Európai Unió: Az adatkormányzásról szóló törvény és a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv végrehajtásának társadalmi vitája

Az adatkormányzásról szóló törvény

2020. november 25-én az Európai Bizottság az európai adatstratégiáról ( European Strategy for Data)szóló nyilvános konzultációra válaszul közzétette az adatkormányzásról szóló törvényt (Data Governance Act, DGA). A konzultáció az érdekelt felek adatstratégiával (többek között nyílt hozzáférésű adatokkal, adatmegosztással és adatterekkel) kapcsolatos véleményeinek felmérésére, valamint az adatokhoz való hozzáféréssel és azok további felhasználásával kapcsolatos számos tervezett kezdeményezés inputjaként szolgált. A konzultáció részét képezte a közös európai adatterekre vonatkozó jogi keret, valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (Open Data Directive) szerinti nagy értékű adatkészletek jegyzékére vonatkozó végrehajtási jogi aktus is.

Konzultáció az európai adatstratégiáról

Az európai adatstratégiáról szóló nyilvános uniós konzultáció (EU Public Consultation on the European Strategy for Data )különböző érdekelt felektől, köztük kkv-któl, uniós polgároktól, vállalkozói szövetségektől, tudományos köröktől, kutatóintézetektől, valamint hatóságoktól kapott észrevételeket. A konzultáció eredményei négy kategóriába sorolhatók:

Az adatstratégia, amelyből a 806 válaszadó 97,2 %-a megerősítette, hogy az EU-nak átfogó adatstratégiára van szüksége a társadalom digitális átalakulásának lehetővé tételéhez, 91,5 %-uk egyetértett az alábbi állítással:
„Több olyan adatnak kellene rendelkezésre állnia, amely a közjót – például a mobilitás javítását, a személyre szabott orvoslást, az energiafogyasztás csökkentését és társadalmunk környezetbarátabbá tételét – szolgálja.”

Adatirányítás/adatkormányzást, ideértve az adatszabványosítást, az adatok másodlagos felhasználását, az adatadományozást és az adatközvetítőket. A 806 válaszadó közül 772 válaszolt erre a szakaszra. A 772 %-a mérlegeli az adatokban rejlő hatalmas potenciál kiaknázásához szükséges adatkormányzási mechanizmusokat, különösen az ágazatközi adatfelhasználás tekintetében.

Nagy értékű adatkészletek, a 806 válaszadó közül mintegy 761-en járultak hozzá ehhez a részhez. E válaszadók 82,2 %-a azt válaszolta, hogy a nagy értékű adatkészletek listája (ingyenesen, korlátozások nélkül és az alkalmazásprogram interfészein keresztül hozzáférhető) jó módja annak, hogy a közszféra adatai pozitív hatást gyakoroljanak az EU gazdaságára és társadalmára. Nagy értékű adatkészletek azok, amelyek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és képesek felgyorsítani az értéknövelő információs termékek kifejlesztését szerte az EU-ban.

A számítási felhő (ön/társ) szabályozási környezete, ahol a válaszadók 61 %-a állítja, hogy a jelenlegi felhőalapú piac olyan technológiai megoldásokat kínál, amelyekre a vállalkozásoknak szükségük van ahhoz, hogy tovább növekedjenek és innovatívak legyenek. A 444 érdekelt fél 48 %-a azonban azt válaszolta, hogy egy adott időpontban problémákba ütközött a felhőalapú piac működésében, és a 449 érdekelt fél 68 %-a számít a jövőre nézve kockázatoknak. A válaszadó felhasználók 59 %-a, a válaszoló szolgáltatók 64 %-a pedig azt állítja, hogy az önszabályozás megfelelő a számítási felhőre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását szolgáló bevált gyakorlatok meghatározásához.

A nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (Open Data Directive)

Az európai adatstratégia részeként a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv a kormányzat birtokában lévő adatok (közszféra információi) közös jogi kereteként működik, és az európai piac két kulcsfogalmával kapcsolatos: átláthatóság és a tisztességes verseny. Ez az irányelv az elkövetkező években nemzeti szinten kerül bevezetésre, és végső soron a következőket fogja elérni:

  • A dinamikus adatok közzétételének és az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) elterjedésének ösztönzése;
  • Csökkenti azokat a kivételeket, amelyek most lehetővé teszik az állami szervek számára, hogy az adatok további felhasználásáért a terjesztés határköltségeit meghaladó díjat számítsanak fel;
  • Az irányelv hatályának kiterjesztése a közvállalkozások (köztulajdonú vállalatok) birtokában lévő adatokra, különös szabályok alapján, valamint az állami finanszírozásból származó kutatási adatokra; valamint
  • Erősítse meg az állami és magánfelek között a közszféra információit érintő megállapodásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket, elkerülve ezáltal a kizárólagos megállapodásokat.

Ezen túlmenően az irányelv tartalmazza a nagy értékű adatkészletek ingyenes listájának az Európai Bizottság általi elfogadását. A konzultáció azt mutatja, hogy az érdekelt felek körében nagy szükség van az ilyen típusú adatkészletekre. Az irányelv mellékletében külön tematikus kategóriákba sorolják őket, és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldások építőköveiként fognak szolgálni.

A nagy értékű adatkészletek az elkövetkező években egyre elterjedtebb témává válnak, és a digitális kormányzásról szóló jogszabály, valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv kezdeti keretet biztosít érkezésükhöz és végrehajtásukhoz.”

Forrás:
The Data Governance Act & The Open Data Directive; Európai Adatportál; 2021. február 3.

Kategória: adatpolitika, digitális kormányzat, Európai Unió | Címke: , , , , , , , | 1 hozzászólás

Elismerő oklevél a Mesterséges Intelligencia Koalíciótól

2020. november 26-án a Mesterséges Intelligencia Koalíció plenáris ülésén Jakab Roland, a Koalíció elnöke, elismerő oklevéllel tüntette ki Sikolya Zsoltot, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségének tagját – aki az Egyesület kapcsolattartója is a Koalícióban – a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája adatpolitikai megalapozásához nyújtott tevékeny hozzájárulásáért. Sikolya Zsolt vezetésével az Egyesület tagjai, külsős kollégákkal kiegészülve, színvonalas szakmai anyaggal támogatták a Stratégia elkészítését.

Az elkészült dokumentumok
Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon
Szerkesztő: Sikolya Zsolt (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület)
Szerzők: Börcsök Sándor (PwC Magyarország), Dr. Kovács A. Tamás (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Dr. Micsik András (MTA SZTAKI), Nyáry Mihály (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Dr. Sántha György (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Sikolya Zsolt (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Tóth Veronika (eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.)
2019. június 27.

Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030
2020. szeptember 8.

Kategória: egyesületi hírek, mesterséges intelligencia (MI), tudomány | Címke: , , , | Elismerő oklevél a Mesterséges Intelligencia Koalíciótól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről – egyesületünk szakembereinek közreműködésével

„Tózsa István: Az önkormányzat, mint tanuló szervezet egyes technológiai kérdései
Kovács Róbert: Az intelligens település és a jó önkormányzás technológia megközelítése
Szittner Károly: Önkormányzati e-ügyintézés
Mike Szabolcs: Mi-ért legyünk kép-ben. Mesterséges intelligencia a közigazgatásban?
Csuth Sándor: A közigazgatási technológia jogi és munkaszervezési összefüggései
Weinek Leonárd: Integrált közösségi és szolgáltatási platformok
Gelencsér Ádám: A virtuális valóság lehetőségei a jó önkormányzatban
Szemerey Samu – Kis Zoltán: Internet of Things a városüzemeltetésben
Bajnai László: A településfejlesztés támogatása a jelen és jövő technológiáival
Hajnal Virág: Technológiai pillér: a helymárkázás támogatása az online felületek használatával a jó önkormányzásban
Zsolt Péter: Új agora a társadalmi részvétel számára
Tarr Zoltán: Telepresence megoldások a jó önkormányzás támogatásában
Sikolya Zsolt: Önkormányzati adatpolitika
Devecseri Anikó: Autonóm közlekedés, szállítás
Turányi József: Épületinformációs modellezés:az épített környezeti adatok kezelésének új módszertana
Weszelovits Gergő: Térinformatika, téradat és drónok
Szabó Zoltán: A smart grid – okoshálózat és a benne rejlő lehetőségek bemutatása
Nyitrai Ákos: A lokális gazdálkodás ökologikus megoldásai. Az alkalmazási lehetőség megjelenítése a közösség döntési folyamataiban résztvevők számára”

Forrás:
A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában; Gáspár Mátyás, Kovács Róbert (szerk.); Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet; 2020 (PDF)
Gratulálunk Szittner Károly és Sikolya Zsolt kollégánknak!
Lásd még:
A Jó Településfejlesztés; Mohai V. Lajos; Városfejlesztés Zrt.; 2020
Önkormányzatok a kiválóság felé; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. október 26.

