A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben

„Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy – felépítésében és tartalmában – ez egy rendhagyó doktori értekezés, melynek már a címe is magyarázatra szorul.
A címmel kapcsolatban induljunk ki abból, hogy az elmúlt évtizedekben szokás lett sokféleképpen címkézni az állam fogalmát: „jó állam”, „erős állam”, „fejlesztő állam”, „gondoskodó állam” stb. „Menedzselt” vagy pláne „jól menedzselt” állam szóösszetétellel ugyanakkor két évtizedes pályafutásom során még nem találkoztam. Annak ellenére, hogy nagyon is időszerűnek tartom a közigazgatás- és az államtudomány továbbfejlődését egy olyan irányba, amely nem csupán a „mit?” és a „miért?” kérdéseire keresi a válaszokat, hanem a „hogyan?” tekintetében is ad érdemi támpontokat azoknak, akiknek lehetősége, felhatalmazása van a mindennapok alakítására.
Fontosnak tartom előrebocsátani, hogy a címmel nem a Magyarországon „lapos karrierívet” befutó új közmenedzsment (new public management) irányzat iránt érzett nosztalgikus érzéseket kívánom felerősíteni. Éppen ellenkezőleg: a jó kormányzás (good governance) paradigmába illesztetten szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az üzleti tudományokban elterjedt menedzsment és menedzsmentciklus fogalmaknak az állam működtetésében is van helye, tere, illetőleg karrierlehetősége.
Dolgozatommal egy új „szerethetőbb” értelmet is szeretnék adni ezeknek az idegen hangzású, angolszász kifejezéseknek. Az igazgatástudomány piaci és állami fogalomrendszerének egymáshoz közelítésére irányuló törekvéseimben különösen megtisztelő lenne számomra, ha azt a vonalat rajzolhatnám tovább, amely 1945. március 24-én, Héregen – Magyary Zoltán professzor halálával – megszakadt…”

Forrás:
A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben; Sántha György; Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2021-V-19 16:00; helye: Microsoft Teams rendszeren
A doktori dolgozat szerzője a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület tagja.

Kategória: digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, közigazgatás -- magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , , | A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Előadók jelentkezését várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Közigazgatás Napjára

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számos szakmai szereplő bevonásával és támogatásával szervezi a Közigazgatás Napja Tudományos Konferenciát 2021. június 23. napján, amely idén online formában (Microsoft Teams környezetben) kerül megrendezésre és fókuszában a közigazgatás fejlesztése áll. A konferencia hivatalos nyelve: magyar. A konferencián való részvétel ingyenes.

A konferencia célja, hogy a közigazgatás fejlesztéséhez, a fejlesztések tudományos igényű megtervezéséhez szükséges új tudományos eredményeket, kutatási területeket és gyakorlatban alkalmazható új vagy újszerű megoldásokat tematikus formában összegyűjtse, továbbá az érdeklődők számára lehetőséget biztosítson ezeknek az eredményeknek és a fejlődési trendeknek az áttekintésére és kölcsönös megismertetésére, valamint a vélemények ütköztetésére.

Tervezett szekciók:

  1. A közigazgatás reformja (jogi szabályozás, szervezet, funkciók, működés, személyzet)
  2. Digitalizáció és innováció (digitális államkormányzás, új technológiák, hálózatok)
  3. Adatvédelem és biztonság (stratégiák, szabályozás, technológia, oktatás)

Előadók jelentkezését várja az NKE a szekciókba a Kozigazgatas.Konferencia@uni-nke.hu e-mail címen:

  • Az előadói jelentkezés és az absztraktok leadási határideje: 2021. április 16.,
  • A jelentkezés során meg kell adni: az előadó nevét, intézményét, besorolását/beosztását, az előadás címét, a rövid tartalmi összefoglalót (500-1500 karakter), 3-5 kulcsszót és a választott szekciót,
  • Szekció előadások időtartama: 20 perc/prezentáció (15 perc előadás + 5 perc hozzászólás, vita).

A szervezők a beküldött absztraktokat előzetesen elbírálják, amely esetleges negatív eredménye a jelentkezés elutasítását vonja maga után.

Az előadások lektorált és elfogadott tanulmányainak publikálását a konferenciát követően elektronikus konferenciakiadványban biztosítja az NKE.

Főszervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

Kategória: digitális kormányzat, digitális köz-igazgatás, jog, közigazgatás -- magyar, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Előadók jelentkezését várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Közigazgatás Napjára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kormányzást támogató tudás

„A Klaus Tschira Alapítványnak köszönhetően nyílt hozzáféréssel elérhetővé tett tanulmánykötet szerzői a kormányzás (governance) egy olyan, kiterjesztett fogalmára építenek, amelyet „a kollektív cselekvések koordinációja” fed le, messze túllépve a politikai-közigazgatási értelmezési tartományon. Olyan sajátosságok és jellegzetességek fakadnak ebből a kiindulópontból, mint az érintett cselekvők lehetősége és képessége, hogy egymás viselkedésére a kölcsönös függés és összekapcsoltság tudatában gyakorolhassanak hatást (ezt fejezi ki az irányítás hierarchikus modelljével szemben megformált heterarchia fogalma), az egyeztetés/álláspont-közelítés, a közösen végzett tevékenység szervezésének vagy a legitimációképzésnek az új generációs technikái és gyakorlatai.

Ahhoz, hogy ez a koordináció bármilyen szervezetben és „fizikailag szervezett terekben” egyaránt megfelelő módon működhessen, tudásfolyamatokra és tudástartalmakra van szükség, amelynek megújulása igazodik a környezet változásaihoz. A tudás mobilizálható és rekombinálható a kormányzásban résztvevők tapasztalatai vagy bizonyos kérdéskörök külső szakértői révén. S természetesen a megfelelő tudás birtokában megvalósuló kormányzási gyakorlat részben magára a tudásteremtésre és tudáshasználatra is irányulhat: ezt hívjuk tudáskormányzásnak (knowledge governance).

Abból, hogy minden érintett elismeri: a tudás a kormányzás nélkülözhetetlen erőforrása és előfeltétele, korántsem következik, hogy erre aranyszabályként tekintene maga a kormányzási gyakorlat (elég, ha csak a közszférára vagy a közigazgatásra gondolunk). S bár a tudásnak nagy hangsúlyt adni jellegzetes elemzői pozíció, még ez sem elég ahhoz, hogy önálló kutatás és vizsgálódás tárgyává válnának a kormányzást támogató tudás lényegi aspektusai. Nagyon nehéz termelődik meg a tudásra vonatkozó tudás.

Ezt a hiányt hivatott részben pótolni e tanulmánykötet, amely több témakör köré rendezi a tárgyát. Számos szerző foglalkozik a kormányzást támogató tudás elérhetőségével, irányításával (control), torzulásával és torzításával (a tartalom manipulálása és a tudás interpretációja). Áttekintik a kormányzást támogató tudások különböző típusait, és nagy hangsúlyt szentelnek a tudásgazdák, a tudások sokféle hordozóinak legitimációja közti különbségeknek.

A kulcshelyzetbe kerülő tudásoknak a személyes tapasztalat és a szakértői kompetenciák mellett a tudományos üzemek az alapvető forrásai. A kormányzással (vezetéssel, szervezéssel, irányítással, döntéssel) általában foglalkozó, jellemzően gazdaság-és társadalomtudományi beágyazású tudástermelés mellett a közszférában az ágazati-és szakpolitikák nyersanyagát jelentő tudományos tudásnak van nagy jelentősége. Nico Stehr a klímapolitika példáján mutatja be, mennyire nélkülözhetetlen a hatékonyságához a tudományos input. Ortwin Renn eközben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományos tudás sem tud válaszolni minden kérdésre. Hiszen a tudomány is termelhet ambivalens, bizonytalan ismereteket, s a kollektív cselekvés problémáinak csak némely vonatkozásaira érzékeny. A kiinduló pozíció tehát csakis a kockázatok megfelelő kezelése lehet. A kockázatok kormányzása (risk governance) egy olyan szakadatlan tanulási folyamat, amit a feldolgozó rendszerekbe újonnan belépő tudások és az azokból fakadó újraértékelési szükségletek táplálnak. Renn röviden ismerteti, hogyan tett ebbe az irányba nagy lépést a részletes ajánlásokat kidolgozó, genfi székhelyű Nemzetközi Kockázatkormányzási Tanács (International Risk Governance Council).[1]

Számos további tanulmányt hivatkozhatnánk még a kötetből, amelyek közös jellemzője, hogy nem a tudás központi, megkülönböztetett szerepéről prédikálnak napjaink politikai, gazdasági és társadalmi életének különböző szervezeti színterein. Ehelyett olyan, tipikus problémákra mutatnak rá, amelyek okát a nem megfelelő tudástartalmakban és tudásfolyamatokban kell keresni.

[1] http://www.irgc.orgNem összetévesztendő a Lausanne-i székhelyű International Risk Governance Centerrel https://www.epfl.ch/research/domains/irgc/

Forrás:
Knowledge for Governance; Johannes Glückler, Gary Herrigel, Michael Handke; DOI https://doi.org/10.1007/978-3-030-47150-7; DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-47150-7; Springer; 2020
Az ismertetés Z. Karvalics László munkája.

Kategória: szakirodalom | Címke: , , , , , , | Kormányzást támogató tudás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Európai Unió: Az adatkormányzásról szóló törvény és a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv végrehajtásának társadalmi vitája

Az adatkormányzásról szóló törvény

2020. november 25-én az Európai Bizottság az európai adatstratégiáról ( European Strategy for Data)szóló nyilvános konzultációra válaszul közzétette az adatkormányzásról szóló törvényt (Data Governance Act, DGA). A konzultáció az érdekelt felek adatstratégiával (többek között nyílt hozzáférésű adatokkal, adatmegosztással és adatterekkel) kapcsolatos véleményeinek felmérésére, valamint az adatokhoz való hozzáféréssel és azok további felhasználásával kapcsolatos számos tervezett kezdeményezés inputjaként szolgált. A konzultáció részét képezte a közös európai adatterekre vonatkozó jogi keret, valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (Open Data Directive) szerinti nagy értékű adatkészletek jegyzékére vonatkozó végrehajtási jogi aktus is.

Konzultáció az európai adatstratégiáról

Az európai adatstratégiáról szóló nyilvános uniós konzultáció (EU Public Consultation on the European Strategy for Data )különböző érdekelt felektől, köztük kkv-któl, uniós polgároktól, vállalkozói szövetségektől, tudományos köröktől, kutatóintézetektől, valamint hatóságoktól kapott észrevételeket. A konzultáció eredményei négy kategóriába sorolhatók:

Az adatstratégia, amelyből a 806 válaszadó 97,2 %-a megerősítette, hogy az EU-nak átfogó adatstratégiára van szüksége a társadalom digitális átalakulásának lehetővé tételéhez, 91,5 %-uk egyetértett az alábbi állítással:
„Több olyan adatnak kellene rendelkezésre állnia, amely a közjót – például a mobilitás javítását, a személyre szabott orvoslást, az energiafogyasztás csökkentését és társadalmunk környezetbarátabbá tételét – szolgálja.”

Adatirányítás/adatkormányzást, ideértve az adatszabványosítást, az adatok másodlagos felhasználását, az adatadományozást és az adatközvetítőket. A 806 válaszadó közül 772 válaszolt erre a szakaszra. A 772 %-a mérlegeli az adatokban rejlő hatalmas potenciál kiaknázásához szükséges adatkormányzási mechanizmusokat, különösen az ágazatközi adatfelhasználás tekintetében.

Nagy értékű adatkészletek, a 806 válaszadó közül mintegy 761-en járultak hozzá ehhez a részhez. E válaszadók 82,2 %-a azt válaszolta, hogy a nagy értékű adatkészletek listája (ingyenesen, korlátozások nélkül és az alkalmazásprogram interfészein keresztül hozzáférhető) jó módja annak, hogy a közszféra adatai pozitív hatást gyakoroljanak az EU gazdaságára és társadalmára. Nagy értékű adatkészletek azok, amelyek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és képesek felgyorsítani az értéknövelő információs termékek kifejlesztését szerte az EU-ban.

A számítási felhő (ön/társ) szabályozási környezete, ahol a válaszadók 61 %-a állítja, hogy a jelenlegi felhőalapú piac olyan technológiai megoldásokat kínál, amelyekre a vállalkozásoknak szükségük van ahhoz, hogy tovább növekedjenek és innovatívak legyenek. A 444 érdekelt fél 48 %-a azonban azt válaszolta, hogy egy adott időpontban problémákba ütközött a felhőalapú piac működésében, és a 449 érdekelt fél 68 %-a számít a jövőre nézve kockázatoknak. A válaszadó felhasználók 59 %-a, a válaszoló szolgáltatók 64 %-a pedig azt állítja, hogy az önszabályozás megfelelő a számítási felhőre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását szolgáló bevált gyakorlatok meghatározásához.

A nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (Open Data Directive)

Az európai adatstratégia részeként a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv a kormányzat birtokában lévő adatok (közszféra információi) közös jogi kereteként működik, és az európai piac két kulcsfogalmával kapcsolatos: átláthatóság és a tisztességes verseny. Ez az irányelv az elkövetkező években nemzeti szinten kerül bevezetésre, és végső soron a következőket fogja elérni:

  • A dinamikus adatok közzétételének és az alkalmazásprogramozási interfészek (API-k) elterjedésének ösztönzése;
  • Csökkenti azokat a kivételeket, amelyek most lehetővé teszik az állami szervek számára, hogy az adatok további felhasználásáért a terjesztés határköltségeit meghaladó díjat számítsanak fel;
  • Az irányelv hatályának kiterjesztése a közvállalkozások (köztulajdonú vállalatok) birtokában lévő adatokra, különös szabályok alapján, valamint az állami finanszírozásból származó kutatási adatokra; valamint
  • Erősítse meg az állami és magánfelek között a közszféra információit érintő megállapodásokra vonatkozó átláthatósági követelményeket, elkerülve ezáltal a kizárólagos megállapodásokat.

Ezen túlmenően az irányelv tartalmazza a nagy értékű adatkészletek ingyenes listájának az Európai Bizottság általi elfogadását. A konzultáció azt mutatja, hogy az érdekelt felek körében nagy szükség van az ilyen típusú adatkészletekre. Az irányelv mellékletében külön tematikus kategóriákba sorolják őket, és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldások építőköveiként fognak szolgálni.

A nagy értékű adatkészletek az elkövetkező években egyre elterjedtebb témává válnak, és a digitális kormányzásról szóló jogszabály, valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv kezdeti keretet biztosít érkezésükhöz és végrehajtásukhoz.”

Forrás:
The Data Governance Act & The Open Data Directive; Európai Adatportál; 2021. február 3.

Kategória: adatpolitika, digitális kormányzat, Európai Unió | Címke: , , , , , , , | 1 hozzászólás

Elismerő oklevél a Mesterséges Intelligencia Koalíciótól

2020. november 26-án a Mesterséges Intelligencia Koalíció plenáris ülésén Jakab Roland, a Koalíció elnöke, elismerő oklevéllel tüntette ki Sikolya Zsoltot, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségének tagját – aki az Egyesület kapcsolattartója is a Koalícióban – a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája adatpolitikai megalapozásához nyújtott tevékeny hozzájárulásáért. Sikolya Zsolt vezetésével az Egyesület tagjai, külsős kollégákkal kiegészülve, színvonalas szakmai anyaggal támogatták a Stratégia elkészítését.

Az elkészült dokumentumok
Adatpolitikai stratégiai javaslat az MI-alapú innováció beindítására Magyarországon
Szerkesztő: Sikolya Zsolt (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület)
Szerzők: Börcsök Sándor (PwC Magyarország), Dr. Kovács A. Tamás (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Dr. Micsik András (MTA SZTAKI), Nyáry Mihály (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Dr. Sántha György (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Sikolya Zsolt (Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület), Tóth Veronika (eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.)
2019. június 27.

Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020-2030
2020. szeptember 8.

Kategória: egyesületi hírek, mesterséges intelligencia (MI), tudomány | Címke: , , , | Elismerő oklevél a Mesterséges Intelligencia Koalíciótól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről – egyesületünk szakembereinek közreműködésével

„Tózsa István: Az önkormányzat, mint tanuló szervezet egyes technológiai kérdései
Kovács Róbert: Az intelligens település és a jó önkormányzás technológia megközelítése
Szittner Károly: Önkormányzati e-ügyintézés
Mike Szabolcs: Mi-ért legyünk kép-ben. Mesterséges intelligencia a közigazgatásban?
Csuth Sándor: A közigazgatási technológia jogi és munkaszervezési összefüggései
Weinek Leonárd: Integrált közösségi és szolgáltatási platformok
Gelencsér Ádám: A virtuális valóság lehetőségei a jó önkormányzatban
Szemerey Samu – Kis Zoltán: Internet of Things a városüzemeltetésben
Bajnai László: A településfejlesztés támogatása a jelen és jövő technológiáival
Hajnal Virág: Technológiai pillér: a helymárkázás támogatása az online felületek használatával a jó önkormányzásban
Zsolt Péter: Új agora a társadalmi részvétel számára
Tarr Zoltán: Telepresence megoldások a jó önkormányzás támogatásában
Sikolya Zsolt: Önkormányzati adatpolitika
Devecseri Anikó: Autonóm közlekedés, szállítás
Turányi József: Épületinformációs modellezés:az épített környezeti adatok kezelésének új módszertana
Weszelovits Gergő: Térinformatika, téradat és drónok
Szabó Zoltán: A smart grid – okoshálózat és a benne rejlő lehetőségek bemutatása
Nyitrai Ákos: A lokális gazdálkodás ökologikus megoldásai. Az alkalmazási lehetőség megjelenítése a közösség döntési folyamataiban résztvevők számára”

Forrás:
A jó önkormányzás technológiai háttere a digitális transzformáció korszakában; Gáspár Mátyás, Kovács Róbert (szerk.); Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet; 2020 (PDF)
Gratulálunk Szittner Károly és Sikolya Zsolt kollégánknak!
Lásd még:
A Jó Településfejlesztés; Mohai V. Lajos; Városfejlesztés Zrt.; 2020
Önkormányzatok a kiválóság felé; Fecser Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. október 26.

Kategória: adatpolitika, digitális köz-igazgatás, egyesületi hírek, szakirodalom | Címke: , , , , , , , , | Új könyv a jó önkormányzás technológiai hátteréről – egyesületünk szakembereinek közreműködésével bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai

E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09.

A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület két tagja is előadóként vett részt a szokásos konferencia ez évi eseményén, amelyet a koronavírus-járvány miatt online rendeztek meg.

„Adatmenedzsment a közigazgatásban”
Dr. Sántha György, CMC, elnökségi tag – az előadás letölthető (PDF)

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a közigazgatásban
Sikolya Zsolt, elnökségi tag – az előadás letölthető (PDF)

A konferencia eredeti weboldala (még a járvány előtt hirdették meg)”

Forrás:
E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2020. június 11.

Kategória: adatpolitika, egyesületi hírek, közigazgatás -- magyar, mesterséges intelligencia (MI) | Címke: , , , | E-közigazgatás konferencia 2020, IIR Magyarország, Budapest, 2020.06.09. – egyesületünk tagjainak előadásai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az intézmények fenntarthatósága – instabil állapot

„A cikk az intézményi fenntarthatóság fogalmát használva vizsgálja, hogy az intézmények hogyan élnek túl olyan helyzeteket, mint például a jelenlegi, amikor a gazdasági problémák (erőforrások csökkenése), politikai problémák (pl. pártok válsága és a szavazók részvételének csökkenése) és a társadalmi környezet (korrupció, pazarlás és adminisztratív visszaélések) gyengíti legitimitásukat. Pontosabban, a cikk célja az intézményi fenntarthatóság fogalmi modelljének javaslata, amely eltér a fenntartható fejlődés irodalmában általánosan alkalmazottól, annak elemzésére, hogy az intézmények képesek-e megerősíteni szerepüket, feladataikat és funkcióikat a korlátozottan (mennyiségi és minőségi értelemben) már rendelkezésükre álló erőforrásokra (pl. emberi, gazdasági és instrumentális) támaszkodva. Ebből a célból a cikk megkísérli „működőképessé tenni” az intézményi fenntarthatóság fogalmát, kezdve az adminisztratív cselekvés műszaki-irányítási és politikai természetével, és olyan analitikai tényezőket javasolni, amelyek a funkcionális autonómia és legitimitás területéhez tartoznak.

Az intézményi fenntarthatóság fogalmának finomabbá és pontosabbá tételére törekedve az intézmények fenntartható életmódjának belső értékeire összpontosít a szerző. Különös figyelmet fordít a közigazgatásra, amelyet egyre inkább megterhel az igény, hogy az államadósság kezelésével kapcsolatos politikai feladatokat összekapcsolják a szolgáltatásfejlesztési tervezéssel és a szolgáltatások nyújtásával. A szerző javaslatot tesz a fenntarthatóság garantálása és/vagy növelése érdekében szükségesnek vélt követelményekre (funkcionális autonómia és legitimitás).”

Forrás:
The sustainability of institutions: an unstable condition; Patrizia Santoro; International Review of Administrative Sciences; Vol 85, Issue 4; 2019
DOI https://doi.org/10.1177/0020852317741533

Kategória: digitális köz-igazgatás, szakirodalom, szervezet | Címke: , , , | Az intézmények fenntarthatósága – instabil állapot bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nyíltadat-politikai döntéshozatal: Helyzetjelentés a kutatás állásáról és egy kialakulóban lévő kutatási programról

„Csak korlátozott számban áll rendelkezésre módszeres szakirodalmi áttekintés a nyílt adatokkal kapcsolatos kutatásokról, és még ritkább a nyílt adatokkal kapcsolatos politikaalkotás témáját is tárgyaló dolgozat.
A cikk, ezt a helyzetet orvosolandó, áttekinti a legmodernebb nyíltadatpolitikai-kutatásokat és ennek alapján saját kutatás programot alakít ki.
Három kulcsfontosságú témára hívja fel a figyelmet, és tárgyalja ezek hatásait a területtel kapcsolatos ismereteink bővülésére:

  • (a) Nyíltadat-politikai politikaalkotás és az elméleti ismeretek bővítése. Az alaposabban ellenőrzött és alkalmazott elméleteknek köszönhetően módszeres tudásunk kell, hogy legyen a nyíltadat-politikák tervezéséről, kialakításáról és végrehajtásáról különböző társadalmi-technikai feltételek között.
  • (b) A nyílt adatokra vonatkozó politikai döntéshozatali hatások. A jövőbeni vizsgálatoknak meg kell vizsgálniuk a nyíltadat-politikák végrehajtásának közvetlen és közvetett hatásait.
  • (c) A nyílt adatokra vonatkozó politikaalkotás több szereplő szempontjából. A politikai folyamaton belül vizsgálva, a több szereplő szerepeire és tevékenységeire összpontosító tanulmányok jelentős lehetőségeket kínálnak, hogy többet tudjunk meg a különböző kulturális, jogi és intézményi tényezőknek a nyílt adatokkal kapcsolatos politikai döntéshozatalra gyakorolt ​​összehasonlító hatásáról.

Forrás:
Open data policy-making: A review of the state-of-the-art and an emerging research agenda; Open data policy-making: A review of the state-of-the-art and an emerging research agenda; Anneke Zuiderwijk, Charles C. Hinnant; Information Polity; vol. 24, no. 2; pp. 117-129; DOI https://doi.org/10.3233/IP-190160; 2019

Kategória: adatpolitika, digitális köz-igazgatás, szakirodalom | Címke: , , | Nyíltadat-politikai döntéshozatal: Helyzetjelentés a kutatás állásáról és egy kialakulóban lévő kutatási programról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az európai e-demokrácia a gyakorlatban

„A nyílt hozzáférésű könyv azt vizsgálja, hogy a digitális eszközök és a közösségi média technológiái hogyan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió polgárai jobban részesei lehessenek az európai politikának.

A helyi, nemzeti és európai kormányzati szinten megvalósított reprezentatív e-részvételi projektek elemzésével meghatározzák az uniós döntéshozatali eljárásokhoz és intézményekhez kapcsolódó e-részvétel gyakorlatok előfeltételeit, bevált gyakorlatait és hiányosságait.
A könyv esettanulmányokat tartalmaz a [a kormányzati tevékenység] parlamenti ellenőrzésről, az e-szavazási gyakorlatról és az e-közönségről (e-publics), és ajánlásokat tartalmaz, amelyek célja, hogy jobban beépüljön az e-demokrácia az európai politikába és kormányzásba. Ennek megfelelően az európai intézmények számára megfelelő e-részvételi eszközök után kutató gyakorlati és tudományos szakemberek számára is érdekes lehet, és ezáltal segít csökkenteni az EU jelenlegi működésével kapcsolatos problémákat.

A könyv a Springer kiadó által megjelentetett „Electronic Democracy in Europe (Elektronikus demokrácia Európában)” könyv folytatása.”

Forrás:
European E-Democracy in Practice; Leonhard Hennen, Ira Van Keulen, Iris Korthagen , Georg Aichholzer, Ralf Lindner, Rasmus Øjvind Nielsen (szerkesztők); Springer; Studies in Digital Politics and Governance; eBook ISBN 978-3-030-27184-8, Hardcover ISBN 978-3-030-27183-1; DOI https://doi.org/10.1007/978-3-030-27184-8; 2020

Kategória: digitális köz-igazgatás, politika, szakirodalom | Címke: , , , , , , | Az európai e-demokrácia a gyakorlatban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva