Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma – előadások és kerekasztal-beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2021. október 20.

Október 19. és 21. között került megrendezésre a 12. INFOTÉR Konferencia, mely keretében a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület hatodik alkalommal tarthatott önálló szekciót az adatok hasznosításáról. Idén a nemzeti adatvagyon, nemzeti adat-ökoszisztéma, illetve állam és piac közti együttműködés jelentősége került górcső alá.

A panel résztvevői:

  • Goldfárthné Veres Edit, főosztályvezető, Oktatási Hivatal
  • Prof. Dr. Nyikos Györgyi, tanszékvezető egyetemi tanár, a NAVÜ Nkft. ügyvezetője
  • Dr. Sántha György, Ph.D., elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, a Salamon Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa
  • Dr. Tomor Tamás, Ph.D., tudományos főmunkatárs, Debreceni Egyetem, Távérzékelési Szolgáltató Központ, az Envirosense Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa

Házigazda:

  • Molnár Szilárd, elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Moderátor:

  • Sikolya Zsolt, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Dr. Sántha György felvezető előadását a nemzeti adat-ökoszisztéma fogalmi keretrendszerének bemutatásával kezdte, amelyet a nemzetközi szakirodalomban elterjedt módon az állami, önkormányzati intézmények, illetve a lakosság, vállalkozások, azaz nem kormányzati típusú szervek részvételével, adataival, továbbá együttműködésük rendszereként írhatunk le. Ehhez rendelkezésre áll a kapcsolódó jogi, módszertani és infrastrukturális keret, amelyben – lévén, hogy ökoszisztémáról van szó – az említett szereplők együttesen mozognak, és egymásra hatnak, adnak és kapnak is bizonyos adatokat.

Szintén fontos fogalomként merült fel a nemzeti adatvagyon, amely a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény értelmező rendelkezése szerint a közfeladatokat ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok, közérdekből nyilvános adatok összessége. Ebbe a halmazba tartoznak az állami nyilvántartások, jogi nyilvántartások adatbázisai, szervezeti szintű szabályozások, de a statisztikai adatok, téradatok és kulturális adatok egyaránt. Az adatvagyon fogalma és a jelenleg működő ún. versengő modell értelmében egy állami és nem állami oldalról beszélhetünk, ezek között pedig egy kvázi „fal” húzódik. A felek adatszolgáltatási szabályrendszere több megoldást tesz lehetővé: ingyenesen, illetve ellenérték fejében kapott adatáramlást. A két világ összekapcsolásában pedig rendkívül fontos szerepe lehet egy központi intézménynek, amely elősegíti a két oldal közti kapcsolatok szorosabbá válását, és a kívánatos, együttműködésen alapuló, kooperáló modell kialakítását.

Jelenleg az adatelőállítás már „iparszerűen” működik, továbbá az is biztosított, hogy az adatok zárt és biztonságos hálózatokon keresztül áramoljanak. Ami kérdéses, hogy ezen adatok elemzése, feldolgozása milyen módon történjen. Amennyiben az elemzésre és feldolgozásra igény van, szükség lehet olyan szolgáltatásokra, amelyek értékesíthetők, illetve amelyek társadalmi és gazdasági hasznot termelnek.

Prof. Dr. Nyikos Györgyi, a nemrég újraalakult Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője, előadásában a szervezet adatgazdálkodással kapcsolatos feladatairól beszélt (amelyekről szintén a nemzeti adatvagyonról szóló törvény rendelkezik), továbbá arról, hogy a NAVÜ jelenleg hol tart az adat-ökoszisztéma létrehozásában. Az intézmény szerepe első körben az, hogy felmérje, melyek a hasznosítható adatok, illetve hogy biztosítsa a hasznosításhoz szükséges, működő rendszert. Problémaként jelentkezik, hogy ugyan a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény (Közadat tv.) kapcsán lehetőség van az adatok újrahasznosítási célú igénylésére, könnyen lehet, hogy a folyamat technikai akadályokba, szabályozási korlátokba, bizonytalanságokba ütközik. Jelentős nehézséget jelent továbbá az is, ha pl. kutatásokhoz olyan komplex adatelemzésre van szükség, amelynek forrásadatai más-más szervnél lelhetők fel, és amelyek összefűzést igényelnek. A NAVÜ célja ezekre az esetekre is megoldást találni.

Az adathasznosítási folyamatok megfelelő működéséhez szükséges egy olyan rendszer kialakítása, ahol a NAVÜ koordinátorként kezeli az igényeket, és segíti az igénylők számára az információk eljuttatását – akár kormányzati, akár magánszektorról van szó. Elhangzott, hogy az adatszolgáltatási, elemzési, feldolgozási tevékenységek elősegítése érdekében a NAVÜ partnerként és szervezőként lép fel.

A közigazgatás szereplői jelenleg is rendkívül sok adatot hoznak nyilvánosságra, azonban ezek feldolgozhatósága, fellelhetősége nem mindig biztosított. Utóbbiban segíthet egy egységesített metaadat-katalógus. Egy ilyen katalógus létrehozása kapcsán az ügyvezető egy evolúciós folyamatban hisz, ami először a jelenleg is már publikált adatok összegyűjtésével kezdődne (külső és szervezeten belüli adatoké is), majd ennek folyamatos frissítése útján állna elő egy naprakész, központi metaadat-nyilvántartás. Kiindulásként azonban nagyon fontos az átfogó ismeret arról, hogy mi áll jelenleg rendelkezésre. Ehhez elengedhetetlen a hálózatosodás, a kooperáció, egyrészt az adatgazdákkal, másrészt – a modern felhasználási, elemzési megoldások alkalmazása érdekében – az egyetemekkel és egyéb adatelemző piaci szereplőkkel. „Azt gondolom, hogy képesek vagyunk rá, és ebben kérném a jelenlévő többi kollégának a segítségét és együttműködését.” – hangzott el az előadás zárásaként.

A képen szöveg, beltéri, fal, személy látható Automatikusan generált leírás

A kerekasztal-beszélgetés arról szólt, hogy mit várhat a gazdaság a magyar adatpolitikától. Goldfárthné Veres Edit, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a főosztály működteti a Diplomás Pályakövetési Rendszert (DPR), amely az ország egyik legnagyobb, adatintegráción alapuló kutatási adatbázisa (600 ezer végzett hallgató 2 milliárd adata). A napi szintű használat mellett a főosztály által alkalmazott adatintegráció egyben döntéstámogató eszköz is. Pl. 2022-re ezzel az eszközzel már támogatható volt a felsőoktatási intézmények finanszírozásának tervezése. Az előremutató együttműködés jegyében főosztályvezető asszony hozzátette: „Mi nagyon boldogan lennénk az első fecskéi az új NAVÜ-s adatintegrációnak.”

Dr. Tomor Tamás bemutatkozásában a piaci szektort képviselve a téradatok fontosságát emelte ki. Mint elmondta, a Debreceni Egyetemen dolgozó kollégáival együtt az egész országot lefedő, strukturált téradatok előállításával foglalkoznak. A céljuk egy olyan modell kialakítása, melyben a gazdasági szereplők is szerepet vállalhatnak az adatok előállításában. Ebben az esetben az adatok az állami megoldásokhoz képest jóval olcsóbban visszajuthatnak a gazdaságba, és ezzel vélhetően nagyobb hasznosíthatóságot lehet elérni.

A panel kérdéseit Sikolya Zsolt, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségi tagja tette fel a kerekasztal résztvevőinek.

Dr. Nyikos Györgyi az első, a NAVÜ feladatainak a következő időszakra tervezett ütemezését érintő kérdésre elmondta:

  • A Nemzeti Közadatportál – a beszerzési, fejlesztési és egyéb befolyásoló tényező változatlansága mellett – a tervek szerint remélhetőleg tavaszra készülhet el.
  • Az Európai Unió Nyíltadat-irányelvének (korábbi PSI-irányelv) átültetése idén nyáron lett volna esedékes, amit Magyarországhoz hasonlóan – a végrehajtási szabályok hiányában – sok tagország nem tett meg. Ezen irányelv a nagy értékű adatok újrahasznosítása szempontjából is jelentős, de szükséges hozzá a magyar jogszabályi alap. Jelenleg kormányzati egyeztetés zajlik az átültetésről, amihez minimálisan a Közadat tv. módosítására van szükség.
  • A piaci tájékoztatási szolgáltatások a nemzeti adatvagyonról szóló törvény értelmében gazdasági szereplőket céloznak meg, hogy onnan érkezhessenek piaci megrendelések a NAVÜ felé. Az ilyen jellegű adatigénylés, válaszadás, illetve adatösszefűzés, tisztítás és megfelelő elemzés folyamatának megvalósítására a hatályos jogszabály 2023-ig biztosít időt, de a NAVÜ célja, hogy ezt korábban teljesítse. Számos olyan terület van, ahol adatokra építve lehet gazdasági értéket teremteni.

Sikolya Zsolt elmondta, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló törvény egyik elődje, a 2007. évi CI. törvény a közfeladatot ellátó szervek számára lehetővé tette, hogy döntés-előkészítési célból egymástól ingyenesen igényelhessenek adatokat összekapcsolásra, elemzésre. Ezt a törvényt azonban nem sokan alkalmazták a gyakorlatban. Arra a kérdésre, hogy az Oktatási Hivatal (OH) milyen elemzéseket készített a korábbi jogszabály keretein belül, Goldfárthné Veres Edit válaszában kiemelte a felvi.hu portálon található felsőoktatási elemzések körét, ahol minden publikációjuk olvasható. A Felsőoktatási Elemzési Jelentések negyedéves periodikájában megismerhető az összes adatintegráció eredménye tematikus számokban (az elemzések a következő linken érhetők el: https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/folyoirataink/fej). Az OH napi szinten többször használja a rendelkezésre álló adatbázist.

Az OH gyakorlati tapasztalatait megosztva példákkal szemléltette, hogy a piaci szereplők milyen kérdésekkel, problémákkal jelentkeztek:

  • Az egyik kérdés egy szakmai szövetség irányából érkezett azzal a problémával, hogy hova tűnik a műszaki területről az ilyen képzést kapott kb. 600 ezer hallgató. Miután a szövetség a FEOR-ból kijelölte a műszaki képzési területeket, az elemzési adatbázisból kiderült, hogy a pályaelhagyás valójában milyen mértékű.
  • Szintén piacról – multinacionális cégtől – érkező kérdés volt, hogy a megcélzott, toborzásra alkalmas egyetemi szakokon végzett pályakezdőknek általuk felkínált bér megfelel-e a feltételezhető igényeknek. Az illető szakokon végzett pályakezdők kereseti adataiból kiderült, hogy az ajánlani kínált bér alacsony.
  • A hiányszakmákat illetően felmerült, hogy egyes munkakörökbe kizárólag a célszakokon végzettek célozhatók-e meg. A konkrét kérdés a minőségbiztosítási mérnökökre vonatkozott, és az elemzésből kiderült, hogy a szakmában foglalkoztatottak majdnem 10%-a élelmiszermérnöki végzettséggel rendelkezik. Ezek átlagbére 23%-kal alacsonyabb, mint a gyógyszeripari minőségbiztosítási mérnökök átlagbére (hasonló készségek elsajátítása mellett), így levonható a következtetés, hogy az élelmiszeripari mérnökképzések is toborzási területek lehetnek.

Az elemzési szolgáltatásoknak egyértelműen a NAVÜ a letéteményese, de továbbra is megvan a lehetőség azon szervekkel való közös munkára, ahol rendelkezésre állnak bizonyos adatok, információk és értékes tapasztalatok. Dr. Tomor Tamás a gazdasági szereplők és a NAVÜ közti együttműködési lehetőségeket elsősorban az információs transzferben látja. Mint fogalmazott, nem az adat az érték, hanem az az információ, amit az adat hordoz. Az információt pedig leginkább a gazdasági szereplők tudják előállítani. Kiemelte, hogy az oktatásra érdemes összpontosítani, hiszen a fiataloknak át kell adni egy újfajta tudást. Ebben a folyamatban ugyanakkor a gazdasági szereplők olyan előnyökkel rendelkezhetnek, melyekkel az állam nem, ezért is kiemelten fontos a szereplők közötti együttműködés.

A közszféra adatai tekintetében az önkormányzatok sokszor külön sejtként működnek. Dr. Sántha György 2021 tavaszán részt vett egy kísérleti projektben, ahol a kutatók négy önkormányzat (Kecskemét, Kaposvár, Monor, Visegrád) adatvagyonát mérték fel. A kutatás azt a korábbi feltevést nem igazolta vissza, hogy a kisebb városok önkormányzatai is kb. 200-250 adatbázissal rendelkeznek. Ezzel szemben megállapítható volt, hogy a megyei jogú városok bevallottan mintegy 120-130, míg a kisebb városok 60-70 nyilvántartást/adatbázist kezelnek. A vártnál alacsonyabb számok oka a központi és a helyi igazgatási szervek közötti új feladatmegosztás, amelynek eredményeként az önkormányzati feladatok jelentős részét az államigazgatási szervek vették át. Ez abban is megnyilvánul, hogy a felmért adatok körében 50-55%-ot képviselnek a központi, állami adatbázisok, amelyek helyi szintű adatbevitellel töltődnek. Ezen felül az adatvagyon 10%-a papíralapú, digitálisan nem hasznosítható formában létezik. Körülbelül 30%-ot képviselnek az Microsoft Office (Excel) formátumú táblázatok.

A kutatás konklúziója, hogy a valódi, helyi önkormányzati adatvagyon jelentős része nem helyi informatikai rendszerekben van nyilvántartva. Az adatvagyonnak csak 10-11%-át kezelik helyi informatikai rendszerek, és többnyire olyan helyeken (pl. megyei jogú városokban), ahol városüzemeltetési projektek eredményeként térinformatikai rendszerek működnek. Informatikai fejlesztések tekintetében tehát van egy szűk piaci rés, azonban jelenleg láthatóan nincs meg hozzá helyben a szükséges fejlesztési forrás.

Pajna Sándor, az eKÖZIG Zrt. vezérigazgatója – aki a hallgatóság soraiban foglalt helyet – az elhangzottakra reflektálva hozzátette, hogy a saját gyakorlatukban két irányban indultak el. Az egyik a teljes joganyag tanulmányozásából állt, amely alapján önkormányzati feladat-hatásköri rendszer készült, a másik irány pedig az adatkezelések áttekintése volt. Végeredményben elmondható, hogy azáltal, hogy az önkormányzati feladatok megyei, járási hivatalokhoz kerültek, felére csökkentek az önkormányzatok által használt adatbázisok.

Az összefoglalót írta Sánta Márk, a DX Digital Transformation Solutions Zrt. tanácsadója

A bejegyzés kategóriája: adatpolitika, közigazgatás -- magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.