Kategória: adatpolitika, digitális köz-igazgatás, egyesületi hírek, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről – egyesületünk szakembereinek közreműködésével bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai

E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09.

A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület két tagja is előadóként vett részt a szokásos konferencia ez évi eseményén, amelyet a koronavírus-járvány miatt online rendeztek meg.

„Adatmenedzsment a közigazgatásban”
Dr. Sántha György, CMC, elnökségi tag – az előadás letölthető (PDF)

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közigazgatásban
Sikolya Zsolt, elnökségi tag – az előadás letölthető (PDF)

A konferencia eredeti weboldala (még a járvány előtt hirdették meg)”

Forrás:
E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2020. június 11.

Kategória: adatpolitika, egyesületi hírek, közigazgatás -- magyar, mesterséges intelligencia (MI) | Címke: , , , | E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az intézmények fenntarthatósága – instabil állapot

„A cikk az intézményi fenntarthatóság fogalmát használva vizsgálja, hogy az intézmények hogyan élnek túl olyan helyzeteket, mint például a jelenlegi, amikor a gazdasági problémák (erőforrások csökkenése), politikai problémák (pl. pártok válsága és a szavazók részvételének csökkenése) és a társadalmi környezet (korrupció, pazarlás és adminisztratív visszaélések) gyengíti legitimitásukat. Pontosabban, a cikk célja az intézményi fenntarthatóság fogalmi modelljének javaslata, amely eltér a fenntartható fejlődés irodalmában általánosan alkalmazottól, annak elemzésére, hogy az intézmények képesek-e megerősíteni szerepüket, feladataikat és funkcióikat a korlátozottan (mennyiségi és minőségi értelemben) már rendelkezésükre álló erőforrásokra (pl. emberi, gazdasági és instrumentális) támaszkodva. Ebből a célból a cikk megkísérli „működőképessé tenni” az intézményi fenntarthatóság fogalmát, kezdve az adminisztratív cselekvés műszaki-irányítási és politikai természetével, és olyan analitikai tényezőket javasolni, amelyek a funkcionális autonómia és legitimitás területéhez tartoznak.

Az intézményi fenntarthatóság fogalmának finomabbá és pontosabbá tételére törekedve az intézmények fenntartható életmódjának belső értékeire összpontosít a szerző. Különös figyelmet fordít a közigazgatásra, amelyet egyre inkább megterhel az igény, hogy az államadósság kezelésével kapcsolatos politikai feladatokat összekapcsolják a szolgáltatásfejlesztési tervezéssel és a szolgáltatások nyújtásával. A szerző javaslatot tesz a fenntarthatóság garantálása és/vagy növelése érdekében szükségesnek vélt követelményekre (funkcionális autonómia és legitimitás).”

Forrás:
The sustainability of institutions: an unstable condition; Patrizia Santoro; International Review of Administrative Sciences; Vol 85, Issue 4; 2019
DOI https://doi.org/10.1177/0020852317741533

Kategória: digitális köz-igazgatás, szakirodalom, szervezet | Címke: , , , | Az intézmények fenntarthatósága – instabil állapot bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nyíltadat-politikai döntéshozatal: Helyzetjelentés a kutatás állásáról és egy kialakulóban lévő kutatási programról

„Csak korlátozott számban áll rendelkezésre módszeres szakirodalmi áttekintés a nyílt adatokkal kapcsolatos kutatásokról, és még ritkább a nyílt adatokkal kapcsolatos politikaalkotás témáját is tárgyaló dolgozat.
A cikk, ezt a helyzetet orvosolandó, áttekinti a legmodernebb nyíltadatpolitikai-kutatásokat és ennek alapján saját kutatás programot alakít ki.
Három kulcsfontosságú témára hívja fel a figyelmet, és tárgyalja ezek hatásait a területtel kapcsolatos ismereteink bővülésére:

  • (a) Nyíltadat-politikai politikaalkotás és az elméleti ismeretek bővítése. Az alaposabban ellenőrzött és alkalmazott elméleteknek köszönhetően módszeres tudásunk kell, hogy legyen a nyíltadat-politikák tervezéséről, kialakításáról és végrehajtásáról különböző társadalmi-technikai feltételek között.
  • (b) A nyílt adatokra vonatkozó politikai döntéshozatali hatások. A jövőbeni vizsgálatoknak meg kell vizsgálniuk a nyíltadat-politikák végrehajtásának közvetlen és közvetett hatásait.
  • (c) A nyílt adatokra vonatkozó politikaalkotás több szereplő szempontjából. A politikai folyamaton belül vizsgálva, a több szereplő szerepeire és tevékenységeire összpontosító tanulmányok jelentős lehetőségeket kínálnak, hogy többet tudjunk meg a különböző kulturális, jogi és intézményi tényezőknek a nyílt adatokkal kapcsolatos politikai döntéshozatalra gyakorolt ​​összehasonlító hatásáról.

Forrás:
Open data policy-making: A review of the state-of-the-art and an emerging research agenda; Open data policy-making: A review of the state-of-the-art and an emerging research agenda; Anneke Zuiderwijk, Charles C. Hinnant; Information Polity; vol. 24, no. 2; pp. 117-129; DOI https://doi.org/10.3233/IP-190160; 2019

Kategória: adatpolitika, digitális köz-igazgatás, szakirodalom | Címke: , , | Nyíltadat-politikai döntéshozatal: Helyzetjelentés a kutatás állásáról és egy kialakulóban lévő kutatási programról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az európai e-demokrácia a gyakorlatban

„A nyílt hozzáférésű könyv azt vizsgálja, hogy a digitális eszközök és a közösségi média technológiái hogyan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió polgárai jobban részesei lehessenek az európai politikának.

A helyi, nemzeti és európai kormányzati szinten megvalósított reprezentatív e-részvételi projektek elemzésével meghatározzák az uniós döntéshozatali eljárásokhoz és intézményekhez kapcsolódó e-részvétel gyakorlatok előfeltételeit, bevált gyakorlatait és hiányosságait.
A könyv esettanulmányokat tartalmaz a [a kormányzati tevékenység] parlamenti ellenőrzésről, az e-szavazási gyakorlatról és az e-közönségről (e-publics), és ajánlásokat tartalmaz, amelyek célja, hogy jobban beépüljön az e-demokrácia az európai politikába és kormányzásba. Ennek megfelelően az európai intézmények számára megfelelő e-részvételi eszközök után kutató gyakorlati és tudományos szakemberek számára is érdekes lehet, és ezáltal segít csökkenteni az EU jelenlegi működésével kapcsolatos problémákat.

A könyv a Springer kiadó által megjelentetett „Electronic Democracy in Europe (Elektronikus demokrácia Európában)” könyv folytatása.”

Forrás:
European E-Democracy in Practice; Leonhard Hennen, Ira Van Keulen, Iris Korthagen , Georg Aichholzer, Ralf Lindner, Rasmus Øjvind Nielsen (szerkesztők); Springer; Studies in Digital Politics and Governance; eBook ISBN 978-3-030-27184-8, Hardcover ISBN 978-3-030-27183-1; DOI https://doi.org/10.1007/978-3-030-27184-8; 2020

Kategória: digitális köz-igazgatás, politika, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Az európai e-demokrácia a gyakorlatban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mennyire érik el céljaikat a nyílt kormányzati adatkezdeményezések? Van-e eltérés a célok és eredmények között?

„A nyílt kormányzati adatkezdeményezések célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozásától az innováció és a részvétel fokozásáig terjed. Azonban nem tudjuk, hogy az egyes célkitűzéseket milyen mértékben érték el. A cikk a nyílt kormányzati adatkezdeményezések céljai és a nyújtott előnyök közötti kapcsolatot vizsgálja. Az elemzés alapja 156 különböző nyílt kormányzati adatkezdeményezéssel kapcsolatos felmérésekre adott összesen 168 válasz. Az érintett kezdeményezések számos országban és különböző kormányzati szinteken valósultak meg. Elemzésük alapján az állapítható meg, hogy leggyakrabban a működési és technikai előnyöket sikerül megvalósítani, ezeket követik a gazdasági és végül a társadalmi előnyök. Meglepő módon a kutatás azt sugallja, hogy azt, hogy egy nyílt kormányzati adatkezdeményezés haszonnal jár-e (pl. megnövekedett nyitottság, bizalom vagy innováció), nem befolyásolja jelentősen az e haszon nyújtására vonatkozó célkitűzés. Az állami és nemzeti szintű nyílt kormányzati adatkezdeményezések célkitűzéseit gyakrabban érik el, mint a helyi és regionális szintűekét.

Fontos szempontok a közigazgatás gyakorlati szakemberek számára:

  • a nyílt kormányzati adatokkal kapcsolatos célokat könnyebb szóban elérni, mint ténylegesen;
  • a nyújtott előnyök leggyakrabban működési és technikai előnyök, amelyeket gazdasági előnyök, és végül társadalmi előnyök követnek;
  • az előnyök gyakran a nyílt kormányzati adatkezdeményezések céljain kívüli területeken jelennek meg, ami arra utal, hogy eltérés van a célok és azok elérése között;
  • az állami és nemzeti szintű nyílt kormányzati kezdeményezések gyakrabban érik el céljaikat, mint a helyi és regionális szintűek;
  • a kezdeményezések néha egymást utánozzák, nem az előnyök megvalósítását célozzák meg.

Forrás:
Investigating the attainment of open government data objectives: is there a mismatch between objectives and results?; Anneke Zuiderwijk, Rhythima Shinde, Marijn Janssen; International Review of Administrative Sciences; Vol 85, Issue 4; DOI https://doi.org/10.1177/0020852317739115; 2019

Kategória: adatpolitika, digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, szakirodalom | Címke: , , , , , , , | Mennyire érik el céljaikat a nyílt kormányzati adatkezdeményezések? Van-e eltérés a célok és eredmények között? bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Réges-régi szervezetek. A hosszú életű intézmények történeti példáinak tanulságai

„Az antropocén, mint új bolygói korszak előtérbe helyezte az emberi kapcsolat mély időbeli összekapcsolódását a Föld-rendszerrel. Az erős, időbeli kölcsönös függőségek elismerése ellenére azonban még mindig nincs megértésünk arról, hogy a társadalmi és politikai szervezetek miként tudják kezelni a több évszázados és több tucat generációt átfogó összekapcsolódásokat. Ez a tanulmány úttörőként kezeli az úgynevezett „mélyidejű szervezeteket”. Részletes összehasonlító történeti elemzéseket nyújt a világ legrégebbi létező szervezeteiről, különféle ágazatokban, a világ legrégebbi bankjától (Sveriges Riksbank) a világ legrégebbi egyeteméig (Al Quaraouiyine Egyetem) és a világ legrégebbi dinasztiájáig (Japán Császári Ház). Elemzésünk alapján 12 kezdeti tervezési alapelvet fogalmazunk meg, amelyek – ha hasonló empirikus kutatások támogatják – alapul szolgálhatnak a „mélyidejű szervezetek” felépítéséhez és megtervezéséhez a Föld-rendszer irányítás és a bolygónk gondozásának hosszú távú kihívásaira. ”

Forrás:
Deep-time organizations: Learning institutional longevity from history; Frederic Hanusch, Frank Biermann; The Anthropocene Review; DOI https://doi.org/10.1177/2053019619886670; 2019. november 10.
Kiegészítés
Föld-rendszer: „A Föld-rendszer tudomány (Earth System science – ESS) a rendszertudomány Földre történő alkalmazása. Különösen az anyag- és energiaáramlásokon keresztüli kölcsönhatásokat és „visszajelzéseket” veszi figyelembe a Föld alrendszereinek ciklusai, folyamatainak és „gömbjei” között – atmoszféra, hidroszféra, krioszféra, geoszféra, pedoszféra (talajtakaró), litoszféra, bioszféra, sőt a magnetoszféra -, valamint az emberi társadalmak ezen összetevőkre gyakorolt ​​hatása. A Föld-rendszer tudomány a legszélesebb körben összekapcsolja a természettudomány és a társadalomtudományok kutatóit, az ökológia, a közgazdaságtan, a földrajz, a geológia, a glaciológia, a meteorológia, az óceánföldrajz, a klimatológia, a paleontológia, a szociológia és az űrtudomány területén. A rendszertudomány tágabb témájához hasonlóan a Föld-rendszer tudomány holisztikus képet alkot a Föld szférái és azok sok alkotórészének alakulása és folyamata közötti dinamikus kölcsönhatásról, e rendszerek ebből következő térbeli szerveződéséről és időbeli fejlődéséről, valamint ezek változékonyságáról, stabilitásáról és instabilitásáról. A Föld-rendszer tudomány részhalmazai között szerepel a rendszergeológia és a rendszerökológia, és a Föld-rendszer tudomány sok szempontja alapvető fontosságú a fizikai földrajz és az éghajlattudomány szempontjából.” Earth system science; Wikipédia
Antropocén: Javasolt, de egyelőre el nem fogadott új földtörténeti kor, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozná meg. Antropocén; Wikipédia

Kategória: digitális köz-igazgatás, politika, szakirodalom, szervezet, társadalom, természet | Címke: , , , , , , , | Réges-régi szervezetek. A hosszú életű intézmények történeti példáinak tanulságai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kézikönyv a Digitális Földhöz

„A könyv nyílt hozzáférésű. Témája a Digitális Föld (Digital Earth) fogalmának fejlődése az elmúlt húsz évben.
Áttekinti a Digitális Föld kezdeti jövőképét, ennek fejlődését, a vonatkozó kulcsfontosságú technológiákat, a Digitális Föld nyújtotta segítséget a globális kihívások megválaszolásában. Ennek eredményeképpen megérthetjük, hogy a Digitális Föld hogyan és miképpen válik létfontosságúvá a Földről szóló gyorsan növekvő globális adatkészletek megszerzése, feldolgozása és kiaknázása tekintetében.

A Digitális Föld főbb, tárgyalt jellemzői: Digitális Föld platformok, távérzékelési és navigációs műholdak, térinformatikai információk feldolgozása és megjelenítése, térinformatikai infrastruktúrák, nagy adattömegek és felhőalapú számítástechnika, átalakítás és nagyítás, mesterséges intelligencia, a tárgyak internete és a közösségi média. Ezenkívül a könyv részletesen ismerteti a Digitális Föld sokrétű szerepét a fenntartható fejlődési célok megvalósítása, az éghajlatváltozás és a katasztrófák enyhítése során, a Digitális Föld alkalmazásait (például a digitális város és a digitális örökség), a Digitális Föld célkitűzéseit támogató civil (nem hivatalos) tudományos tevékenységet, a Digitális Föld gazdasági értékét és így tovább. A könyv bemutatja a Digitális Földdel kapcsolatos regionális és nemzeti fejleményeket, és tárgyalja az oktatás és az etika szerepét és hatását. Végül összefoglalja a kihívásokat, és előrejelzi a Digitális Föld jövőbeli trendjeit.
Az esettanulmányok, valamint a Digitális Föld tudományos és technikai vonatkozásaival kapcsolatos széles körű általános és tudományos felismerések megosztása miatt alapvető bevezetésként is használható.”

Forrás:
Manual of Digital Earth; Huadong Guo, Michael F. Goodchild, Alessandro Annoni (szerkesztők); Springer; DOI https://doi.org/10.1007/978-981-32-9915-3 ; Online ISBN 978-981-32-9915-3, Print ISBN 978-981-32-9914-6; 2020
Szerkesztői kiegészítés
A Digitális Föld kifejezést eredetileg Al Gore, az Egyesült Államok alelnöke, alkotta meg 1998-ban. A Föld olyan virtuális ábrázolását értette alatta, amely georeferált és össze van kapcsolva a világ digitális tudástáraival. Wikipédia
Lásd még
International Society for Digital Earth (ISDE)
Digital Earth; EU Science Hub, The European Commission’s science and knowledge service

Kategória: adatpolitika, digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, fenntartható fejlődés, informatika, mesterséges intelligencia (MI), szakirodalom, természet, tudomány | Címke: , , , , , , , , , , , , , , , | Kézikönyv a Digitális Földhöz bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva