A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület a Nemzeti Digitalizációs Stratégiában (2022-2030)

„…7.1.2. Civil szereplők

A legfontosabb civil / szakmai szereplők a digitalizáció területén:

  • Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ)
  • Az IVSZ a legnagyobb érdekképviseleti szervezet az IKT szektorban Magyarországon. Alapdokumentuma szerint a Szövetség célja az információs és kommunikációs technológia szakterület fejlődésének, megismertetésének elősegítése, a tagszervezetek szakmai, iparági érdekeinek hatékony képviselete, továbbá az infokommunikáció, digitalizáció hazai és nemzetközi elismertségének növelése, valamint IKT kutatás-fejlesztés és innováció elősegítése, támogatása és végzése.

  • Hírközlési Érdekegyeztető Tanács
  • A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) a Magyarországon működő elektronikus hírközlési szolgáltatókat tömörítő legnagyobb érdekképviseleti szervezet. Tagjai között az összes Magyarországon működő, jelentősebb távközlési szolgáltató, illetve a kisebb szolgáltatókat tömörítő érdekképviseleti szervezet megtalálható. Célkitűzése olyan támogató környezet kialakítása, amely lehetővé teszi a legmodernebb technológiák alkalmazását és a legmagasabb színvonalú szolgáltatások nyújtását a felhasználók megelégedésére. A HÉT 2002 óta folyamatosan a magyar hírközlési piac működési feltételeinek javításán dolgozik stratégiai partnerségben a kormányzattal. Küldetésének és egyik legfontosabb feladatának tekinti az iparági egyeztetések lebonyolítását, a szakmai konszenzus kialakítását és a magyarországi digitalizáció katalizálását, illetve ennek előnyeinek mind szélesebb körű terjesztését.

  • Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér)
  • Az Egyesület alapszabály szerinti célja a társadalom érdekképviselete abból az okból, hogy a közszférában megvalósuló informatikai fejlesztések a társadalom érdekeit szolgálják.
    Ennek érdekében az Egyesület:
    * az ország információs és tudásalapú fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatban kutatási és tájékoztatási feladatokat lát el;
    * a társadalmi érdekek képviselete céljából a közszférában megvalósuló informatikai fejlesztéseket véleményezi, megismerteti a közvéleménnyel, azzal kapcsolatban módszertani ajánlásokat fogalmaz meg;
    * az informatikát érintő jogszabályalkotásban véleményt formál, ezt kommunikálja;
    * segíti a határon túli magyarok bekapcsolását az információs társadalomba.

    Egyéb infokommunikációs fő fókusszal rendelkező szakmai szervezetek:

  • Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE)
  • Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ)
  • Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MHKSZ)
  • Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
  • Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT)
  •  
    Természetesen számos egyéb általános társadalmi, gazdasági vagy közigazgatási fókuszú szakmai és érdekképviseleti szervezet is van Magyarországon, amely a digitalizációt kiemelten kezeli, közülük a legfontosabb és legnagyobb a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely dedikált informatikai kollégiummal is rendelkezik, illetve a Modern Vállalkozások Programját is koordinálja…”

    Forrás:
    Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2022-2030); Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2022. december 5.

    Kategória: digitális kormányzat, közigazgatás -- magyar, művelődés, társadalom, technika | Címke: , , , , | A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület a Nemzeti Digitalizációs Stratégiában (2022-2030) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből, 1959-2022

    Aszklépiosz a gyógyítás görög istene a gyógyítás hatalmával (amit a bot jelképez) meg tudta újítani betegei életét (bőrét megújító kígyó). Az elmúlt évtizedekben a gyógyító hatalom alapvető eszközévé vált az informatika. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórumának (iTF) tárlata a magyar egészségügyi informatika 60 éves történetének meghatározó, alkotó személyiségeit mutatja be. Munkájuk és kollégáik tevékenysége lehetővé teszi a modern informatikai eszközökön alapuló gyógyítás, a megelőzés terén az egyre hatékonyabb egészségügyi ellátás kialakulását.

    A tárlat szereplőinek tevékenységét meghatározó történeti hátteret a tárlat szerkesztői az iTA írásai között található „Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből” c. tanulmányból merítik. A terület hazai történetét, ha nem is teljesen, de mindenképpen meghatározó módon bemutató kötet Havass Miklós, Simon Pál és Talyigás Judit munkáját dicséri. Dr. Simon Pál egyben a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja is.
    Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből; ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum; 2022. november

    „…Tanulmányunk háttértanulmány, az iTF „Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből” c. on-line tárlatához. Elsődleges célja: egyszerű összegyűjtése azoknak az ismereteknek, amelyek segítenek megvilágítani a magyar egészségügyi informatika történetében kiemelkedő szereplők munkáját, ezzel is segítve a hazai egészségügyi informatika történetének majd rendszeres feltárását. Ez azért is szükséges,mert ez utóbbi még várat magára. Így pusztán arra jutott energiánk, hogy személyes visszaemlékezések alapján rekonstruáljuk az eddig történteket. A tanulmány patchwork abban az értelemben is, hogy nem új ismereteket tárgyal, hanem innen-onnan egybegyűjti a legfontosabb tudnivalókat, sokszor átvéve az eredeti megfogalmazásokat, anélkül, hogy az idézetek forrását megjelölné. A kezdeti kor történeti feltáratlansága, dokumentálatlansága miatt nagyobb hangsúlyt kaptak a korábbi évek, noha a terület fontossága éppen a 2020-as évek elejére teljesedett ki.

    Az egészségügyi informatika a mindennapok részévé válik. Az informatikai eszközök nélkül nincs kutatás-fejlesztés és mindennapi orvoslás, sem népegészségügyi tevékenység, sem ágazati irányítás.

