Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Az elmúlt 10-15 évben az OECD-országok jelentős beruházásokat hajtottak végre az e-kormányzati szolgálatatások területén, jelentős megtakarításokat és és jobb közszolgáltatásokat remélve. Azonban a szolgáltatások tényleges használata, a kezdeti lendület után, nem kielégítő.

A tanulmány szerint az e-kormányzati fejlődés jelenleg alkalmazott módszere, melyet a Cap Gemini Ernst & Young fejlesztett ki, és amelyik az onlájn szolgáltatások elérhetőségére összpontosít, bár megfelelő volt idáig, de gyorsuló ütemben avul el.

A Web 2.0 néven ismert jelenséghez köthető újabb fejleményekre való tekintettel azt javasolja a tanulmány, hogy a közadatok átláthatóságát kell az e-kormányzati kezdeményezés középponti elemének tekinteni, pontosan úgy, ahogy a korábbi korszakban a „tegyük a szolgáltatásokat elérhetővé onlájn” volt a meghatározó elem.

Az e-kormányzati politika fókusza elmozdult a puszta hatékonyságról a hatékonyságra és hatásosságra. A tanulmány megvizsgálja az e-kormányzati politika alakításának jelenét és jövőbeli fejlődését, valamint a mérés és hatáselemzés meghatározó szerepét benne. A hatékonyság és hatásosság felé történő elmozdulás együtt jár a mérés tárgyának megváltozásával. Az e-kormányzati kezdeményezések ráfordításainak és hozadékainak vizsgálata része lesz egy szélesebb összefüggésnek, ahol azt is mérik, hogy milyen értéket jelent mindez, milyen hasznot hoz a társadalom számára.

A tanulmány szerzői az Európai Unió egykori eGovernment Economics Project (eGEP) nevű projektumának voltak vezető munkatársaiként alakították véleményüket, amely alapul szolgált a most induló Benchlearning kezdeményezés (az e-kormányzati hatásvizsgálat új modellje) számára.

Codagnone és Undheim összefoglalják az utóbbi három év során megszerzett fontosabb ismereteket, jelzik a meglévő hiányosságokat és megoldatlan kérdéseket. A munka úttörő, mert a gyakorlati politika és a tudományos elemzés szempontjait egyaránt figyelembe veszi.