Az Ipar 4.0 (I4.0) koncepció a gyártás negyedik ipari forradalmát jelenti, amelyben a technológiai trendek, például a digitalizálás, az automatizálás és a mesterséges intelligencia, átalakítják a termelési folyamatokat. 2011-es megalkotása óta (a németországi Hannoveri Vásáron) népszerűsége az egekbe szökött, és jelenleg a kormányok, politikusok és üzleti elit napirendjének élén szerepel. Ezen észrevételek fényében néhány kommentátor feltette a kérdést, vajon az I4.0 olyan koncepció-e, amelyet túlhangsúlyoztak és valószínűleg csak az utóbbi évtizedek divatos vezetési elméleteinek egyike? A cikk célja kritikusan megvizsgálni az I4.0 megjelenését és kiemelkedését. Elméletileg ezeket a folyamatokat a menedzsment divatelmélet segítségével vizsgálják, ez az elméleti perspektíva alkalmas a vezetési koncepciók és ötletek evolúciós pályájának vizsgálatára. Az eredmények azt mutatják, hogy az I4.0 koncepció gyorsan népszerűvé vált, és uralja a népszerű menedzsment diskurzus nagy részét. A koncepció a speciális, gyártással kapcsolatos diskurzusból átalakult, hogy általánosabbá váljon, fősodratú vonzerővel és alkalmazhatósággal. Ezt számos neologizmus bizonyítja, mint például a Work 4.0 és az Innovation 4.0. A 4.0 számok mémekhez hasonló módon terjedtek, a főnév és a 4.0 szám kombinációját kiterjedten használják a gazdaság és társadalom jövőjéről folytatott vitákban. Noha sok bizonyíték egyértelműen azt mutatja, hogy a koncepció diszkurzív szinten széles körű hatással volt, a jelenleg rendelkezésre álló kutatás kevésbé egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy a koncepció eddig milyen hatással volt az iparra és a szervezetekre világszerte.
The Emergence and Rise of Industry 4.0 Viewed through the Lens of Management Fashion Theory; Dag Øivind Madsen; Administrative Sciences; Volume 9, Issue 3; 2019
Doi: https://doi.org/10.3390/admsci9030071
-
Legutóbbi bejegyzések
- Közös nevező a térben: tárcák egy asztalnál a Nemzeti Téradat-ökoszisztémáért
- Magyary öröksége és a mai kormányzás – Kormányzás és Közigazgatás 2026 konferencia
- Új elnök a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület élén
- 18. alkalommal szervezték meg idén a Magyary Konferenciát Tatán
- Átadták a Fekete Gábor-díjat a hazai e-közigazgatásban elért kiemelkedő szakmai teljesítményekért
Archívum
Kategóriák
- adatpolitika (24)
- digitális diplomácia (1)
- digitális kormányzat (43)
- digitális köz-igazgatás (61)
- egészségügy (6)
- egyesületi hírek (16)
- Európai Unió (3)
- fenntartható fejlődés (4)
- gazdaság (16)
- informatika (14)
- Internet (1)
- jog (8)
- közigazgatás — külföldön (29)
- közigazgatás — magyar (19)
- Magyary Zoltán (9)
- mesterséges intelligencia (MI) (7)
- művelődés (2)
- politika (10)
- szakirodalom (38)
- szervezet (14)
- társadalom (16)
- technika (16)
- technika társadalmi-gazdasági hatásai (5)
- természet (3)
- történelem (5)
- tudomány (17)
- Uncategorized (1)