    A tanulmány egyes fejezetei a történet egy-egy fontos intézményét, eseményét, projektjét mutatják be,köréjük csoportosítva a velük kapcsolatba hozható kiemelkedő szereplőket. Mindegyiküket egy helye nmegemlítve, ahol először fordultak elő, vagy ahol meghatározó szerepük volt.”
    Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből. Patchwork a magyar egészségügyi informatika történetének meghatározó szereplőiről; Havass Miklós, Simon Pál, Talyigás Judit; ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum; 2022. november 11. (PDF)

    Kategória: digitális kormányzat, egészségügy, közigazgatás -- magyar, szakirodalom | Címke: , , , | 1 hozzászólás

    Z. Karvalics, László: A hosszú huszadik század (1870-2020). Közelítések egy termékeny történeti narratívához

     
     
    A szerkesztőség örömmel tudatja, hogy közeleg barátunk és tagtársunk Z. Karvalics László akadémiai nagydoktorijának nyilvános védése!

    A nyilvános vita helye: MTA Székház Kisterem.
    A nyilvános vita időpontja: 2022. szeptember 13. (kedd) du. 15 óra

    A doktori értekezés szövege, a bírálatok és a szerző válasza megtalálható az MTA webhelyén:
    http://real-d.mtak.hu/1312/

    Kategória: tudomány | Címke: | Z. Karvalics, László: A hosszú huszadik század (1870-2020). Közelítések egy termékeny történeti narratívához bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán

    A konferencia a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület jelentős részvételével valósult meg.

    „E-kormányzati és kiberbiztonsági emlékkonferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Észt Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója alkalmából. A február 10-én hibrid formában tartott eseményen a résztvevők olyan témákat jártak körül, mint Észtország kiberhatalmi szerepe, a közigazgatás digitális fejlesztése, vagy a kiberbiztonság egyes kérdései.

    „Két európai kisállam diplomáciai kapcsolatát ünnepeljük!” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében az NKE nemzetközi rektorhelyettese. Koller Boglárka a balti állammal kapcsolatban úgy fogalmazott: a posztszovjet ország függetlenségének elnyerése után az „innovatív utat választotta”, ezáltal napjainkra a „világ leginkább digitalizált nemzete” lett. Majd hozzátette: abban az időszakban Magyarország sem tétlenkedett, így majdnem egy évben jelent meg mindkét országban a digitális közigazgatás. „A tét nagy, hiszen a kormányzás digitalizálása, az információs társadalom fejlesztése még enyhén szólva is befejezetlen ügy” – fogalmazott a nemzetközi rektorhelyettes.

    „Hálásak vagyunk Magyarországnak, hiszen harminc évvel ezelőtt az elsők között ismerte el az észt függetlenséget!” – mutatott rá az Észt Köztársaság budapesti nagykövete. Kristi Karelsohn szerint a konferencia olyan teret nyit meg a két ország között, melyben a szakértők a közönség számára is érthetően tudják megvitatni a fentebb említett ügyeket.

    A kőszegi Institute of Advanced Studies (iASK) kutatója, Z. Karvalics László moderálásában megvalósuló beszélgetés során a meghívottak egyetértettek abban, hogy Szingapúrt példaként véve: többről van szó, mint az információ áramlásáról. Multipoláris teret kell teremteni a biztonságos szolgáltatások kiépítéséhez. Z. Karvalics László úgy fogalmazott: Észtország kiérdemelte helyét az információs politika fejlesztésének nagyjai között és abban a helyzetben van, hogy más államok digitális szinten sokat tanulhatnak tőle.

    Az Észt Köztársaság Védelmi Minisztériumának politikai tanácsadója véleménye szerint a fejlődés legfontosabb eleme a folyamatos változáshoz való alkalmazkodás és a gondolkodásmód ez irányú megváltoztatása. Anett Numa emellett kiemelte: Észtország örül annak, hogy a fejlesztéseit más országokkal is megoszthatja, így azok tanulhatnak Észtország korábban elkövetett hibáiból.

    A Cybernetica Sharemind csapatának projektmenedzsere a Cybernetica észt vállalatot mutatta be, mely leginkább e-Estonia X-Road és internetes szavazórendszer fejlesztéséről ismert. Baldur Kubo kifejtette: a „magánélet” jelentése információs kontextusban a saját személyes adataink gyűjtése és felhasználása feletti rendelkezés jogát jelenti, melyet mindenkinek – kormányzatnak, vállalatoknak szintúgy – tiszteletben kell tartania.

    Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az üzleti adatokkal kapcsolatban kiemelte: szükség van a kormányzattal való együttműködésre, hiszen a szabályozások a politikai térből érkeznek. „Az EU digitális fejlesztéseinek mintáját az Amerikai Egyesült Államok szolgáltatta” – szögezte le Ződi Zsolt, ugyanakkor azt is hozzátette: ez nem minden esetben jó, hiszen eltérő jellemzőkkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek az európai és amerikai országok.

    Beléptünk a mesterséges intelligencia korába, amikor a kormányzatnak már lépéseket kell tennie a digitális védelem területén – húzta alá a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Mesterséges Intelligencia osztályának vezetője. Kása Ferenc úgy fogalmazott: a közadatok hasznosítása összetett folyamat, mivel minden állam más és más szociológiai, gazdasági és politikai érdekekkel rendelkezik, így nem készíthető egy egységes séma. Megoldásként az Európai Unió által meghatározott Európai adatstratégiában található „adatkormányzást” említette, melynek lényege a kormányzati szereplők és a stakeholderek hozzáállásának megváltoztatása.

    Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője az „adatkormányzásról” elmondta: stratégiai jelentőségét az adja, hogy ez a funkció hosszú távon nemcsak itthon, hanem más EU-tagországokban is elérhető lesz, melynek segítségével egy határokon átnyúló elektronikus szolgáltatási rendszer valósul meg. Kétségtelenül a digitális azonosítás az a terület, ahol Észtország talán a leglátványosabb, úttörő fejlesztéseket tudhatja magáénak – hangsúlyozta Krasznay Csaba. A digitális azonosítás fejlett megoldásai (többek között az „e-residency” funkció révén) a balti államot a társadalmi digitalizáció mintaországává tették.

    A késő délutánba nyúló programon a szakértők tovább elemezték a kiberbiztonság témakörét így szó esett a kiberbiztonság kormányzati szabályozásairól, rezilienciájáról és a lehetséges innovatív megoldásokról is.

    A konferencia programja
    100 Years of Estonian-Hungarian diplomatic relations
    Contacts and Mergers – From Past Experiences to the Digital Transformation
    Anniversary Conference on E-Governance and Cybersecurity
    February 10, 2022
    Budapest
    Az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok 100 éve
    Kapcsolatok és összefonódások – a múltbeli tapasztalatoktól a digitális átalakulásig
    Ünnepi konferencia az e-kormányzásról és a kiberbiztonságról
    2022. február 10.
    Budapest

    08:00 – 08:30 Regisztráció

    08:30 – 08:50 Megnyitó
    Kristi Karelsohn – Észtország budapesti nagykövete
    Koller Bolgárka – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi rektorhelyettes

    08:50 – 10:00 A digitális társadalom felé: a két meghatározó évtized
    Z. Karvalics László, moderátor – iASK Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, vezető kutató és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
    Anett Numa – Észtország Honvédelmi Minisztériuma, kiberbiztonsági és digitális átalakulási szakértő
    Szittner Károly, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, szakértő

    10:00 – 10:30 Kávészünet

    10:30 – 11:45 A közadatok hasznosítása
    Z. Karvalics László, moderátor – iASK Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, vezető kutató és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
    Kása Ferenc – Digitális Jólét Program (DJP), Mesterséges Intelligencia Divízió
    Ződi Zsolt – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs

    11:45 – 13:00 Az elektronikus azonosítás
    Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
    Mark Erlich – Estonian Information System Authority (online)
    Kaija Kirch – Cybernetica
    Gaál Barna – Belügyminisztérium, Informatikai Helyettes Államtitkárság, E-Közigazgatási Főosztály, osztályvezető
    Szabó Áron – Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

    13:00 – 14:15 Ebédszünet

    14:15 – 15:30 Kiberbiztonság: szabályozás és irányítás
    Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
    Kadri Kaska – NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence (CCDCOE)
    Raul Rikk – Ministry of Economic Affairs and Communications for Estonia, Director of National Cyber Security (online)
    Kovács László – Magyar Honvédség Parancsnoksága, kibervédelmi haderőnemi szemlélő, dandártábornok
    Horváth Péter Tamás – Külgazdasági és Külügyminisztérium, kiberkoordinátor

    15:30 – 16:00 Kávészünet

    16:00 – 17:15 Kiberbiztonság: innovatív megoldások és reziliencia
    Nyáry Gábor, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
    Baldur Kubo – Cybernetica
    Kasper Ágnes – TalTech, Tallin

    17:15 – 17:30 Zárszó
    Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

    Szakmai tematika, részletesen

    A digitális társadalom felé: a két meghatározó évtized
    Éppen két évtizeddel ezelőtt indult útjára a magyarorszag.hu portál, a magyar elektronikus közigazgatás zászlóshajó projektje. Ugyanakkor szinte pontosan két évtizede, 2000-ben indult el Észtországban is az elektronikus közigazgatás első szolgáltatása, és az úttörőnek számító elektronikus aláírási rendszer. A program témanyitó panelbeszélgetése a kapcsolatainak centenáriumát ünneplő két állam kormányzati digitalizációjának első két évtizedét villantja fel: bemutatva a hasonlóságokat és eltéréseket, a sikertörténeteket és a zsákutcákat is.

    A közadatok hasznosítása
    A közszférák digitalizációjának egyik legaktuálisabb kérdése a közadatok hasznosítása. A tömegesen generálódó adatok egy új aranykort ígérnek, ám ennek ára van. Az adatok birtoklása, nyitottsága, tehát tényleges felhasználhatósága élénk társadalmi vitákat vált ki sokfelé. Ugyanakkor a közadatokhoz kapcsolódva mind inkább napirendre kerülnek a személyiség- és fogyasztóvédelmi kérdések is, sőt – az adat szuverenitás formájában – a nagypolitika is szót kér ebben a témában. A nyílt közadatok hasznosítása terén Észtország a 2020-as évtized elejére nemzetközi „trendsetter”-ré vált, így tapasztalatai különösen érdekesek lehetnek.

    „Az elektronikus azonosítás”
    Az e-azonosítás funkció az elektronikus kormányzati és e-közigazgatási rendszerek használatához szükséges azonosítási és hitelesítési funkciókat más rendszereknél magasabb biztonsági szinten és hatásfokkal biztosítja. Stratégiai jelentőségét az adja, hogy hosszabb távon ez a funkció már nemcsak itthon, hanem más EU tagországokban is használható lesz, amelynek segítségével egy határokon átnyúló elektronikus szolgáltatási rendszer valósul meg. Kétségtelenül az e-azonosítás (e-identity) az a terület, ahol Észtország talán a leglátványosabb, úttörő fejlesztéseket mondhatja magáénak. A digitális azonosítás fejlett megoldásai (egyebek mellett az „e-residency” funkció révén) a társadalom-digitalizáció mintaországává tették a balti államot.

    Kiberbiztonság: szabályozás és nemzetközi kormányzás
    Napjainkra a kiberbiztonság az online világ egyik központi kérdésévé vált. A modern társadalmak gyors ütemű digitalizációja és a fenyegetettség ezzel párhuzamos növekedése hangsúlyossá teszi, hogy erőfeszítésekre és megoldásokra van szükség a kiberterület biztonságának garantálása érdekében. Észtország vitathatatlan „világvezető” lett a kibervédelem egyik legismertebb megújítójaként a közigazgatási és magán IT-rendszereit ért 2007-es hackertámadások nyomán. A kibertér biztonságát garantáló törekvések között kiemelt jelentőségű a nemzetközi szabályozások és normák kialakítása, és ezen a téren Észtország az európai térség elismert „nagyhatalmává” vált. A geopolitikai feszültségek felerősödésével a kiberdiplomácia egyértelműen az EU stabilizációs törekvéseinek élére került, a digitális határterületre vonatkozóan összehangolt biztonsági intézkedések – eszköztár – egész sorával.

    Kiberbiztonság: innovatív megoldások és társadalmi reziliencia
    A globális Covid19-világjárvány során a kiberfenyegetések eszkalálódása rávilágított a kritikus infrastruktúrák védelmének fontosságára, ideértve az elrettentési megoldások új formáinak keresését is. Emellett a kibertérben folytatott rosszindulatú tevékenységek példátlan fokozódása nyomán új védelmi filozófia alakult ki. Anélkül, hogy a kiberbiztonság kérdését az egész társadalom prioritásává tennék, a normák keresése értelmetlen. A közigazgatás gyors digitalizációja a biztonsági szempontok újraértékelését is szükségessé teszi. A kiberbiztonság stratégiai kérdéssé vált: a digitalizált ökoszisztémákra támaszkodó állami szervezetek a kibertérrel kapcsolatos új kihívásokkal szembesülnek nemcsak technológiai szempontból, hanem jogi, politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai szempontból is. A kibervédelem már nem mérnökök ügye. Mostanra a társadalmi reziliencia áll a középpontban, és ebben az oktatás központi szerepet játszhat. A kiberbiztonsággal kapcsolatos tudatosság hatékony fejlesztése olyan modellterület, ahol – a jelenlegi uniós CASPA program keretében – az észt és a magyar szakértők közösen innovatív megoldásokat dolgoznak ki.”

    Forrás:
    Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán; Pap Melinda Patrícia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. február 10.
    A konferencia anyagait a szervezők bocsátották rendelkezésünkre. Köszönjük!
    Eredeti megjelenés: eGov Hírlevél; 2022. február 13.

    Kategória: digitális kormányzat, Európai Unió, közigazgatás -- külföldön, közigazgatás -- magyar, politika, társadalom | Címke: , , , , , , , , , , , , , , | Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma – előadások és kerekasztal-beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2021. október 20.

    Október 19. és 21. között került megrendezésre a 12. INFOTÉR Konferencia, mely keretében a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület hatodik alkalommal tarthatott önálló szekciót az adatok hasznosításáról. Idén a nemzeti adatvagyon, nemzeti adat-ökoszisztéma, illetve állam és piac közti együttműködés jelentősége került górcső alá.

    A panel résztvevői:

    • Goldfárthné Veres Edit, főosztályvezető, Oktatási Hivatal
    • Prof. Dr. Nyikos Györgyi, tanszékvezető egyetemi tanár, a NAVÜ Nkft. ügyvezetője
    • Dr. Sántha György, Ph.D., elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, a Salamon Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa
    • Dr. Tomor Tamás, Ph.D., tudományos főmunkatárs, Debreceni Egyetem, Távérzékelési Szolgáltató Központ, az Envirosense Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa

    Házigazda:

    • Molnár Szilárd, elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

    Moderátor:

    • Sikolya Zsolt, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

    Dr. Sántha György felvezető előadását a nemzeti adat-ökoszisztéma fogalmi keretrendszerének bemutatásával kezdte, amelyet a nemzetközi szakirodalomban elterjedt módon az állami, önkormányzati intézmények, illetve a lakosság, vállalkozások, azaz nem kormányzati típusú szervek részvételével, adataival, továbbá együttműködésük rendszereként írhatunk le. Ehhez rendelkezésre áll a kapcsolódó jogi, módszertani és infrastrukturális keret, amelyben – lévén, hogy ökoszisztémáról van szó – az említett szereplők együttesen mozognak, és egymásra hatnak, adnak és kapnak is bizonyos adatokat.

    Szintén fontos fogalomként merült fel a nemzeti adatvagyon, amely a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény értelmező rendelkezése szerint a közfeladatokat ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok, közérdekből nyilvános adatok összessége. Ebbe a halmazba tartoznak az állami nyilvántartások, jogi nyilvántartások adatbázisai, szervezeti szintű szabályozások, de a statisztikai adatok, téradatok és kulturális adatok egyaránt. Az adatvagyon fogalma és a jelenleg működő ún. versengő modell értelmében egy állami és nem állami oldalról beszélhetünk, ezek között pedig egy kvázi „fal” húzódik. A felek adatszolgáltatási szabályrendszere több megoldást tesz lehetővé: ingyenesen, illetve ellenérték fejében kapott adatáramlást. A két világ összekapcsolásában pedig rendkívül fontos szerepe lehet egy központi intézménynek, amely elősegíti a két oldal közti kapcsolatok szorosabbá válását, és a kívánatos, együttműködésen alapuló, kooperáló modell kialakítását.

    Jelenleg az adatelőállítás már „iparszerűen” működik, továbbá az is biztosított, hogy az adatok zárt és biztonságos hálózatokon keresztül áramoljanak. Ami kérdéses, hogy ezen adatok elemzése, feldolgozása milyen módon történjen. Amennyiben az elemzésre és feldolgozásra igény van, szükség lehet olyan szolgáltatásokra, amelyek értékesíthetők, illetve amelyek társadalmi és gazdasági hasznot termelnek.

    Prof. Dr. Nyikos Györgyi, a nemrég újraalakult Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője, előadásában a szervezet adatgazdálkodással kapcsolatos feladatairól beszélt (amelyekről szintén a nemzeti adatvagyonról szóló törvény rendelkezik), továbbá arról, hogy a NAVÜ jelenleg hol tart az adat-ökoszisztéma létrehozásában. Az intézmény szerepe első körben az, hogy felmérje, melyek a hasznosítható adatok, illetve hogy biztosítsa a hasznosításhoz szükséges, működő rendszert. Problémaként jelentkezik, hogy ugyan a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény (Közadat tv.) kapcsán lehetőség van az adatok újrahasznosítási célú igénylésére, könnyen lehet, hogy a folyamat technikai akadályokba, szabályozási korlátokba, bizonytalanságokba ütközik. Jelentős nehézséget jelent továbbá az is, ha pl. kutatásokhoz olyan komplex adatelemzésre van szükség, amelynek forrásadatai más-más szervnél lelhetők fel, és amelyek összefűzést igényelnek. A NAVÜ célja ezekre az esetekre is megoldást találni.

    Az adathasznosítási folyamatok megfelelő működéséhez szükséges egy olyan rendszer kialakítása, ahol a NAVÜ koordinátorként kezeli az igényeket, és segíti az igénylők számára az információk eljuttatását – akár kormányzati, akár magánszektorról van szó. Elhangzott, hogy az adatszolgáltatási, elemzési, feldolgozási tevékenységek elősegítése érdekében a NAVÜ partnerként és szervezőként lép fel.

    A közigazgatás szereplői jelenleg is rendkívül sok adatot hoznak nyilvánosságra, azonban ezek feldolgozhatósága, fellelhetősége nem mindig biztosított. Utóbbiban segíthet egy egységesített metaadat-katalógus. Egy ilyen katalógus létrehozása kapcsán az ügyvezető egy evolúciós folyamatban hisz, ami először a jelenleg is már publikált adatok összegyűjtésével kezdődne (külső és szervezeten belüli adatoké is), majd ennek folyamatos frissítése útján állna elő egy naprakész, központi metaadat-nyilvántartás. Kiindulásként azonban nagyon fontos az átfogó ismeret arról, hogy mi áll jelenleg rendelkezésre. Ehhez elengedhetetlen a hálózatosodás, a kooperáció, egyrészt az adatgazdákkal, másrészt – a modern felhasználási, elemzési megoldások alkalmazása érdekében – az egyetemekkel és egyéb adatelemző piaci szereplőkkel. „Azt gondolom, hogy képesek vagyunk rá, és ebben kérném a jelenlévő többi kollégának a segítségét és együttműködését.” – hangzott el az előadás zárásaként.

    A képen szöveg, beltéri, fal, személy látható Automatikusan generált leírás

    A kerekasztal-beszélgetés arról szólt, hogy mit várhat a gazdaság a magyar adatpolitikától. Goldfárthné Veres Edit, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a főosztály működteti a Diplomás Pályakövetési Rendszert (DPR), amely az ország egyik legnagyobb, adatintegráción alapuló kutatási adatbázisa (600 ezer végzett hallgató 2 milliárd adata). A napi szintű használat mellett a főosztály által alkalmazott adatintegráció egyben döntéstámogató eszköz is. Pl. 2022-re ezzel az eszközzel már támogatható volt a felsőoktatási intézmények finanszírozásának tervezése. Az előremutató együttműködés jegyében főosztályvezető asszony hozzátette: „Mi nagyon boldogan lennénk az első fecskéi az új NAVÜ-s adatintegrációnak.”

    Dr. Tomor Tamás bemutatkozásában a piaci szektort képviselve a téradatok fontosságát emelte ki. Mint elmondta, a Debreceni Egyetemen dolgozó kollégáival együtt az egész országot lefedő, strukturált téradatok előállításával foglalkoznak. A céljuk egy olyan modell kialakítása, melyben a gazdasági szereplők is szerepet vállalhatnak az adatok előállításában. Ebben az esetben az adatok az állami megoldásokhoz képest jóval olcsóbban visszajuthatnak a gazdaságba, és ezzel vélhetően nagyobb hasznosíthatóságot lehet elérni.

    A panel kérdéseit Sikolya Zsolt, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségi tagja tette fel a kerekasztal résztvevőinek.

    Dr. Nyikos Györgyi az első, a NAVÜ feladatainak a következő időszakra tervezett ütemezését érintő kérdésre elmondta:

    • A Nemzeti Közadatportál – a beszerzési, fejlesztési és egyéb befolyásoló tényező változatlansága mellett – a tervek szerint remélhetőleg tavaszra készülhet el.
    • Az Európai Unió Nyíltadat-irányelvének (korábbi PSI-irányelv) átültetése idén nyáron lett volna esedékes, amit Magyarországhoz hasonlóan – a végrehajtási szabályok hiányában – sok tagország nem tett meg. Ezen irányelv a nagy értékű adatok újrahasznosítása szempontjából is jelentős, de szükséges hozzá a magyar jogszabályi alap. Jelenleg kormányzati egyeztetés zajlik az átültetésről, amihez minimálisan a Közadat tv. módosítására van szükség.
    • A piaci tájékoztatási szolgáltatások a nemzeti adatvagyonról szóló törvény értelmében gazdasági szereplőket céloznak meg, hogy onnan érkezhessenek piaci megrendelések a NAVÜ felé. Az ilyen jellegű adatigénylés, válaszadás, illetve adatösszefűzés, tisztítás és megfelelő elemzés folyamatának megvalósítására a hatályos jogszabály 2023-ig biztosít időt, de a NAVÜ célja, hogy ezt korábban teljesítse. Számos olyan terület van, ahol adatokra építve lehet gazdasági értéket teremteni.

    Sikolya Zsolt elmondta, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló törvény egyik elődje, a 2007. évi CI. törvény a közfeladatot ellátó szervek számára lehetővé tette, hogy döntés-előkészítési célból egymástól ingyenesen igényelhessenek adatokat összekapcsolásra, elemzésre. Ezt a törvényt azonban nem sokan alkalmazták a gyakorlatban. Arra a kérdésre, hogy az Oktatási Hivatal (OH) milyen elemzéseket készített a korábbi jogszabály keretein belül, Goldfárthné Veres Edit válaszában kiemelte a felvi.hu portálon található felsőoktatási elemzések körét, ahol minden publikációjuk olvasható. A Felsőoktatási Elemzési Jelentések negyedéves periodikájában megismerhető az összes adatintegráció eredménye tematikus számokban (az elemzések a következő linken érhetők el: https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/folyoirataink/fej). Az OH napi szinten többször használja a rendelkezésre álló adatbázist.

    Az OH gyakorlati tapasztalatait megosztva példákkal szemléltette, hogy a piaci szereplők milyen kérdésekkel, problémákkal jelentkeztek:

    • Az egyik kérdés egy szakmai szövetség irányából érkezett azzal a problémával, hogy hova tűnik a műszaki területről az ilyen képzést kapott kb. 600 ezer hallgató. Miután a szövetség a FEOR-ból kijelölte a műszaki képzési területeket, az elemzési adatbázisból kiderült, hogy a pályaelhagyás valójában milyen mértékű.
    • Szintén piacról – multinacionális cégtől – érkező kérdés volt, hogy a megcélzott, toborzásra alkalmas egyetemi szakokon végzett pályakezdőknek általuk felkínált bér megfelel-e a feltételezhető igényeknek. Az illető szakokon végzett pályakezdők kereseti adataiból kiderült, hogy az ajánlani kínált bér alacsony.
    • A hiányszakmákat illetően felmerült, hogy egyes munkakörökbe kizárólag a célszakokon végzettek célozhatók-e meg. A konkrét kérdés a minőségbiztosítási mérnökökre vonatkozott, és az elemzésből kiderült, hogy a szakmában foglalkoztatottak majdnem 10%-a élelmiszermérnöki végzettséggel rendelkezik. Ezek átlagbére 23%-kal alacsonyabb, mint a gyógyszeripari minőségbiztosítási mérnökök átlagbére (hasonló készségek elsajátítása mellett), így levonható a következtetés, hogy az élelmiszeripari mérnökképzések is toborzási területek lehetnek.

    Az elemzési szolgáltatásoknak egyértelműen a NAVÜ a letéteményese, de továbbra is megvan a lehetőség azon szervekkel való közös munkára, ahol rendelkezésre állnak bizonyos adatok, információk és értékes tapasztalatok. Dr. Tomor Tamás a gazdasági szereplők és a NAVÜ közti együttműködési lehetőségeket elsősorban az információs transzferben látja. Mint fogalmazott, nem az adat az érték, hanem az az információ, amit az adat hordoz. Az információt pedig leginkább a gazdasági szereplők tudják előállítani. Kiemelte, hogy az oktatásra érdemes összpontosítani, hiszen a fiataloknak át kell adni egy újfajta tudást. Ebben a folyamatban ugyanakkor a gazdasági szereplők olyan előnyökkel rendelkezhetnek, melyekkel az állam nem, ezért is kiemelten fontos a szereplők közötti együttműködés.

    A közszféra adatai tekintetében az önkormányzatok sokszor külön sejtként működnek. Dr. Sántha György 2021 tavaszán részt vett egy kísérleti projektben, ahol a kutatók négy önkormányzat (Kecskemét, Kaposvár, Monor, Visegrád) adatvagyonát mérték fel. A kutatás azt a korábbi feltevést nem igazolta vissza, hogy a kisebb városok önkormányzatai is kb. 200-250 adatbázissal rendelkeznek. Ezzel szemben megállapítható volt, hogy a megyei jogú városok bevallottan mintegy 120-130, míg a kisebb városok 60-70 nyilvántartást/adatbázist kezelnek. A vártnál alacsonyabb számok oka a központi és a helyi igazgatási szervek közötti új feladatmegosztás, amelynek eredményeként az önkormányzati feladatok jelentős részét az államigazgatási szervek vették át. Ez abban is megnyilvánul, hogy a felmért adatok körében 50-55%-ot képviselnek a központi, állami adatbázisok, amelyek helyi szintű adatbevitellel töltődnek. Ezen felül az adatvagyon 10%-a papíralapú, digitálisan nem hasznosítható formában létezik. Körülbelül 30%-ot képviselnek az Microsoft Office (Excel) formátumú táblázatok.

    A kutatás konklúziója, hogy a valódi, helyi önkormányzati adatvagyon jelentős része nem helyi informatikai rendszerekben van nyilvántartva. Az adatvagyonnak csak 10-11%-át kezelik helyi informatikai rendszerek, és többnyire olyan helyeken (pl. megyei jogú városokban), ahol városüzemeltetési projektek eredményeként térinformatikai rendszerek működnek. Informatikai fejlesztések tekintetében tehát van egy szűk piaci rés, azonban jelenleg láthatóan nincs meg hozzá helyben a szükséges fejlesztési forrás.

    Pajna Sándor, az eKÖZIG Zrt. vezérigazgatója – aki a hallgatóság soraiban foglalt helyet – az elhangzottakra reflektálva hozzátette, hogy a saját gyakorlatukban két irányban indultak el. Az egyik a teljes joganyag tanulmányozásából állt, amely alapján önkormányzati feladat-hatásköri rendszer készült, a másik irány pedig az adatkezelések áttekintése volt. Végeredményben elmondható, hogy azáltal, hogy az önkormányzati feladatok megyei, járási hivatalokhoz kerültek, felére csökkentek az önkormányzatok által használt adatbázisok.

    Az összefoglalót írta Sánta Márk, a DX Digital Transformation Solutions Zrt. tanácsadója

    Kategória: adatpolitika, közigazgatás -- magyar | Címke: , , , , , , | Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma – előadások és kerekasztal-beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2021. október 20. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben – A Budapesti Egyezmény értékelése

    „Egy kiberbiztonsággal foglalkozó szakembernek Magyarországgal kapcsolatban egészen biztosan a kiberbűnözés visszaszorítását célzó Budapesti Egyezmény jut először az eszébe. Az Európa Tanács 2001-ben elfogadott Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Egyezménye világszerte olyan referenciaként szolgál, mely a kibertér számos szabályozási hiányossága mellett szinte egyetlenként világos feladatrendszert szab a csatlakozó államok számára azzal kapcsolatban, hogy nemzeti jogukban hogyan kezeljék az egyre jobban elharapódzó kiberbűncselekményeket. Meg kell tehát becsülni ezt a megállapodást, mely felett azonban egyes vélemények szerint eljárt az idő, és ezért egyes keleti nagyhatalmak jelentős erőfeszítéseket tesznek egy új megállapodás elérése érdekében. Jelen tanulmány célja összefoglalni az egyezmény húszéves tapasztalatait és bemutatni annak jövőképét.”

    Forrás:
    Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben – A Budapesti Egyezmény értékelése; Krasznay Csaba; Külügyi Szemle; 2021/1; 2021 (PDF)
    Lásd még: 2004. évi LXXIX. törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről
    Szerkesztői megjegyzés: A szerző a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja.

    Kategória: digitális kormányzat, informatika, szakirodalom | Címke: , , , , , | Húsz év a globális kiberbűnözés elleni küzdelemben – A Budapesti Egyezmény értékelése bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    E-közigazgatás Konferencia – Budapest, 2021. október 7.

    „ 8:30-tól Regisztráció

    9:00 – Az IIR Magyarország köszöntője

    9:10 – 9:50
    Elért eredmények a mesterséges intelligencia alkalmazások terén, az e-közigazgatás építőelemeiben
    Az új technológiák szerepe
    MI alapú építőelemek
    Videókonferencia rendszer
    Közigazgatási feladatok MI alapú támogatása
    Előadó: Hajzer Károly, Informatikai helyettes államtitkár, Belügyminisztérium

    9:50 – 10:30
    Felelős magyar adatvagyon-gazdálkodás a digitális államkormányzás keretrendszerében
    Az adat a digitális gazdaság üzemanyaga
    A digitalizáció mint a legfontosabb globális versenyképességi faktor és szuverenitási tényező
    A megfelelő állam doktrínája
    A digitális államkormányzás fogalma és beavatkozási területei
    A mesterséges intelligencia és az adatpolitika
    A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség eddigi eredményei és további tervei
    Személyre szabott és kezdeményező közigazgatás és közszolgáltatás
    Előadó: dr. Gál András Levente, Ügyvezető, Neumann János Nonprofit Kft. – NAVÜ

    10:30 – 11:00 Kávészünet

    11:00 – 11:40
    A papír alapú dokumentumoktól az adatalapú döntéshozatalig
    Dokumentumkezelő rendszerek szerepe a digitális transzformációban
    A digitalizáció nélkülözhetetlen, de nem elégséges
    Nemcsak az iratokat, hanem a belső működésünket is digitálisan konvertálni kell
    Hogyan használjuk fel adatainkat a döntéseink megalapozására?
    Előadó: Kiss Péter, Szakmai igazgató, DMS One Zrt.

    11:40 – 12:20
    A járványhelyzet alatt online térbe költöztetett/költöző közigazgatási és ügyintézési területek és feladatok
    Milyen fejlesztések történtek az elmúlt ~1 évben?
    Min dolgoznak most?
    Mi várható a jövőben?
    Előadó: Bányai Zsolt, Operatív vezérigazgató-helyettes, IdomSoft Zrt.

    12:20 – 12:50
    eIDAS rendelet módosítása, időszerű új bizalmi szolgáltatások
    Előadó: Urbán Viktor, Elnök, ITOSZ

    12:50 – 13:50 Ebédszünet

    13:50 – 14:20
    A Digitális Bíróságokkal kapcsolatos aktualitások
    Előadó: dr. Péter Zoltán János, Főosztályvezető, Informatikai és Elektronikus Ügyintézési Főosztály, Országos Bírósági Hivatal

    14:20 – 15:00
    A digitális állam tervezése a járvány utáni évekre az Unióban és Magyarországon
    Hogyan gyorsította meg a járvány a digitális állam fejlődését?
    A digitális állam fejlődésének uniós hangsúlyai: akadálymentesség, mobil eszközök, biztonság, digitális szuverenitás, interoperabilitás, adatpolitika, emberközpontú innovatív technológiák, határokon átnyúló szolgáltatások stb.
    A készülő európai e-közigazgatási stratégiát megalapozó európai szakpolitikák, nyilatkozatok: Tallini nyilatkozat (2017), Berlini nyilatkozat (2020), Európa digitális jövőjének megtervezése (2020), Mesterséges intelligencia stratégia és cselekvési terv (2018), Európai adatstratégia (2020) stb.
    A digitális állam helyzete Magyarországon
    A digitális állam fejlődését megalapozó magyar szakpolitikák: Mesterséges Intelligencia Stratégia (2020), Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2021)
    A legfontosabb kitörési pontok Magyarország számára
    Előadó: Sikolya Zsolt, Elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

    15:00 – 15:30
    Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezet
    Előadó: Kulcsár Zsolt, ÁAFK csapatvezető, IdomSoft Zrt.

    15:30 – 15:50 Kávészünet

    15:50 – 16.20
    Nyomtatni, csak ha elkerülhetetlen!
    Papír alapú hiteles másolat előállítás – elektronikus dokumentumoktól a postai küldeményig
    A hitelesség garanciái
    A szolgáltatás igazolásai
    Tapasztalatok, előnyök
    Miért nyomtatnak, és hogyan lehetne ezt elkerülni, átalakítva a korábbi szokásokat?
    Előadó: Váradi András, Senior projektmenedzser, Magyar Posta Zrt.

    16:20 – 16.40
    Esettanulmány
    Előadó: Solcz-Újvári Magdolna , Dokumentum menedzsment és digitalizációs szakértő, FŐTÁV Zrt

    16.40 A rendezvény vége ”

    Forrás:
    E-közigazgatás Konferencia; IIR Magyarország; 2021. szeptember
    Szerkesztői megjegyzés: A program egyik legfontosabb előadója Sikolya Zsolt, Elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület (A digitális állam tervezése a járvány utáni évekre az Unióban és Magyarországon).

    Kategória: digitális kormányzat, közigazgatás -- magyar | Címke: , , | E-közigazgatás Konferencia – Budapest, 2021. október 7. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Közigazgatás Napja Konferencia, 2021. június 23. (szerda)

    „„Tisztelettel meghívjuk Önt a Közigazgatás Napja Konferenciára!

    A Konferencia fővédnöke: Dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

    A rendezvény ideje: 2021. június 23. (szerda)
    Plenáris előadások: 9:00-11:00
    Szekció előadások: 13:00-16:30

    A rendezvény helyszíne: Online, MS Teams rendszeren keresztül

    Program:

    Plenáris előadások:

    • Dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, Miniszterelnökség
    • Dr. Gál András Levente szakmai vezető, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) és Digitális Jólét Program (DJP)
    • Dr. Pándi Boglárka Szolgáltatásfejlesztés és termékmenedzsment igazgató, NISZ Zrt.
    • Dr. Smuk Péter dékán, egyetemi tanár, NKE ÁNTK

    Moderátor: Dr. Budai Balázs tanszékvezető, egyetemi docens, NKE ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék

    Szekcióelőadások öt szekcióban:

    • Közigazgatás reformja (szekcióvezető: Dr. Hazafi Zoltán tanszékvezető, egyetemi tanár, NKE ÁNTK)
    • Adatvédelem és biztonság (szekcióvezető: Rigó Ernő HunCert vezetője, SZTAKI)
    • Digitális állam (szekcióvezető: Jobbágy László ügyvezető, Digitális Jólét Nonprofit Kft.)
    • Digitális társadalom (szekcióvezető: Molnár Szilárd elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület)
    • Közigazgatás digitális infrastruktúrája (szekcióvezető: Szittner Károly e-közigazgatási szakértő, Conszittner Kft.)

    Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

    Az online konferencián való részvétel ingyenes.

    Kapcsolat: Kozigazgatas.Konferencia@uni-nke.hu

    További információk megtekintéséhez és regisztrációhoz keresse fel a Ludevent felületet (https://ludevent.uni-nke.hu/category/258/ ).

    Társszervezők: eGov Tanácsadó Kft., Digitális Jólét Nonprofit Kft., Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ)

    Az Egyetem jogos érdeke alapján a rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül, melynek célja az Egyetem rendezvényeinek megörökítése, valamint a rendezvények megtörténtének igazolása. Az elkészült felvételek az Egyetem honlapján, folyóirataiban, online közösségi felületein, valamint további egyetemi kiadványokban is közzétételre kerülhetnek. Amennyiben e felvételeken nem kíván szerepelni, azt jelezze az adatvedelem@uni-nke.hu címen. A rendezvényre vonatkozó részletes adatkezelési tájékoztató az Egyetem honlapján elérhető.”

    Forrás:
    Közigazgatás Napja Konferencia 2021; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar; 2021

    Kategória: digitális kormányzat, közigazgatás -- magyar | Címke: , , , , , , , , , , , | Közigazgatás Napja Konferencia, 2021. június 23. (szerda) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    Mesterséges intelligencia a közigazgatásban – az érdemi ügyintézés támogatása

    „A mesterséges intelligencia (MI) egyre népszerűbb fogalom, bár gyakran csak marketingeszközként használják olyan tevékenységek megcímkézésére, amelyek igencsak távol állnak a MI-től. A cikk célja, hogy bemutassa, valójában milyen mesterségesintelligencia-eszközök – szakértői rendszerek – alkalmazhatók érdemi ügyintézésre a közigazgatásban. Az érdemi ügyintézés vége mindig valamilyen döntés, amelyet a törvényi előírások szerint részletesen indokolni kell. A szakértői rendszerek ezt megteszik. Az MI-eszközök másik nagy csoportja, a gépi tanuláson alapuló megoldások, fekete dobozként működnek, bemeneti adatokat képeznek le kimeneti adatokra, a megoldás indoka így nem ismert. Ezért ezek az eszközök közvetlenül érdemi ügyintézésre nem alkalmasak, de támogathatják a szakértői rendszerekkel történő ügyintézést. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy a technológiák alkalmazásának komoly feltételei és hozadékai vannak.”

    Forrás:
    Mesterséges intelligencia a közigazgatásban – az érdemi ügyintézés támogatása; Fejes Erzsébet, Futó Iván; Pénzügyi Szemle; 2021/1. Különszám; 2021. május 20.; 24-51. o.
    Szerkesztői megjegyzés: A szerzők egyike, Futó Iván, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja.

    Kategória: digitális kormányzat, közigazgatás -- magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , | Mesterséges intelligencia a közigazgatásban – az érdemi ügyintézés támogatása bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

    A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben

    „Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy – felépítésében és tartalmában – ez egy rendhagyó doktori értekezés, melynek már a címe is magyarázatra szorul.
    A címmel kapcsolatban induljunk ki abból, hogy az elmúlt évtizedekben szokás lett sokféleképpen címkézni az állam fogalmát: „jó állam”, „erős állam”, „fejlesztő állam”, „gondoskodó állam” stb. „Menedzselt” vagy pláne „jól menedzselt” állam szóösszetétellel ugyanakkor két évtizedes pályafutásom során még nem találkoztam. Annak ellenére, hogy nagyon is időszerűnek tartom a közigazgatás- és az államtudomány továbbfejlődését egy olyan irányba, amely nem csupán a „mit?” és a „miért?” kérdéseire keresi a válaszokat, hanem a „hogyan?” tekintetében is ad érdemi támpontokat azoknak, akiknek lehetősége, felhatalmazása van a mindennapok alakítására.
    Fontosnak tartom előrebocsátani, hogy a címmel nem a Magyarországon „lapos karrierívet” befutó új közmenedzsment (new public management) irányzat iránt érzett nosztalgikus érzéseket kívánom felerősíteni. Éppen ellenkezőleg: a jó kormányzás (good governance) paradigmába illesztetten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az üzleti tudományokban elterjedt menedzsment és menedzsmentciklus fogalmaknak az állam működtetésében is van helye, tere, illetőleg karrierlehetősége.
    Dolgozatommal egy új „szerethetőbb” értelmet is szeretnék adni ezeknek az idegen hangzású, angolszász kifejezéseknek. Az igazgatástudomány piaci és állami fogalomrendszerének egymáshoz közelítésére irányuló törekvéseimben különösen megtisztelő lenne számomra, ha azt a vonalat rajzolhatnám tovább, amely 1945. március 24-én, Héregen – Magyary Zoltán professzor halálával – megszakadt…”

    Forrás:
    A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben; Sántha György; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2021-V-19 16:00; helye: Microsoft Teams rendszeren
    A doktori dolgozat szerzője a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja.

    Kategória: digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, közigazgatás -- magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , | A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva