, hogy egy adott időpontban problémákba ütközött a felhőalapú piac működésében, és a 449 érdekelt fél 68 %-a számít a jövőre nézve kockázatoknak. A válaszadó felhasználók 59 %-a, a válaszoló szolgáltatók 64 %-a pedig azt állítja, hogy az önszabályozás megfelelő a számítási felhőre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását szolgáló bevált gyakorlatok meghatározásához.

A nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (Open Data Directive)

Az európai adatstratégia részeként a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv a kormányzat birtokában lévő adatok (közszféra információi) közös jogi kereteként működik, és az európai piac két kulcsfogalmával kapcsolatos: átláthatóság és a tisztességes verseny. Ez az irányelv az elkövetkező években nemzeti szinten kerül bevezetésre, és végső soron a következőket fogja elérni:

  • A dinamikus adatok közzétételének és az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) elterjedésének ösztönzése;
  • Csökkenti azokat a kivételeket, amelyek most lehetővé teszik az állami szervek számára, hogy az adatok további felhasználásáért a terjesztés határköltségeit meghaladó díjat számítsanak fel;
  • Az irányelv hatályának kiterjesztése a közvállalkozások (köztulajdonú vállalatok) birtokában lévő adatokra, különös szabályok alapján, valamint az állami finanszírozásból származó kutatási adatokra; valamint
  • Erősítse meg az állami és magánfelek között a közszféra információit érintő megállapodásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket, elkerülve ezáltal a kizárólagos megállapodásokat.

Ezen túlmenően az irányelv tartalmazza a nagy értékű adatkészletek ingyenes listájának az Európai Bizottság általi elfogadását. A konzultáció azt mutatja, hogy az érdekelt felek körében nagy szükség van az ilyen típusú adatkészletekre. Az irányelv mellékletében külön tematikus kategóriákba sorolják őket, és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldások építőköveiként fognak szolgálni.

A nagy értékű adatkészletek az elkövetkező években egyre elterjedtebb témává válnak, és a digitális kormányzásról szóló jogszabály, valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv kezdeti keretet biztosít érkezésükhöz és végrehajtásukhoz.”

Forrás:
The Data Governance Act & The Open Data Directive; Európai Adatportál; 2021. február 3.

Kategória: adatpolitika, digitális kormányzat, Európai Unió | Címke: , , , , , , , | 1 hozzászólás

Elismerő oklevél a Mesterséges Intelligencia Koalíciótól

2020. november 26-án a Mesterséges Intelligencia Koalíció plenáris ülésén Jakab Roland, a Koalíció elnöke, elismerő oklevéllel tüntette ki Sikolya Zsoltot, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségének tagját – aki az Egyesület kapcsolattartója is a Koalícióban – a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája adatpolitikai megalapozásához nyújtott tevékeny hozzájárulásáért. Sikolya Zsolt vezetésével az Egyesület tagjai, külsős kollégákkal kiegészülve, színvonalas szakmai anyaggal támogatták a Stratégia elkészítését.

Az elkészült dokumentumok
Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon
Szerkesztő: Sikolya Zsolt (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület)
Szerzők: Börcsök Sándor (PwC Magyarország), Dr. Kovács A. Tamás (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Dr. Micsik András (MTA SZTAKI), Nyáry Mihály (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Dr. Sántha György (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Sikolya Zsolt (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Tóth Veronika (eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.)
2019. június 27.

Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030
2020. szeptember 8.

Kategória: egyesületi hírek, mesterséges intelligencia (MI), tudomány | Címke: , , , | Elismerő oklevél a Mesterséges Intelligencia Koalíciótól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva