„Komoly vitákat váltott ki, hogy a megfelel-e a törvényi előírásoknak az a 25 milliárd forintos ajánlati felhívás, amelyet „Microsoft, vagy azzal egyenértékű” szoftverek forgalmazói számára írtak ki.
A Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) 2008. január 4-én írt ki nyílt közbeszerzési eljárást a közigazgatási és oktatási intézmények által korábban beszerzett szoftverlicenszek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verziókövetése, cseréje, valamint új szoftverlicenszek beszerzése céljából. A négy évre szóló keretmegállapodás értéke 25 milliárd forint. Az ajánlati felhívás tárgymeghatározásának eredményeként az eljárásban csak a „Microsoft”, vagy „azzal egyenértékű” szoftverek forgalmazói vehetnek részt.”
Forrás:
A GVH magyarázata a Microsoft-perről
SG.hu, 2008. augusztus 29.
Lásd még:
Nem a Microsoft felé hajlott az állam keze a 25 milliárddal
Index.hu, 2008. szeptember
„A Fővárosi Bíróság döntése szerint nem volt törvénybe ütköző a Microsoft nevének használata abban a közbeszerzésben, amellyel az ország eddigi legnagyobb értékű, 25 milliárd forintos szoftvervásárlását akarták nyélbe ütni.”
Jogszerűen nevezték meg a Microsoftot
Hírszerző, 2008. szeptember 1.
„Az alperesi beavatkozó, a KSZF képviselője kifejtette: a Microsoft nevét, illetve a szoftverrel egyenértékű meghatározást azért kellett leírniuk, hogy a pályázóknak egyértelmű legyen, milyen terméket várnak el tőlük. A meghatározás ilyen leírása pedig azért elkerülhetetlen, mert a szoftverekre nincsenek nyilvánosan hozzáférhető, teljes körű szabványok és egyéb műszaki leírások...A Microsoft az MTI-vel korábban közölte: általános gyakorlat, hogy a közbeszerzési kiírásokban a közérthetőség kedvéért nevesítik a nagy számban felhasznált, benchmarkként működő termék vagy vállalat nevét. Így konkrétan megjelölték például egy párhuzamosan indított közbeszerzésben a Novell, vagy korábbi eljárásokban az Oracle, az IBM és a Symantec, nevét is. ”
No de kérem, a Microsoft megnevezése elkerülhetetlen!
IT café, 2008. szeptember 2.