A tanulmány szerint az e-kormányzati fejlődés jelenleg alkalmazott módszere, melyet a Cap Gemini Ernst & Young fejlesztett ki, és amelyik az onlájn szolgáltatások elérhetőségére összpontosít, bár megfelelő volt idáig, de gyorsuló ütemben avul el.
A Web 2.0 néven ismert jelenséghez köthető újabb fejleményekre való tekintettel azt javasolja a tanulmány, hogy a közadatok átláthatóságát kell az e-kormányzati kezdeményezés középponti elemének tekinteni, pontosan úgy, ahogy a korábbi korszakban a „tegyük a szolgáltatásokat elérhetővé onlájn” volt a meghatározó elem. Javaslatát alátámasztandó elemzi az alábbiakat:
* mivel lehet igazolni, hogy a kormányzati átláthatóságot kell központi célként megjelölni;
* a politikai fontosság foka, amit egyre gyakrabban tulajdonítanak neki;
* az elképzelés eredetisége összevetve az átláthatóság és „nyílt kormányzás” hagyományos elképzeléseihez képest;
* az e-kormányzati kezdeményezés középponti elemének megtett átláthatóság lehetséges előnyei és hátrányai.
Végül egy egyszerű és költséghatékony módszert javasolnak az átláthatóság mérésére. Mindezt a létező módszerekre alapozva és a Cap Gemini Ernst & Young modellt alkalmazva fejlesztették ki. 20 alapvető közadatra (pl. törvényjavaslatok, építési engedélyek, kormányzati támogatások kedvezményezettjei, stb.) összpontosít a 20 alapvető közszolgáltatásra. Az onlájn interaktivitás négy szakasza (nincs információ → ügyintézés) helyett a közadatok átláthatóságának és újrafelhasználhatóságának négy szakaszára (nincs információ → újrafelhasználható és gépileg olvasható adatok) összpontosít.
Forrás:
Benchmarking eGovernment in the Web 2.0 era: what to measure, and how
David Osimo
European Journal of ePractice, 4. szám, 2008. augusztus 27.
pdf, 334 kb